A belső változások, a külső körülmények, a felgyülemlett feszültség és az üresség érzése elől való menekülés mindkét nemnél hirtelen döntésekhez vagy akár teljes életmódváltáshoz is vezethet. Cikkünk első részéből kiderült, mi is az az életközépi válság, és milyen jellegzetességekkel jár együtt. Az azonban megválaszolatlan kérdés maradt, hogyan élik meg ezt a krízist a nők és hogyan a férfiak? Van-e fény az alagút végén? Milyen személyes megoldási lehetőségeket alkalmazhatunk a válságból való kilábaláshoz? Poós-Nagy Fruzsina, life és buisness coach írásának folytatása.

Férfiaknál és nőknél egyaránt létezik az életközépi válság. Ugyanakkor nemi különbségeket is kimutattak a midlife crisis előfordulási gyakoriságában, lefolyásában, illetve kiváltó okaiban. Férfiak esetében gyakrabban fordul elő és jobban elhúzódik – akár 3-10 évig is eltarthat – a válság, míg nőknél általában 2-5 év alatt lezajlik. A két nemnél különbség van a kiváltó okokban is. Férfiak esetében a triggerek munkájukkal kapcsolatban, míg nőknél inkább személyes szerepeiknek újrarendeződésében kereshetőek. Kiemelendő továbbá, hogy a nőkben nagy kapacitások szabadulnak fel, mikor elérnek egy bizonyos kort és a gyermekeik „kirepülnek”. Akkor realizálják, hogy újra lehetőségük nyílik a korábban a családba fektetett munka miatt elnapolt álmaik megvalósítására,  céljaik elérésére. Ugyanakkor a menopauza okozta hormonális és pszichés változásaik kihívást jelentenek számukra ebben a korban. Összességében a nők életében inkább újrarendeződéssel, önmaguk újradefiniálásával jár a midlife crisis, férfiak esetében viszont nagyobb a veszélye a drasztikus változtatásoknak, a romboló, negatív kimenetelnek.

A krízisben lévőt körülvevő környezet sokszor értetlenül áll a kialakult helyzet előtt. Az egyén nehezen kap együttérzést és támogatást, mivel a benne lejátszódó, sokszor jelentős változásokat a környezet nem tudja hirtelen lekövetni, elfogadni.

Nagyfokú magányossággal járhat ez az átmenet,

sokszor ugyanis nem egy konkrét, kézzelfogható probléma az, amellyel meg kell birkózna az érintettnek. Képes megmérgezni szociális közege hangulatát, ugyanis nem biztos, hogy nyíltan tud beszélni a benne zajló paradox érzésekről és félelmekről.

A belső változások és a körülmények együttesen vezethetnek oda férfiak és nők esetében egyaránt, hogy valaki a felgyülemlett feszültség terhétől, az üresség érzése elől menekülni akarván

hirtelen döntéseket hoz és akár egy teljes életmódváltáson esik át.

A rövid távú kompenzáció (fiatal szerető, alkohol, vagy drog fogyasztása) segíthet enyhíteni a stresszt. Hosszú távon azonban nem fogja megoldani a valódi problémát.

Mit tehetek én?

A legfontosabb, hogy felnőttként kezeljük a helyzetet. Igyekezzünk nem ellenállni a változásnak. Próbáljunk elmélyülni és nyugalommal tudomásul venni: egy, az életünket nagyban befolyásoló változás zajlik le bennünk. Az első lépés tehát a belátás. El kell fogadnunk azt is, hogy egy ilyen átfogó, egész életünket érintő krízist

rövid távú kompenzációkkal nem lehet megoldani.

Nem feltétlenül horizontálisan kell keresnünk a kiutat. elképzelhető, hogy már ismert dolgok elmélyítése lesz segítségünkre. Igyekezzünk nem hirtelen döntéseket hozni, ne várjunk azonnali megoldást. Legyünk tehát türelmesek magunkkal szemben.

Stresszoldó hatása lehet, ha a hasonló helyzetben lévő barátokkal, ismerősökkel találkozunk, tapasztalatot cserélünk, akár rendszeresen is. Ilyen közegben mindenképpen számíthatunk együttérzésre és elfogadásra, illetve ötleteket meríthetünk, alternatív megoldási lehetőségeket ismerhetünk meg.

Jótékony hatása lehet annak, ha erőt veszünk magunkon, és megpróbáljuk a közvetlen környezetünkben élőknek (a társunknak, vagy idősebb gyermekeinknek) elmagyarázni, mit is élünk át. Az őszinte kommunikáció, még ha nehézkes is, még ha sebezhetővé is tesz, hozzájárulhat ahhoz, hogy szűk közegünk támogasson minket. Az őszinteség olyan hosszú távú, közös megoldások szülhet, amelyek ideális estben az egész család számára elfogadhatóak.

Praktikus lépéseket is tehetünk életminőségünk javítására, boldogságunk fokozására. A rendszeres sport vagy meditáció és a kiegyensúlyozott étrend hozzájárulhatnak a hétköznapi hangulatunk javításához. A mindfulness erősítése javíthatja tudatos jelenlétünket, így jobban megélhetjük a jelent. Új célokat és kihívásokat találhatunk, a körülmények javulása pedig hozzásegíthet minket a kiút megtalálásához is.

Ha úgy érezzük: hogy egyedül nem tudjuk kibogozni a szálakat, forduljunk szakemberhez. Segítségünkre lehet múltbeli hibáink feldolgozásában, önmagunk újradefiniálásában, illetve új célok kitűzésében és azok tudatos elérésben.

Fontos tudatosítanunk magunkban: az idő nekünk dolgozik. Hinnünk kell abban, hogy a megoldáshoz vezető utat lépésről-lépésre meg tudjuk találni.

Ha a krízisből jól jövünk ki, akkor új életet, új világlátást kaphatunk,

végső soron a folyamat lezárása megnyugvást hozhat és a hétköznapjainkban újra megteremthetjük az egyensúlyt.

Amennyiben felkeltettük az érdeklődésed, és szeretnél még többet megtudni a témával kapcsolatban, akkor ajánljuk figyelmedbe az október 24-ei előadásunkat: Mi van a 40-en túl? – Életközépi válságról és burnoutról