Mikor a jóslatok valóra válnak – mi is az a Pygmalion-effektus?

„Az álmok valóra válnak.” De mi van akkor, ha a jóslatok is? Hogyan hatnak egy tanár elvárásai az osztályra? Elég lehet az is, ha egy tanár jó tanulónak gondol egy gyereket, ahhoz, hogy valóban jó legyen? Milyen hosszú távú hatása van prekoncepcióinknak? Hogyan befolyásolják a jóslatok a gazdaság vagy a katonák teljesítményét? Milyen a jó vezető? Cikkünkben az önbeteljesítő jóslatok hatásmechanizmusaival foglalkozunk.

„Pickering egy utcalánnyal is úgy bánik, mintha hercegnő lenne. Én viszont egy hercegnővel is úgy bánok, mint egy utcalánnyal” – írta George Bernard Shaw. Pygmalion című művéről – melyből később az Oscar-díjas My fair lady készült – kapta a nevét ugyanis a jelenség, mely az elvárások valóságalakító hatását jelöli.

Az USA-ban végeztek egy kísérletet, mely során egy osztály tanulóinak húsz százalékát véletlenszerűen kiválasztották, és azt mondták a tanáraiknak, hogy bennük rendkívül nagy fejlődési potenciált találtak a felméréseik alapján. A kutatók megfigyelték ennek az osztálynak a teljesítményét, és kiderült, hogy ezeknek a tanulóknak a fejlődése tényleg nagyobb mértékű volt, mint a többieké.

Mindezt a tanári elvárás hatásával magyarázták, ugyanis egy tehetséges diákkal szemben sokkel elnézőbbek, türelmesebbek a nevelők, s a tanulókból képesek az ezeknek megfelelő teljesítményt előhívni. A hatás függ azonban magától a diáktól is. Ha pozitív kihívást támasztunk egy gyermekkel szemben, igyekezni fog, hogy megfeleljen mindennek. Ugyanakkor a negatív elvárásokat is képesek detektálni. Ilyenkor a folyamat működése az előítéletességhez hasonlítható, hiszen a negatív feltételezéseink hatására a diák sem lesz annyira motivált a saját fejlődését illetően.

A messzire guruló almák

Fontos, hogy egy tanár figyelembe vegye, hogy a gyermekek más és más szocioökonómiai háttérrel rendelkeznek, így az, hogy milyen a beszédstílusuk, inkább a családtól függ, amelyből jöttek, s nem csak az intelligenciájuktól. Néhány diáknak az iskolába kerülve ugyanis egy teljesen új nyelvet kell megtanulnia. Ha egy tanár még a kapcsolat elején, a növendék szóhasználata alapján eldönti, hogy nem elég okos, akkor ezzel beskatulyázza őt, hiszen meglehet, hogy csak jobban fel kell zárkóznia ebben a tekintetben, hiszen más mintákat hozott magával, mint a többiek. Ilyen jellegű befolyásoló hatással bírhat ugyanakkor a diák neme, a faji, etnikai hovatartozása, magatartása, illetve a külső és belső jellemzői is.

A negatív tanári elvárásokat érzik a diákok, hiszen az oktató kevésbé lesz lelkes, kevesebbet tanít számukra, alacsonyabb követelményeket állít fel. A diákoknak pedig „elegendő lesz” ezekhez az alacsony elvárásokhoz felnőniük.

Előfordul, hogy a tanárok megpróbálják fenntartani a korábbi elvárásaikat, még akkor is, ha ezeket felülíró tényekkel szembesülnek. Ilyenkor megpróbálják „védeni” az előzetes feltételezéseiket, még akkor is, ha ezeknek teljesen ellentmondó információkkal találkoznak. Fontos lenne pedig, hogy ezeket a kezdeti benyomásokat képesek legyenek felülírni, hogy lehetőséget adjanak azoknak is, akik valamilyen szempontból hátrányból indultak a többiekhez képest.

Ha szárnyakat adsz neki, repülni fog

A pygmalion mechanizmust ugyanakkor nem csak diákoknál figyelték meg. Kiképzőtisztek esetében, ha elhitetünk bizonyos eredményeket a csapatukkal kapcsolatban, akkor a fiktív eredményekhez hasonlóakat fognak elérni a valóságban is.

Ehhez hasonlóan az, hogy egy szülő mit vár el a gyermekétől, befolyásolja a gyermek teljesítményét. Ha már kevés munkáért is dicséretet kap, nem lesz ösztönözve arra, hogy felülmúlja mindezt. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne dicsérjük meg őket apróságok miatt, de ilyenkor érdemes inkább az elvégzett munka mennyiségét dicsérni vagy a konkrétan elért eredményeket.

A féltékenység is hathat önbeteljesítő jóslatként egy párkapcsolatra nézve. Ha a pár egyik tagja meg van győződve arról, hogy kedvese meg fogja csalni, előfordulhat, hogy a kedves valóban „felnő a feladathoz” és eleget tesz a jóslatnak, hiszen úgyis ezt várták el tőle.

Mi a helyzet a vezetőkkel? Hasonlóan a tanárokhoz, a vezetők is befolyásolni tudják a beosztottaik munkáját az elvárásaikkal. A jó vezető magas mércét állít fel a munkavállalók számára, ugyanakkor tájékoztatja őket arról, hogy bízik bennük és képesek teljesíteni a feladatot.

Rég felismerték ezt a hatást a gyógyszeriparban is. A placebo gyógyszerek nem tartalmaznak gyógyító hatású készítményt, itt a beavatkozás hatékonyságába vetett hit idézi elő a javulást. Így tulajdonképpen a gyógyszer hatása is egyfajta önbeteljesítő jóslatként működik.

Mi a tanulság tehát ezek alapján? Az, hogy ne féljünk felülírni a kezdeti információinkat, amennyiben ellentmondanak az első benyomásunknak. Ez ugyanis eltérő bánásmódok és előítéletek táptalaja lehet.