Miért cserélte le a Szilícium-völgy a reggeli kávét LSD-re? A startup világ kiélezett versenyében a fiatal zsenik minden eszközt megragadnak, hogy a maximumot hozzák ki magukból. Lehetséges, hogy megtalálták a Csúcshatás című filmből ismert csodaszert? Mire jó, illetve milyen veszélyekkel járhat ez a pár éve már nagy népszerűségnek örvendő hóbort? Mi történik, ha hallucinogéneket nagyon kis mennyiségben fogyasztunk? Cikkünk főszereplője a microdosing.

Korábban írtunk már a pszichedelikumok gyógyító hatásairól, illetve arról is, hogy hol tartanak a terápiás használatra való törekvések. Ezek a szerek jellemzően a gondolkodás, érzelmek, valamint az észlelés megváltozásával járnak együtt. Ez azt jelenti, hogy az adott ingereket másképpen dolgozzuk fel, mint általában. Felerősödik az asszociációs készség, megváltozik a gondolkodásmód, így új nézőpontokból szemlélhetjük a minket körülvevő világot. Bizonyos pszichedelikumok vizuális vagy akusztikus hallucinációkat is okozhatnak, amelyekhez erőteljes érzelmi élmény is társulhat.

A microdosing során az egyén kis mennyiségű pszichedelikumot fogyaszt. A leggyakrabban használt szerek az LSD, a kender és a pszilocibin (varázsgomba), de a beszámolók alapján más hallucinogénekkel is kísérleteznek. Egy mikrodózis általában egy átlagos mennyiség egytized-egyhuszad része. Ez olyan apró adag, hogy csupán úgynevezett küszöb alatti hatással bír.

Így a fogyasztó nem érzi magát módosult tudatállapotban, viszont számos egyéb pozitív hatást tapasztalhat.

A pszichedelikumok nem csak a goa partik és a terápiák résztvevői lehetnek; kisebb mennyiségben hasznosnak bizonyulhatnak.

Az emberek különböző ütemtervek alapján fogyaszthatnak mikrodózisokat. Ezt általában egyénileg kísérletezik ki, hogy melyik szer, milyen gyakorisággal a számukra legmegfelelőbb. Vannak, akik minden nap szükségét érzik, de a legtöbben tartanak pihenőnapokat két használat között. LSD esetén például – a kiépülő tolerancia miatt – gyakori alkalmazási forma a háromnaponta történő fogyasztás.

Mire van hatással ilyen apró mennyiségű drog?

Hutten és munkatársai (2019) a pszichedelikumokat mikrodózisban fogyasztók fő motivációit vizsgálták, és az alábbi kategóriákat fogalmazták meg:

  1. Teljesítményfokozás (növekvő energia tanuláshoz, koncentrációhoz, illetve nagyobb kreativitás)
  2. Fizikai és pszichés tünetek enyhítése (például fájdalom, depressziós hangulat, szorongás)
  3. Hangulatfokozás
  4. Kíváncsiság

Egy hathetes kutatásban (Polito és Stevenson, 2019) a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy tudományosan is kimutathatóak-e a beszámolókból és elvárásokból megismert hatások. Összegezve az eredményeiket elmondható, hogy a szer fogyasztásának napján érzékelhető különbséget tapasztaltak a résztvevők, ám ez a hatás a következő két napon nem volt kimutatható.

Továbbá hosszú távon javult a mentális egészség, illetve a figyelmi kapacitás is.

Utóbbi szorosan összefügg azzal, hogy a szer hatásaként csökken a feladatvégzés során előforduló elkalandozás, illetve ezzel együtt megnövekszik a folyamatba való elmélyülés.

Természetesen jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mindez lehet csupán placebo is. Egy nemrégiben megjelent 20 fős kettős vak kísérlet eredményei alapján ezek a hatások nem voltak kimutathatóak (Bershad és munkatársai, 2019). A témakör tehát mindenképpen további kutatásokat igényel, hiszen egymásnak ellentmondó eredmények jelennek meg.

Hogyan hatnak az agyunkra ezek a szerek?

A microdosing során a legtöbben általában pszilocibint (varázsgombát) vagy LSD-t használnak, de hasonlóan hat az agyunkra még a DMT és a meszkalin is. Ezeket klasszikus szerotoninerg pszichedelikumoknak is szokás nevezni, mivel az agyban a szerotonin receptorokra vannak jelentős hatással. A szerotoninról röviden annyit érdemes tudni, hogy a testhőmérséklet, hangulat, hányinger, szexualitás, alvás, illetve az étvágy szabályozásával hozható kapcsolatba.

Néhány friss kutatás eredményeként azt találták, hogy a pszichedelikumok hatására az agyunkban csökken az alapértelmezett módban zajló aktivitás, valamint hogy ezek a szerek elősegítik a különböző agyi régiók közötti kapcsolatok növekedését. A Csúcshatás című filmmel ellentétben tehát nem arról van szó, hogy az agyunk nagyobb százalékát használjuk ki,

csupán más utak aktiválódnak, amely eltérő gondolkodást eredményeznek.

Erre egy jó példa lehet az úgynevezett dobozon kívüli gondolkodás (thinking outside the box) jelensége.

Mennyire biztonságos?

Sokszor hallhatjuk a pszichedelikumok lelkes fogyasztóitól a biztonság melletti érvként azt, hogy az említett szerek használata nem okoz függőséget. Ez valóban egy olyan előnyös tulajdonság, amelyet egyéb, legálisan fogyasztott drogok (koffein, nikotin, alkohol) nem mondhatnak el magukról. Egy átlagos mennyiségű pszichedelikum használata viszonylag biztonságosnak mondható. Előfordulhat azonban, hogy negatív érzelmek, észlelési zavarok vagy éppenséggel pszichotikus tünetek jelennek meg a szer hatása alatt. Mikrodózis esetén hiába a kisebb mennyiség,

nem lehetünk biztosak abban, hogy folyamatos használat alatt milyen – eddig ismeretlen – kockázatok jelenhetnek meg.

További kutatások az elvárásokkal ellentétben azt találták, hogy mikrodózis fogyasztása során a neuroticizmus is nő. Ez kiemeli azt a gyakran elhallgatott tényt, hogy nem mindenki tapasztal pozitív élményeket kis mennyiségű hallucinogén fogyasztása során. Hutten és munkatársai (2019) kutatásukban

a résztvevők egyötöde tapasztalt negatív élményeket mikrodózis nagyságú szerhasználat alatt.

A szorongás és migrén mellett előfordulhat hányinger, szédülés, fáradtság, paranoia, illetve depresszió is.

Érdekes, hogy nem csak a negatív élmény vezethet a szer abbahagyásához. Motiváció lehet még a megváltozott életvitel, az érdeklődés csökkenése, esetleg az is, hogy az egyén nem tudja többé beszerezni a megfelelő hallucinogént. Voltak, akik arról számoltak be, hogy csupán egy konkrét cél eléréséhez használták az adott szert, aminek sikeressége után nem érezték tovább szükségét a fogyasztásnak. Ezek a beszámolók azt sugallják, hogy a pszichedelikumok a kontroll szempontjából biztonságosnak mondhatók, hiszen nem veszik át az uralmat az fogyasztó élete felett. A filmmel ellentétben tehát nem akkora az érzékelt hatás, valamint az abbahagyása sem okoz akkora problémát, mint ahogyan azt a filmvásznon láthattuk.

A Csúcshatás című filmben a főszereplő pár nap alatt megírja a könyvét (Csúcshatás, 2011).

Összességében elmondhatjuk, hogy a pszichedelikumok mikrodózis-szintű használata olyan általános pozitív változásokkal járhat együtt, mint a megnövekedett energia, kreativitás, produktivitás, figyelem, illetve a mentális egészségre is jótékony hatással bírhat. Azonban természetesen ez sem egy világmegváltó csodaszer, ami mindenkinek jobbá teszi az életét. Fontos még kiemelni, hogy ezek a szerek a legtöbb országban, így Magyarországon is illegálisak. Továbbá érdemes elgondolkozni azon is, hogy mennyire etikus a használata egy-egy verseny- vagy téthelyzetben a többiekkel szemben.

 

Felhasznált irodalom: Bershad, A. K., Schepers, S. T., Bremmer, M. P., Lee, R., & de Wit, H. (2019). Acute subjective and behavioral effects of microdoses of LSD in healthy human volunteers. Biological Psychiatry. Glatter R. (2015). LSD microdosing: the new job enhancer in Silicon Valley. Elérhető: https://www.forbes.com/sites/robertglatter/2015/11/27/lsd-microdosing-the-new-job-enhancer-in-silicon-valley-and-beyond/#bdb06c7188a8 Letöltve: 2019. 07. 01. Hutten, N. R., Mason, N. L., Dolder, P. C., & Kuypers, K. P. (2019). Motives and side-effects of microdosing with psychedelics among users. International Journal of Neuropsychopharmacology. Polito, V., & Stevenson, R. J. (2019). A systematic study of microdosing psychedelics. PloS one, 14(2), e0211023.