Mi leszel, ha nagy leszel? – E-sportoló

Az asztali társas, a sakktábla és az autóversenyzés átköltözött az online térbe, és játékosok millióit szegezi képernyőjük elé ez a színes világ. Hogyan viszonyulnak ehhez a mai gyerekek szülei, és milyen megoldások lehetnek hatékonyak? Cikkünkben erre kerestük a válaszokat.

Gyakran nevezik a digitális bennszülöttek generációjának azokat a gyerekeket, akik a 2000-es évek digitális világába születtek bele. Bár a digitális forradalom már az 1980-as években kezdetét vette, az igazi térnyerését 2000 után érte el, amikortól a bolygó egyes részein élők közötti kommunikáció egyre könnyebbé vált, ezzel megalapozva a digitális éra jövőjét és az elektronikus játékok elterjedését. Az online játékok népszerűek a felnőttek és a gyerekek között is, a fiúk és a lányok is megtalálják a számukra érdekes játékokat. A statisztikák alapján azonban leginkább a fiatal (tinédzser, serdülő) fiú játékosok száma a legmagasabb a felhasználók között.

Az elektronikus sport, más néven e-sport nagyon nagy népszerűségnek örvend világszerte. Ezek az online játékok csapatban vagy egyéniben is játszhatóak, és olyan közösséget teremtenek, ahol

a résztvevő személy képességeinek széles tárházát hasznosítja,

gyors reflexeitől kezdve, akár az idegennyelv tudásáig. A játékosok közül nem kevesen olyan professzionális szintet érnek el, hogy ez fedezi megélhetőségüket, különböző egyesületek tagjai lehetnek, és elismertségük egyes országokban, különösképpen Távol-Keleten, a popsztárokéhoz hasonlít. Az akár élőben megosztott játékvideó felvételét a követők tábora figyelheti, így tanulhatnak a játékostól, és nem utolsósorban anyagilag is támogatják az online közvetítést. Az e-sportban megrendezett online bajnokságokat több millióan követik a hagyományos sportrendezvényekhez hasonlóan, és nem ritkán serdülők, fiatal felnőttek küzdenek meg a kitűzött, sok számjegyű díjakért. A magasan szponzorált bajnokságok által a résztvevők karrierjében jelentőségteljes presztízst eredményezhet egy-egy nyereség vagy jó teljesítmény. Ezek alapján talán nem is meglepő, hogy

a gyerekek karrierálmaiban egyre gyakrabban jelenik meg, hogy e-sportolók szeretnének lenni, ezt választják a szakmájuknak.

A különböző készülékeken elérhető online világ veszélyei és hátrányai sok szülő számára félelemkeltőek. Aggódást keltő számukra, hogy a képernyő előtt töltött idő miatt a vizuális funkciók csökkenése fog bekövetkezni, és az ideálisnál kevesebb testmozgás miatt a gyerekük fizikai erőnléte is csökkenni fog. Ennek az aggodalomnak a csökkentésére sokan hangsúlyozzák, hogy az elektronikus sportok is a sport kategóriába sorolhatóak, mert a sikerhez fizikai erőnlétre is szükség van, a játékosok fittek és megfelelően tápláltak kell legyenek azért, hogy megfelelően koncentráljanak és reakcióképességük a teljesítményük maximumán lehessen.

Nem vitatott tény, hogy internethasználat közben olyan rizikótényezőkkel is találkozhat a gyermek, mint a szexuális tartalmak, veszélyes emberekkel való kapcsolatba kerülés, rasszizmus, üzleti manipuláció, ezért kiemelten fontos a szülői tudatosság, a tájékozottság, a gyerekkel való kommunikáció és kíváncsiság a megélt tapasztalatai iránt.

Másik veszély lehet az internetfüggőség kialakulása vagy a gémerek esetén a mentális vagy pszichológiai zavarok megjelenése. Számos gyerek és serdülő tölt sok időt ilyen játékokkal (vagy ez tölti ki a gondolataik nagy részét), él át szorongást vagy dühbe gurul, amennyiben nem játszhat időkorlát nélkül. A játékfüggőség gyengítheti a gyerekek társas készségeit, valamint hatással lehet a tanulási motivációra és a felelősségtudatra. Indonéz kutatók azt találták, hogy minél nagyobb intenzitással játszanak a gyerekek, annál alacsonyabb a tanulási motivációjuk.

Az Egészségügyi Világszervezet is felfigyelt az online játékok rizikóira,

éppen ezért betegséggé nyilvánította a videójáték-függőséget. Akkor beszélhetünk függőségről, ha a játékos elveszíti a játék és az azzal töltött idő feletti kontrollt, és a játék az élet számos területére erős hatással van. Jelzésértékű, ha a játék elsőbbséget élvez a napi feladatok felett, és ezáltal negatív hatásokat fejt ki a játékos személyiségére, családjára, társas életére, tanulmányaira, azonban a következményektől az egyén eltekint, a játék okozta izgalmi állapot, jutalom és öröm felülírja ezeket a negatív vonatkozásokat. Játékfüggőségről a WHO meghatározása szerint akkor beszélhetünk, ha a tünetek legalább 12 hónapon keresztül fennállnak.

A szülők hozzáállása kulcsszerepet játszik

A nevelési stílus nagy szerepet tölt be a játékkal kapcsolatos szabályok felállításában. Hogyan viszonyulnak a szülők a gyerekek játékvilágához, milyen elvárásokat támasztanak, milyen feladatokat tűznek ki, hol húzódnak meg a határok a családi interakciókban, a szabadidőben és az élet különböző területein. Ezek a különböző nevelési stílusok eltérő megoldásokat adnak a rendszeresen játszó gyerekek szabályozására.

A tekintélyelvű (autoriter) nevelésben a merev szabályok és azok betartásának ellenőrzése kap helyet, és kevesebb figyelem jut a gyerek pszichológiai igényeire, a gyerekek dolga a szigorú szülői szabályok betartása. Ez a nevelési stílus, akár bántalmazó hatású is lehet a gyerekekre nézve, és szorongást idézhet elő bennük. Az autoriter stílusú szülők szidalmazzák gyereküket a túl sok játék miatt, és szigorú szabályokat állítanak fel a nevelésben, a házimunkában, továbbá hajlamosak arra, hogy megtiltsák a játékot. Leginkább a saját nézőpontjukat érvényesítik, és megélt tapasztalataikra és nézőpontjukra támaszkodva, kevésbé rugalmas elvárásokkal és a játék lehetőség tiltásával élnek. Professzionális játékosok interjúiból hallható, hogy egyeseknek választaniuk kellett családjuk és a játék között a szülői támogatás hiánya és az eltérő értékrend miatt.

Az engedékeny (permisszív) stílus lehetővé teszi a gyerek számára, hogy azt tegyen, amit ő szeretne. Ebben az esetben a kevés szülői kontroll a jellemző. Mindez hajlamosítja a gyerekeket, hogy kevésbé szabálykövetőek legyenek, és alacsony érzelmi szabályozottsággal működjenek a megfelelő keretek hiánya miatt. Számos kutatás vizsgálta ezt a kérdést, és azt találták, hogy az engedékeny szülők gyerekei között jóval magasabb volt a mobiltelefonhasználat, valamint az engedékeny nevelés és a nem következetes szülői attitűd nagyobb eséllyel vezethet internetes videójáték-függőséghez. Az engedékeny szülő kevésbé kontrollálja a gyereket, a videójátékozás mértékét, az online térben töltött időt, és mindezt szabadjára engedi a gyerek akaratának megfelelően, ezzel elveszítve a lehetőséget az időbeosztás fontosságának tanítására. Ezt a nevelési stílust alkalmazó szülők gyakran sokat dolgoznak és kevés családi minőségi időt tudnak megteremteni. Úgy látják, hogy az a legfontosabb, hogy a gyerekük boldog legyen, ezért szabadon játszhat.

Az irányító (autoritatív) nevelési stílus a szülői nevelés megfelelően szabályozott módja, amely nyitott és jól működő kommunikációt tesz lehetővé a szülő és a gyermek között. Megfelelő támaszt és pszichés törődést nyújt a gyereknek, jó hatással van a társas fejlődésére és az együttműködés képességének kialakítására. Az irányító stílusú szülők elismerik, hogy

a játék iránti vágy hozzátartozik a gyerekek életéhez,

a mai trendekhez, és bizonyos szabályok felállításával, az iskolai feladatok teljesítésével, engedélyezik az online játékot. Jellemző, hogy közösen beszélik meg az online időtöltés szabályait, és érdeklődőek a gyerekek e-sport világáról. Figyelemmel tartják, hogy a játék ne legyen hatással az iskolai teljesítményre, és ennek érdekében betartható szabályokat dolgoznak ki.

A szülők szerepe a gyermekek médiahasználatában kiemelten fontos. A szülők és a játékosok gyakran eltérően tekintenek az elektronikus játékok tartalmaira. A szülők általában erőszakosabbnak és szexualizáltabbnak látják, emiatt sokan szigorúbban is tekintenek ezeknek a játékoknak a használatára. Az, hogy a játszott videójáték milyen viselkedéses hatásokat vált ki, például segítő vagy agresszív viselkedést, nagy mértékben függ a játszott játéktól. Eltérő lehet az adott játékokban, hogy milyen játékos viselkedés a jutalmazott, mit enged meg a játékosok közössége és etikája, és eltérő hatású lehet ugyanaz a játék kooperatív vagy versengő módban. A szülők gyakori félelme, hogy a gyerek túlságosan bevonódik az online világba, elveszíti érdeklődését a valós játékokkal szemben, elszakad a külvilágtól, hiszen nagyrészt olyan barátai vannak, akikkel csak online találkozik.

A sikeres e-sportolók szüleinek hozzáállása sokszínű, és összetett. A szülők lépéseket tesznek annak érdekében, hogy szabályozzák a játékhasználatot, egyeztetnek erről a gyerekkel, például egy játék megvásárlásakor kikérik a gyerek véleményét. Sokan az interneten keresnek információt a játékokról, és legtöbbször nem a játék tartalma, hanem a játék fölötti kontrollvesztettség, és az eltöltött idő mennyisége az ijesztő számukra. Sikeres játékosok számoltak be arról, hogy a szüleik irányából érkező érzelmi támogatás erőforrásként szolgál, és útmutatást kaptak, hogy az online világban is magukhoz méltóan viselkedjenek.