„Az élet céljaként a kultúrám megőrzését és a függőségtől való megszabadulást tekintem” – jelentette ki Jerry Clay navahó indián. Az amerikai őslakosok között hatszor annyian szenvednek az alkoholfüggőségtől, mint az európai amerikaiak. Továbbá általánosságban a függőségtől szenvedők aránya magasabb, mint az ország más területein. Mi az oka annak, hogy ekkora eltérés van az őslakosok és a bevándorló ősökkel rendelkezők között? Mitől válhat valaki függővé? Cikkünkben ezeket a kérdésköröket járjuk körbe egy navahó őslakossal készített interjún keresztül.
Amerika felfedezése előtt csaknem tizennyolcmillió őslakos élt rezervátumokban. Ezt a számot a háborúk, illetve a tömegmészárlások és az Európából behozott járványok mára háromszázezerre csökkentették. Az indiánok saját nyelvvel rendelkeznek, de a bevándorló európaiak betelepülése után csak angolul tudtak boldogulni. Nyelvüket nem felejtették el, de az kihalóban van. Főként ceremóniáik során gyakorolják, melyek az élet és az egészség közötti egyensúlyról szólnak.
Genetikai tényezők
Az alkoholfüggőségre való fogékonyság részben veleszületett hajlam, melyért a Period2 (Per2) és a proopiomelanocortid (POMC) gének a felelősek, mégpedig az alkohol iránti vágy fokozódásában. Ezen kívül a stresszre való hajlam is befolyásolja a kialakulást.
Több kutatás szerint az indiánok alkoholizmusának kialakulása egy veleszületett hajlamra vezethető vissza.
Egy vizsgálat kimutatta, hogy a mongoloid (japán, tajvani, koreai) származású felnőttek és fiatalok nagyobb hajlandóságot mutattak az alkoholra való rászokásra, mint europid társaik. Ez a szervezetbe bevitt etanolra való gyors válaszban nyilvánult meg. A korábbi antropológiai kutatások alapján pedig az Észak-Amerikában élő őslakosokat és a mongoloid lakosokat szoros rokoni szálak kötik össze. Ezek szerint pedig az indiánokat összefüggésbe hozták az alkoholizmusra való hajlandóság genetikai tényezőivel.
A kultúra mint befolyásoló tényező
Az őslakosok ceremóniáik során sokszor használnak tudatmódosító szereket, s ezáltal az alkohol hatására bekövetkező magatartásmintázatok elfogadottá válnak.
Az agresszív viselkedést hagyják kibontakozni, ami a szertartásaikban központi szerepet foglal el. Ezen kívül az ital egyfajta szociális életet is biztosít az emberek számára. A megengedő attitűd és a szociális élethez való hozzáállás mind támogatója az alkoholfogyasztásnak. Továbbá az őslakosok lemészárlása és kultúrájuktól való megfosztása is jelentős mértékben hozzájárult a függőség kialakulásához, mely „segít” a stressz csökkentésében. Az egyéni motivációt tekintve a felelősségvállalás alól való felmentés, a kontrollálatlan viselkedés elfogadása és az ivás mint szociális tevékenység is szerepet játszik a függőség kialakulásában.
A szellem krízise
Érdekes azonban, hogy a kultúra és a történelem éppen olyan nagy szerepet játszik a függőség kialakulásában, mint a leszokásban.
A tradicionális gyakorlatok és a kulturális identifikáció mind segítenek a leszokásban.
A navahó kultúrában a természettel való kapcsolat központi szerepet kap. Ez viszont csak akkor jöhet létre, ha a személy kontrollálni, ezzel együtt pedig irányítani tudja érzékszerveit.
Jerry Clay navahó őslakossal a Monument Valley-ben találkoztunk, mely a Navahó törzsi parkban helyezkedik el, Utah államban. Az interjúban életéről, illetve hagyományairól számol be.
Meséljen az életéről, hol él, mivel foglalkozik?
Navahó indián vagyok, a Monument Valley-ben élek családommal. Ékszereket és hagyományos tárgyakat készítek, valamint lovakat tenyésztek. Három gyermekem van, ebből ketten nagyvárosba költöztek és elhagyták a rezervátumot.
Követi az ősi szokásokat?
Igen, minden héten járok tisztítókúrákra és különböző szertartásokra. Ezeknek a lényege a tisztítás, mind szellemileg, mind testileg. A kettő elválaszthatatlan egymástól. A hagyományainkat csak egy pár éve kezdtem el jobban ismerkedni, így még nagyon sokat kell tanulnom, hogy megértsem a felszín alatti tudást.
Az Ön számára mi jelenti a legnagyobb kihívást az életben?
Szerintem a legnehezebb kihívás a függőséggel való megküzdés, bármilyen is legyen az a szenvedély. Több éven keresztül küzdöttem különböző szenvedélybetegségekkel, és az egyik legnagyobb sikeremnek tekintem, hogy legyőztem őket. Ebben nagyon sokat segítettek a csoportos terápiák és a kultúrám mélyebb tanulmányozása. Nagyon sok ismerősöm és családtagom szenved valamilyen függőségtől. Függőség alatt pedig minden olyan tevékenységet vagy lelki kötődést értek, ami az embereket megbabonázza és életüket az a bizonyos dolog minden téren befolyásolja, bármiről is legyen szó.
Mit gondol, mi a legfontosabb dolog az életben?
Én minden erőmmel azon vagyok, hogy a nyelvemet és a kultúrámat továbbadjam az unokámnak. Bár a gyermekeim nem gyakorolják az ősi szokásokat és nem járnak szertartásokra, viszont az unokámat az ősi meséken, énekeken keresztül tanítom az életre. Kevesen maratunk indiánok, és egy kultúra fenntartása nagy felelősséggel és munkával jár. Így ameddig élek, küzdeni fogok érte. Ezen a környéken nincs sok lehetőségünk, minden száraz, és a munkahelyek is korlátozottak. Így a legtöbben beköltöztek a városokba és feladták a kultúrájukat.
A kutatások és az interjú során elhangzottak egymást igazolják. Fenntartani egy kultúrát, amit félig kiirtottak, nagy felelősséggel és szorongással jár. Szenvedélybeteggé válni és azzal megküzdeni jelentős kihívások elé állítják az őslakosokat, melyek tovább rontják kultúrájuk megőrzésének esélyeit.
Felhasznált szakirodalom: Sarkar, D. K. (2012). Circadian genes, the stress axis, and alcoholism. Alcohol research: current reviews, 34(3), 362. Brod, T. M. (1975). Alcoholism as a mental health problem of Native Americans: A review of the literature. Archives of General Psychiatry, 32(11), 1385-1391. Stone, R. A. T., Whitbeck, L. B., Chen, X., Johnson, K., & Olson, D. M. (2006). Traditional practices, traditional spirituality, and alcohol cessation among American Indians. Journal of studies on alcohol, 67(2), 236-244. Frank, J. W., Moore, R. S., & Ames, G. M. (2000). Historical and cultural roots of drinking problems among American Indians. American Journal of Public Health, 90(3), 344. Edenberg, H. J., & Foroud, T. (2006). The genetics of alcoholism: identifying specific genes through family studies. Addiction biology, 11(3‐4), 386-396. Grossman, D. C., Milligan, B. C., & Deyo, R. A. (1991). Risk factors for suicide attempts among Navajo adolescents. American Journal of Public Health, 81(7), 870-874.