Negyven ezredmásodperc. Kutatások szerint ennyi idő már elég arra, hogy egy fotó alapján kialakítsuk az első benyomásunkat egy személyről. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint azok az elszánt társkereső applikációt használók, akik sportolókat megszégyenítő lendülettel húzogatják jobbra-balra a lehetséges jövendőbelijeik fényképeit. Hogyan is működik mindez a (virtuális) valóságban? Lehet-e ebből komoly párkapcsolat? Cikkünkből kiderül!
Tetszik. Nem tetszik. Tetszik.
Órákon át válogathatunk a szintén párkapcsolatra éhező emberek között, akikről másodpercek alatt alakítunk ki benyomást a koruk, kinézetük alapján. Sokan úgy tartják: felszínes ez a fajta döntéshozatal, hiszen nem a külsejük alapján kellene az embereket rangsorolni. Természetesen az ilyen típusú szelekció gyakran félrevezető lehet, azonban ne ítélkezzünk elhamarkodottan a párkereső „appok” felett. Gondoljuk át, a való életben hogyan is működik mindez: a lány észreveszi a fiút. Megfigyeli a tekintetét, a tartását, az arckifejezését, az öltözetét. S lám, kész képet alakított ki róla. Eldöntötte, viszonozza-e a fiú ismerkedési szándékát vagy sem. Nem kellett ehhez beszédbe elegyednie vele, a döntés már az előtt megszületett. Így már nincs is olyan nagy különbség az online társkeresés és valóságos között, ugye?
Természetesen azért a virtuális ismerkedésnek több buktatója is lehet.
Elsősorban az, hogy elveszik a személyes találkozás intimitása, s mindezzel együtt olyan kiegészítő információk, melyek létfontosságúak a párválasztás szempontjából. A virtuális felületeken ugyanis könnyebb eladnunk magunkat. Nem töltünk fel olyan képet, amin éppen kócosak vagyunk, esetleg kakaófoltos a pizsamánk. Nem írjuk le, hogy munkamániásak vagyunk, és hogy nehezen tudunk kötődni, mert folyton csalódást okoz nekünk az ellenkező nem. Gondosan szelektáljuk azokat az információkat, melyeket megosztunk a nagyvilággal, s ebből fakadóan nehezen elképzelhető, hogy ne érje a másik felet csalódás, meglepődés, mikor személyes találkára kerül a sor.
Lehetőségünk van arra is, hogy elkendőzzük vagy megváltoztassuk azokat a tulajdonságainkat, melyeket előnytelennek tartunk, s jobb színben tüntessük fel magunkat. Guadagnoék (2012) ohiói egyetemen végzett kutatása szerint azok a férfiak, akik online felületen megismert partnerükkel már megbeszéltek egy találkozót, kevésbé voltak hajlamosak torzítani saját maguk bemutatásakor. Ezzel szemben azok az egyének, akik egyelőre nem látták esélyét a randevúnak, hajlamosabbak voltak csúsztatni a beszélgetés során.
Ebből is jól látszik, hogy célravezetőbb, ha az
elejétől kezdve valós információkat adunk meg,
s nem próbálunk meg szépíteni, hiszen nem olyan szerencsés, ha a virtuálisan megismert tökéletes ember mítoszát a személyes megismerés lerombolja, s a negatív tulajdonságokkal csak ekkor szembesülünk.
Távolról közeledünk egymáshoz
Amennyiben megküzdöttünk a hamis profilokkal, a lódítókkal és azokkal, akik nem feltétlen hosszú távon szeretnének bennünket megismerni, akkor sem lesz sokkal könnyebb a dolgunk. Nagy kihívás ugyanis az intimitás kialakítása anélkül, hogy fizikálisan is közel kerülnénk egymáshoz. S noha a modern technika vívmányai egyre inkább lekicsinyítik számunkra a távolságokat, nem tudják visszaadni egy meghitt beszélgetés hangulatát.
Nem a személyes információk megosztásával van a gond. Ez ugyanis az elszámolási kötelezettség hiányából fakadóan többnyire nem szokott problémát jelenteni az interneten. Inkább az érzelmek, reakciók kifejezésének nehézkes és félreérthető volta okolható mindezért. „Szmájlikkal” és „matricákkal” ugyanis nehéz ugyanazt a hatást elérni, mint amit egy szendén lesütött szemmel vagy ferde mosollyal kiválthatunk.
Aki szép, az tényleg jobb?
A fentebb említettek mellett problémát jelenthet az úgynevezett holdudvarhatás is. A kifejezés arra a jelenségre utal, amikor a másik személyről
egyetlen pozitív vagy negatív tulajdonság alapján ítélkezünk,
s azt feltételezzük, hogy ezzel a benyomással a többi tulajdonsága is összhangban van. Gyakran esünk például abba a hibába, hogy egy vonzó fotó láttán úgy gondoljuk, a személy biztosan okos, barátságos és őszinte is. Ismerjük meg először a leendő társ valódi tulajdonságait, és ne mi alakítsunk ki egy képet róla, mivel ez a típusú hozzáállás gyakran tévútra vezethet.
Biztonsági háló a hálón
Mindebből jól látszik, hogy nem könnyű az út, de járható. Nem lenne ugyanis ennyi felhasználója az online társkeresőknek, ha nem lenne tengernyi sikertörténet, s még több bizakodó ember. Abban a világban, ahol rendre kezdi átvenni a hatalmat a virtuális kommunikáció a valóságos felett, tartanunk kell a lépést. Szerencsére ma már nem jellemző, hogy kínosnak tartsák bevallani az emberek: az interneten keresztül ismerkedtek meg. Éljünk tehát a lehetőséggel, de ne feledjük az óvatosságot!
***
A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!
https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE
