Gyakran tapasztalhatjuk, hogy gyermekünket órákig ki sem lehet szedni a vízből, vagy már hosszú ideje a parton homokozik. Nem meglepő a gyerekek vízhez való vonzódása, hiszen annak számos pozitív pszichés hatása ismert. Enyhén meditációs állapotot idéz elő a nyugodtság érzését és a tudatosságot egyaránt magával vonva. Miért ilyen nagy a víz vonzereje? Milyen élettani hatásai vannak gyermekeinkre nézve? Hogyan hat a picik elméjére? Cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ!

Számos kutatás rámutatott, hogy a természetes vizek jótékony hatással vannak a mentális egészségre. Azok a családok, akik szabadidejükben rendszeresen látogatnak el vízpartra, nagyobb jóllétről számolnak be, mint azok, akik szabadidejüket nem ott töltik.

A vízzel való találkozás – azon felül, hogy pozitív hatással van a mentális egészségre – a stressz csökkentéséhez is hozzájárul. A víz körül tartózkodás összekapcsolható a nagyobb fizikai aktivitással, amely már önmagában hozzájárul a jó közérzet további fokozásához és a depresszió kockázatának csökkentéséhez.

Hogyan hat a víz színe és hangja?

A kék víz látványa egyaránt pihentető és gyógyító. A víz iránti vágyakozást a kék szín iránti vonzerő is tükrözi. Kutatások szerint a kék színt sokan választják kedvenc színüknek a világ minden tájáról.

Vízközelben enyhén meditációs állapotba kerülhetnek a gyermekek,

amit nyugalom, békesség, és általános boldogság jellemez.

Napjainkban számos inger éri gyermekeinket akár az okoskészülékekből (melyek már óvodáskortól jelen vannak), akár forgalmas városi lakóövezetben, utcákban. Agyuknak olykor leállásra van szüksége, egy kis szünetre.

A hullámok ismétlődő hangjának hallgatása megnyugtatja az idegrendszerüket.

A nyugalom visszatér egy kiszámítható ütembe, és a hullámokkal összhangban szabályozhatják légzésünket.

A víz körül való tartózkodás megszabadítja őket a túlzott stimulációtól. A körülöttük lévő hang egyszerűsödik, hiszen a víz hangja sokkal egyszerűbb, mint a játszótéri zajok, a rajzfilmek vagy a város hangja. A víz hangja megnyugtatja őket.

A víz körül való tartózkodás megszabadítja az agyukat a túlzott stimulációtól.

Amikor a gyermekek vízközelben vannak, kognitív szünetet kapnak, mert egyszerűen kevesebb információt kell feldolgoznia az agyuknak. Amikor jelen van ez az egyszerűsített „kék tér”, akkor az agy jobban teljesít más területeken.

Az úszás élettani hatásai

Az úszás ismétlődő mozdulatai növelik az izmok rugalmasságát, főleg a törzs, a váll, a csípőtájék és a térd izmait tartják karban. Javul az egyensúly, valamint a légzésjavító hatása is számottevő. Úszás során a szervezet oxigénigénye nagy, így az állandó fokozott légzés miatt hosszú távon nő a tüdő kapacitása, teljesítőképessége. A hidrosztatikai nyomás megkönnyíti a kilégzést és nehezíti a belégzést, melynek hatására erősödnek a légzésben résztvevő izmok.

Az úszás fejleszti a gyermekek motoros képességeit és a mozgáskoordinációt,

melynek hatására javul az egyensúlyérzék. A víz már önmagában pozitív áthangolást végez az idegrendszeren. A vízen kívüli sikertelenséget (például a tanulásban) felválthatja a siker, mely önbizalmat adhat, továbbá formálja a személyiséget.

A fejlődés során vannak úgynevezett érzékenységi (szenzibilis) fázisok – olyan életkori periódusok, amelyekben a szervezet-környezet kölcsönhatásában létrejövő magatartás- és mozgásminták igen gyorsan elsajátítódnak, és amelyek során a szervezet igen érzékeny meghatározott ingerekre. Minden olyan szakasz, amelyben a motorikus képességek fejlődése intenzív, érzékeny fázisnak tekinthető. Az úszással fejleszthető a statikus izomerő, a gyorsaság, az aerob állóképesség és a koordinációs képesség egyaránt. Tehát a gyermekkor az az életszakasz, ahol az úszás, mint komplex mozgásforma tanulása és tanítása a legideálisabb.

A vízi sportok jótékony egészségügyi és neurológiai hatással bírnak.

Az úszás és más vízi sportok (például a szörfözés) fejlesztik a gyermekek akaraterejét, kitartását és fegyelmét. Továbbá a vízi sportok jótékony egészségügyi és neurológiai hatással is vannak gyermekeinkre.

A víz és a kreativitás

Úszás közben az aktívabb agyhullámok théta agyhullámokra váltanak, melyek hozzájárulnak a kreatív ötletek áramlásának kibontakoztatásához. Lehetővé teszi, hogy a gondolatok vándoroljanak (stimulációtól mentesen), mely a legjobb problémamegoldó stratégiák születését hordozhatja magában. Megfigyelhető például, hogy

az iskolai úszást követő tanórákon jobban összpontosítanak és teljesítenek a diákok.

Vagy strandolás után kreatívabb alkotások születnek a délutáni rajzolás alkalmával.

A víz hatására elért relaxáció olyannyira stimulálja az agyukat, hogy az – visszaállva az alapállapotába – segít megszabadulni a szorongást kiváltó negatív gondolatoktól. Ekkor csak a pillanat számít, ami komoly megkönnyebbülésérzéssel jár. Például egy nehéz iskola nap utáni fürdőzés segít a gyermekeknek ellazulni és túllendülni az esetleges megpróbáltatásokon.

A víz által kiváltott tudatos állapot – amelyben az agy nyugodt, ugyanakkor koncentrált – számos pozitív hatással van az elméjükre és a testükre. Eddigi kutatások számtalan előnyt fedeztek fel a tudatossággal kapcsolatban, beleértve az alacsonyabb stressz-szintet, a szorongás csökkenését, a gyermekkori depresszió enyhítését, a koncentrációt, valamint a jobb alvásminőséget.

A víz hatása kapcsolataikra

A víz arra ösztönzi a gyermekeket, hogy együttérzőbbek legyenek és könnyebben kapcsolódjanak egymáshoz. A víz kék fénye aktiválja a neurális hálózatot, ami lehetővé teszi számukra, hogy meghallják és megértsék társaik hangját. Megfigyelhetjük, ahogy a családtagok a vízparti homokozás közben vagy egy erdei patak mellett mély beszélgetéseket folytatnak, kiskamasz lányunk hirtelen megnyílik az iskolában történtekkel kapcsolatban, amiről eddig otthon nem szívesen beszélt. Gyakran tapasztalhatjuk azt is, hogy az otthon olykor egymással ellenségesen viselkedő testvérek a vízparton jól eljátszanak együtt vagy új barátságok születnek a nyaraláson.

Nichols kutatásai kimutatták, hogy a víz megfigyelésével vagy belemerüléssel járó nyugodt, szemlélődő állapotban a félelem érzését is megtapasztalják. Valami felettük álló, természetes erővel állnak szemben. „Én orientációról” „mi orientációra” váltanak,

a félelem érzése pedig növeli a kapcsolati érzékenységüket és az empátiát.

Napjainkig nincs bizonyíték arra, hogy a vízhez való kötődés valamiféle emlékmaradvány lenne a magzatvízben töltött kilenc hónapból. Az viszont egészen biztos, hogy a természetes vonzódás a víz számos pozitív hatását hozhatja el az egész család számára akár tengerpartot, tó- vagy folyópartot vagy erdei patakot választunk a családi nyaralás helyszínéül.

Felhasznált irodalom:

Demeter J. & Dr. Peja M. (2011). Úszásterápia gyermekkorban. A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet.

Gregoire, C. (2017). Why Being Near The Ocean Can Make You Calmer And More Creative. HUFFPOST. https://www.huffpost.com/

Nichols W. J. (2014). Blue Mind. The surprising science that shows how being near, in, on, or under water can make you happier, healthier, more connected, and better at what you do. Little, Brown and Company, New York.

Strutner, S. (2016). Why Water Makes Us Feel Calm. HUFFPOST. https://www.huffpost.com/

Sakuragi, S. (2011). Effect of partition board color on mood and autonomic nervous function. In: Perceptual and Motor Skills, 113/3, 941–956.