Az, hogy valaki egy sportág, egy sportoló vagy egy kedvelt csapat rajongója lesz, egyértelműen egy hosszabb folyamat eredménye. Ebből következik, hogy kell lennie olyan befolyásoló tényezőknek, amelyek ezt folyamatosan alakítják. Mik ezek a faktorok? Milyen lépések előzik meg a szurkolói hűség kialakulását? Minek köszönhető a továbblépés a korábbi, a szurkolói lojalitást megelőző szintekről? Hoffmann Dorisz okleveles pszichológus írása.
A szurkolói lojalitás egy szubjektív fogalom, amely megköveteli azt, hogy a személy önmagát is rajongónak minősítse. Viselkedéses-, és attitűddimenzió mentén tudjuk értelmezni (Bauer, Stokburger-Sauer & Exler, 2008). A lojalitás viselkedésbeli megnyilvánulásának számítanak az olyan tevékenységek, mint a korábbi meccsek látogatása, klubtermékek vásárlása (kulcstartó, bögre, stb.), lógók és klubszínek viselése, továbbá az olyan jövőbeli szándékok, mint például a betervezett meccsnézések. Az attitűddimenzióban azonban a pszichológiai kapcsolat, a sportolóhoz vagy csapathoz való hozzáállás kap nagy szerepet; azon belül is a kötődés, a csapat/sportoló melletti kitartás és a kritikákkal szembeni ellenállás.
A szurkolói hűség kialakulásának folyamatáról Daniel C. Funk és Jeff James amerikai kutatók alkottak egy elméleti modellt 2001-ben, amely a pszichológiai kontinuum-modell nevet viseli.
A modell alapján négy szint különíthető el a lojalitás fejlődése során: a megismerés, a vonzalom, a kötődés és a hűség.
A négy szint egymásra épül, így annak, aki végül egy sportcsapat vagy egyéni sportoló hűséges rajongójává válik, korábban az összes szintet „teljesítenie” kellett. Valahogy úgy lehet ezt elképzelni, mint egy piramist, melynek emeletein keresztül lehet felérni a csúcsra.
- A megismerés szintje
Kezdetekben a személy megismerkedik egy számára új sportemberrel, csapattal, vagy éppen egy teljesen új sportággal. Ezzel kapcsolatban két kérdés merülhet fel: mikor és hogyan szerezhetünk tudomást egy számunkra új sportolóról? Nagyon gyakori látvány, hogy már egészen kicsi gyermekek is egy adott csapat mezében szurkolnak a lelátóról, amit nyilvánvalóan a szülői befolyás eredményez. Ám ez nem jelenti azt, hogy a gyermek korai tudomása révén rögtön elkezdené a lojalitáshoz vezető útját: ehhez ugyanis szükséges a sportok közötti különbségtétel, több csapat/sportember ismerete, amelyek közötti döntés akár elhúzódhat tizen-, vagy huszonéves korig is. Kutatások eredményei alapján elmondható, hogy
ez a megismerési szint nagy részben alakított a számunkra fontos emberek által: ha szüleink, barátaink, szerelmünk rajong egy sportért, hajlamosabbak vagyunk mi is beleásni magunkat.
- A vonzalom szintje
Ahhoz, hogy a második, vonzalmi szintre lépjünk, a kezdeti tudásunk bővítésére van szükség. Ilyenkor a személy már több személyt/csapatot ismer, amelyeket képes összehasonlítani, és már tisztában van az adott sport alapvető szabályaival. Fontos megemlíteni, hogy a fejlődés bármelyik szinten megragadhat: lehet, hogy valaki csak a vonzalom, valaki pedig a kötődés szintjén marad. Ha elképzelünk egy személyt, aki ismer különböző csapatokat, de nem érdekli különösebben a sport, akkor ő valószínűleg sokáig a megismerési szinten fog maradni.
Mivel a személy már ismer több csapatot/sportembert, ilyenkor kezdődik el az a kiválasztási folyamat, amikor az egyiket elkezdeni jobban kedvelni, mint a többit. Ez már a vonzalom szintjének a biztos jele. Ilyenkor is fontos még a szociális befolyás: lehet, hogy a gyermek csak azért szeret egy csapatot, mert az édesapja is; vagy egy másik személy azért szurkol a helyi csapatnak, hogy beilleszkedjen a közösségbe.
Ez a szint azonban még meglehetősen képlékeny: korántsem mondható biztosra, hogy a személy egy stabil, örök döntést hoz.
Bár már egy gyenge kapcsolatról beszélünk a személy és a választott sportoló/csapat között, a szituációk változásával, illetve egy konkurens fél megjelenésével döntésünk akár változhat is. Gyakori ezen a szinten, hogy a személy támogatja a sportolót/csapatot, amíg azok jó teljesítményt nyújtanak, viszont amint rosszabbra fordulnak az eredményeik, elpártol.
A drukkerek gyakran fejezik ki szolidaritásukat a csapat színeinek, jelképeinek viselésével
- A kötődés szintje
Ha a személy eléri a kötődési szintet, már egy stabil pszichológiai kapcsolatról beszélhetünk a szurkoló és sportoló/csapat között.
Ilyenkor történik egy váltás: sokkal fontosabbakká válnak belső érzéseink, motivációink, mint a külső világból érkező információk.
Ebből kifolyólag gyakrabban kezdünk beszélni rajongásunk tárgyáról: akár megpróbálhatjuk meggyőzni ismerőseinket, barátainkat arról, hogy miért is a mi választottunk a legjobb. Előfordulhat azonban az is, hogy a személy immáron erősen kötődik egy sztárjátékoshoz, azonban a csapatával még nem azonosul. A vonzalom és a kötődés szintje közötti alapvető különbség csupán a pszichológiai kapcsolat erőssége: azok számára, akik a kötődés szintjén helyezkednek el, nem csupán a csapat jó teljesítménye esetén rajonganak, de kitartanak a rossz időszakok alatt is.
- A hűség szintje
Piramisunk tetejére érve a pszichológiai kapcsolatunk a választott sportolóval/csapattal a lehető legmagasabb szintet éri el, ahol
képesek vagyunk azonosulni a rajongásunk tárgya által képviselt értékekkel, meggyőződésekkel, célokkal.
Korábbi kutatások során a lojalitás viselkedéses megjelenésére fektették a hangsúlyt: a hűség vizsgálata során többnyire meccslátogatások mintázata alapján következtettek eredményeikre. Ennek megfelelően a cikk elején említett másik dimenzió - az attitűdök dimenziója – kevesebb hangsúlyt kapott, így sok nyitott kérdéssel rendelkezünk még a témában.
Rajongás a kereskedelemben, kereskedelem a rajongásban
A kereskedelem is igyekszik kihasználni az emberek sportolókhoz, illetve csapatokhoz fűződő szeretetét, így fordulhat elő például az, hogy egy sportoló valamilyen termékhez/céghez adja a nevét, vagy éppen saját márkát alapít. Nemrégiben például Lionel Messi világhírű argentin focista kötött szerződést a Huawei kínai telekommunikációs céggel, sőt, a német Bayern München futball-klub egy bankkal való közös együttműködés során megalkotta az „FC Bayern Banking”-ot. Nem ritka az sem, hogy egy-egy élsportolót fedezünk fel egy parfüm-, vagy ruhamárka-reklámban, így csábítva a hírességgel szimpatizáló személyeket, hogy az adott terméket válasszák.
