Interjú helyzetben mire kell odafigyelnünk, hogy jó benyomást keltsünk? Milyen pszichológiai folyamatok állnak amögött, hogy az interjúztatók kik választanak? Vendégszerzőnk, Vörösmarty Gergő írása.
Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk azzal, hogy az önéletrajzok milyen hatásokon keresztül alakítják az első benyomást egy kiválasztási folyamat során. Következő lépésként manapság az interjú az egyik legszélesebb körben alkalmazott kiválasztási eszköz. Lássuk, milyen pszichológiai folyamatok játszódnak le egy személyes találkozó hátterében!
Fizikai megjelenés
Egy állásinterjún a fizikai megjelenés értelemszerűen közvetlenebb hatást gyakorol, mint az önéletrajzok esetében. Rafaeli, Dutton, Harquail és Mackie-Lewis azt vizsgálták, hogy az adminisztratív munkakörben dolgozó nők hogyan döntik el, milyen ruhát öltsenek a mindennapi munkához. Feltételezték, hogy a dolgozók a munkahelyen különböző szerepeket öltenek magukra. A szerepek és a ruhák kiválasztása során elfogadják a mások által támasztott elvárásokat, és mindez függ még attól is, milyen munkához szükséges tevékenységeket végeznek napközben. A kutatók alapfeltevése az volt, hogy a ruha az egyik legkönnyebben hozzáférhető módja annak,
hogy az elvárt és elfogadott szerepüket szó szerint magukra ölthessék,
mert a többi személy számára is azonnali információt hordoz. Egyfajta státuszszimbólumként viselkedik. A vizsgált személyek nem csupán az adott munkakörrel kapcsolatos érzelmeiket igyekeztek előhívni a ruhaválasztással. Azt is befolyásolták vele, hogy másokhoz hogyan viszonyulnak a szerepüket jól betölteni képes dolgozókként. A megfelelő öltözködés a pszichológiai komfortérzeten túl szociális magabiztosságot is biztosított a vizsgált személyeknek, így könnyebben alakítottak ki kapcsolatokat. Könnyen belátható, hogy a megfelelő öltözék kiválasztása milyen előnyt jelenthet egy állásinterjú során.
Viselkedés
A viselkedés és az első benyomás kapcsolata állásinterjúk esetén közvetlen módon is megmutatkozik. Dougherty, Turban és Callender vizsgálatuk során interjúztatókat figyeltek meg. Úgy találták, hogy azok a felvételiztetők, akik a jelentkezők teszteredményei alapján pozitív első benyomásokat alakítottak ki magukban, pozitívabban és több megerősítést alkalmazva viselkedtek az interjú során. Ez pozitív visszacsatolást alakított ki az interjúztató és a jelölt között. Az előbbi több információt osztott meg a céggel és a munkával kapcsolatban, és kevesebb információt gyűjtött be magáról a jelentkezőről. A jelölt pedig a megerősítések miatt hatékonyabban kommunikált, megfelelő légkört alakított ki.
Egy fontos szociálpszichológiai jelenség, amelyről szót kell ejteni az interjúk hatásának vizsgálatakor, a megfeleltetési következtetések témaköre. E folyamat során
a személy viselkedésének jellemzését az egész személy jellemzésére vetítjük.
Gyakran gondoljuk úgy, hogy a személy viselkedése megegyezik a belső tulajdonságaival. Cable és Judge mutatták be vizsgálatukban, hogy az interjúztatók meglehetősen pontosan tudják felmérni azt, hogy a jelölt és a szervezet által vallott értékek mennyire egyeztethetőek össze, és milyen valószínűséggel fog tudni jól beilleszkedni az új kolléga a vállalat életébe. Ezeket a döntéseket gyakran szubjektív benyomások alapján hozzák meg. Más kutatási adatok azt mutatják, hogy az interjúztatók már az első négy percben meghozzák a végleges döntést. Többek között aszerint, hogy az interjún elhangzott információk mennyire tűnnek kedvezőnek. Azaz a sikeres jelentkezőről alkotott sztereotípiák mennyire jellemzőek az adott személyre, milyen nonverbális jelek észlehetőek az interjú során, van-e attitűdbeli hasonlóság a két fél között.
Az első benyomás kialakítása egyáltalán nem elhanyagolható eleme a felvételi folyamatnak. Rosenhan híres, 1973-as kísérletében beépített személyek elmegyógyintézetbe jelentkezve hitették el magukról, hogy betegek, és később olyan nehezen tudtak megszabadulni az első benyomás által magukról kialakított képtől, hogy a „gyógyulásuk” csak hosszú procedúra árán történhetett meg. Szerencsére ez a benyomás alakítható. Ha magabiztosan, hitelesen tudjuk képviselni önmagunkat az állásinterjún, jó eséllyel reménykedhetünk a pozitív visszajelzésben.
