Az élet legcsodálatosabb érzéseinek egyike a szerelem. Újabb kapcsolatokba belépve megtapasztalhatjuk, hogy mi magunk mennyire másként viselkedünk egy-egy romantikus viszonyban. Hogyan kapcsolódunk a szerelmünkhöz, mennyire más és más viselkedést tapasztalunk magunkon bizonyos helyzetekben, legyenek azok heves érzelmi kitörések vagy hűvös racionalitás. Miért van ez így? Mégis milyen módon, hogyan tudunk szeretni? – ezekre a kérdésekre keresi a választ Poós-Nagy Fruzsina life és business coach.

Sokan ismerjük az érzést, amelyet Bruno Mars Grenade című világslágerében megénekel, talán nem véletlenül futott be ennyire a dal. „Bármit megtennék érted, de te nem tennéd meg ugyanezt.” Sajátos kínlódás jellemzi azt az érzelmi állapotot, amikor nem értjük párunk miért nem ugyanolyan odaadó vagy elkötelezett, mint mi.

Ősidők óta központi téma a szerelem, mindig is foglalkoztatta az embereket ez az erős érzelmi hevület, az egymáshoz kapcsolódás mikéntje. A szerelem a pszichológia közkedvelt témája, számos elmélet született már róla. Talán Sternberg háromszög elmélete a legismertebb közülük, amely a szerelem három összetevőjének nyolcféle szerelmi típusát sorolja fel, ezek az intimitás, a szenvedély és az elkötelezettség kombinációiból tevődnek össze. Ugyanakkor a kapcsolatok kategorizálásánál többet tudhatunk meg saját magunkról, és kapcsolatunkról, ha

felismerjük, hogy milyen módon viszonyulunk partnerünkhöz,

illetve párunk hogyan kapcsolódik hozzánk.

John Allen Lee 1977-ben megjelent elmélete ebben nagy segítségünkre lehet, hiszen fontos gyakorlati aspektusokat tár fel elemzésében. Cikkében a szerelmi stílusok tipológiáját (A Typology of Styles of Loving) írja le, amelyet komoly tudományos kutatómunkára alapozva határozott meg.

Lee a szerelmi stílusok és a színskála között von párhuzamot, ennek megfelelően három alapvető szerelmi stílust határoz meg (ahogy alapszínből is hármat ismerünk). Ezekből pedig további három másodlagos stílusról beszél, amelyeket az alapok bizonyos kombinációiból vezet le. Lee szerint önmagában a másodlagosság nem minősít és nem állít fel semmilyen sorrendet a különböző stílusok között.

Elsődleges szerelmi stílusok

Eros - Azonnali és erőteljes érzelmi élményt képes átélni, általában van egy bizonyos típusú ideálja, amihez erőteljesen vonzódik. Készen áll a szerelemre, de nem keresi nagy erőkkel azt. Saját magát azonnal feltárná, korai szexuális intimitásra törekszik. Gyakori találkozókat preferál már a kapcsolat elejétől kezdve. Az intenzív élményeket kedveli, de nem követelőző vagy kényszeres.  A szexualitás fontos építőeleme kapcsolatainak, és kizárólagosságra törekszik. Ugyanakkor jellemző, hogy a kapcsolataiban addig marad benne, amíg az érzelmi töltet újszerű, erőteljes és intenzív. Ezt követően továbblép, újra ezt az érzést keresve egy új partnerrel, vagyis sorozatos monogámiában él. Magabiztosság jellemzi a szerelemben. Megeshet vele, hogy első látásra beleszeret valakibe.

Ludus – A szerelemre játékként tekint, amelyben nyerni szeretne. A klasszikus értelemben nem is esik szerelembe, sokkal inkább beilleszti azt hétköznapi életébe. Kapcsolataiban tudatosan kontrollálja a részvételének mértékét, kínosan kerüli a hosszú távú elköteleződést. Féltékenység nem jellemzi, gyakran több, párhuzamosan futó szerelmi viszonyt létesít, amelyek többnyire rövid távúak. Nem kedveli a túl gyakori találkozókat, nem zárkózik el a hazudozástól vagy a különféle fortélyok bevetésétől sem. Sokféle típushoz is vonzódik, a szexuális együttlétekre pedig nem érzelmi élményként, hanem pusztán örömszerzési forrásként tekint.

Storge – Lassan kialakuló szerelem, stabil kapcsolat, fokozatos kitárulkozás, a szenvedély hiánya és a hosszú távú elköteleződés jellemzik. Általában mély barátságból kialakuló érzelmekből evolválódik az elköteleződés és a szexuális intimitás. Nagyfokú bizalom és tisztelet jellemzi kapcsolatait. Nincs meghatározható típus, amihez vonzódna, fontosabb számára a barátság és a gyengédség. A vonzalom jellemzően másodlagos, a közös érdeklődés és együttes tevékenységek nagyobb szerepet kapnak kapcsolataikban. Viszonylag keveset foglalkoztatja párja annak távollétében. Szexuális kitárulkozására későn kerül sor, és jellemző rá a fokozatosság a kapcsolataiban. A szeretet kifejeződése többnyire nem a szexualitásban történik.

Másodlagos szerelmi stílusok

A részletesen bemutatott elsődleges szerelmi stílusok sajátos kombinációiból Lee három másodlagos stílust határoz meg, amelyek egyedi jellegzetességekkel rendelkeznek.

Pragma – A Ludus és a Storge bizonyos összetevőiből áll. A Ludus-ra jellemző irányítást és tudatosságot, esetenként manipulációt ötvözi a Storge elköteleződésével. Konkrét szempontrendszerének minél tökéletesebben megfelelő partnert, egyfajta ésszerű kompromisszumot keres. A társadalmi megfelelés, elfogadás fontos számára.

Mania – Az Eros és a Ludus kombinációjából áll. Az Eros-hoz hasonlóan intenzív és erőteljes élményeket él át, ugyanakkor a Ludus-ra jellemző manipuláció és érzelmi elnyomás is megjelenik. Az eros-i magabiztosság és az érzelmek tudatos kontrollja hiányzik belőle. Emiatt ambivalens érzelmeket tanúsíthat, borderline tüneteket mutathat. Féltékeny, olykor rögeszmés, érzelmileg nagyon intenzív szerelmi stílus. Szerelmének távollétében fejben állandóan vele van elfoglalva, és folyamatos megerősítést igényel a partnerétől, hogy szereti. A részére kimutatott érzelmekben kételkedik, alapvetően bizalmatlan párjával szemben. Kétségbeesetten keresi a szerelmet, és azonnali jövőt tervez a potenciális partnerekkel. Minden nap igényli a találkozást, szélsőségesen birtokló magatartást tanúsít, a kapcsolat elejétől kezdve erőlteti a mielőbbi elköteleződést. Gyakran boldogtalansághoz vezet.

Agape – Az Eros és a Storge sajátos együtteséből adódik. Teljes mértékben odaadó és önzetlen szerelmi stílus. Nem a viszonosság vagy az esetleges jutalom vezérli, lehet akár altruista is. Szeretetét tekintve gyengéd, gondoskodó. Kiváltképp megbecsüli a kapcsolataiban kapott törődést és kedvességet. Hisz abban, hogy a szerelem és szeretet univerzális, mindenki megérdemli, hogy szeressék. Inkább az ésszerűség vezérli, mint az érzelem. Kötelességének érzi, hogy szeretetet adjon. Önzetlen elköteleződés, a partner nagymértékű elfogadása jellemzi. Feltehetően ez az oka annak, hogy az Agape-k párjai magas párkapcsolati elégedettségről számolnak be. Lee az Agape-t ideálként tekintette, amelyre sokak törekszenek, ugyanakkor a szerelmi kapcsolatok adok-kapok jellege miatt kizártnak vélte a tisztán altruista szerelmet.

Hogyan segítheti ez a párkapcsolatomat?

A meghatározott szerelmi stílusok természetesen nem egyeduralkodó módon léteznek, egyéni kombinációk, átmenetek vannak. Egy-egy kategória tulajdonságainak jellemzői előfordulhatnak bizonyos embereknél, bizonyos helyzetekben. Saját szerelmi stílusunk kapcsolatonként nem egyforma, hiszen életutunk során egyes viszonyainkat másra alapozzuk, illetve különböző tulajdonságaink mentén tudunk kapcsolódni bizonyos emberekhez. Számolnunk kell saját változásainkkal is. Egy hosszú távú elkötelezett kapcsolatban folyamatos interakcióban vagyunk párunkkal, aki az idők folyamán szintén változik.

Nincs egy meghatározott ideális út

vagy séma, amit be kellene járnunk a szerelmi stílusok tekintetében. Elképzelhető például, hogy a kapcsolat elején az egyik fél Mania stílusban kapcsolódik, de amikor stabilizálódik a viszony, az illető megnyugszik, és kötődését felválthatják akár eros-i, storge-i vagy akár agape-i jellegzetességek.

A nőknél gyakrabban előforduló stílus a Storge és Pragma, míg a férfiaknál a Ludus. Kulturális különbségeket is kimutattak már, például az amerikainál gyakoribb a Storge és a Mania előfordulása a franciákhoz képest, akikre jellemzőbb az Agape szerelmi stílus.

Ha rászánjuk az időt és energiát, hogy feltérképezzük saját igényeinket, és (potenciális) partnerünket, sok fejfájástól, esetleg konfliktustól is megkímélhetjük magunkat. Ha éppen párkeresésben vagyunk, akkor is hasznunkra válhat az önelemzés. Tisztázhatjuk, hogy nekünk

mely nélkülözhetetlen kapcsolódási módjaink vannak,

például ha a szexualitás számunkra eros-i módon prioritást élvez, akkor valószínűsíthetően egy storge-i jellemzőkre épülő kapcsolat hosszú távon nem kielégítő. Ha a partnerünkért akár az „életünket is feláldoznánk”, és legmélyebb igényeink ellenére ő ezt nem viszonozza, akkor jusson eszünkbe, hogy feltehetően ő nem Agape stílusban kapcsolódik. Ő így tud minket szeretni. Ennek elfogadása már közelebb hozhatja egymáshoz a két felet.

Ha kapcsolati kudarccal kell szembenéznünk, akkor sem kell félnünk egy esetleges újabb csalódástól, hiszen egy másik partnerrel mi magunk is énünk magunk számára is ismeretlen oldalait fedezhetjük fel. Ne feledjük: a boldogságot nem a célok kipipálásával érhetjük el, sokkal inkább a hétköznapjainkban kell keresnünk, a párkapcsolatainkat is beleértve.

A szerző Poós-Nagy Fruzsina, life és business coach, viselkedéselemző, közgazdász, a Lisznyai Pszicho-Műhely tagja.