A globális felmelegedés hatásait egyre inkább érezzük a bőrünkön. Az átmeneti évszakok, mint a tavasz vagy az ősz szinte eltűntek. Szörnyű erdőtüzek és megfékezhetetlen özönvizek pusztítanak világszerte. Egyre több állat kerül a kihalás szélére, a természet hanyatlásnak indult. Ennek ellenére a legtöbben nem foglalkozunk ezzel a kérdéssel, pedig igenis kellene, hiszen ez mindannyiunkat érint. Mégis miért engedjük el ezt a témát könnyedén a fülünk mellett? Egy cikk a tudatosabb életért a Földön.

Napról napra egyre több rémisztő cikk jelenik meg arról, hogy a bolygónk állapota rohamosan romlik. Az utóbbi tíz évben a negatív irányú változás gyorsabb volt, mint eddig bármikor, és az élővilág minden területét érinti. Sajnos messze járunk már attól, hogy a legfelkavaróbb képeken egy teknős nyakára szorult műanyag konyhai hulladék legyen, most már több tonnányi műanyag zacskóval eltelt bálnákkal, és a jég olvadása miatti több ezer pingvin vízbefulladásával találkozhatunk.

Hallgassunk

David Attenborough a világ egyik leghíresebb természettudósa. Ez főképp annak is köszönhető, hogy olyan egyedien és csodálatosan tudja bemutatni a körülöttünk élő természetet, annak minden törvényével, mint senki más. Ez év áprilisában a Netflixen megjelent legújabb természetfilm-sorozata, az Our Planet, azaz a Bolygónk. Ez a mű azért is egyedi, mert Attenborough őszintén és semmit sem takargatva mutatja meg, hogyan hat a klímaváltozás minden létező élőlényre a Földön, és hogyan vesztegetjük el a természeti kincseinket. Lehet, hogy ezeken a képkockákon látjuk utoljára a természet ezen csodáit? Meglehet, ha nem lépünk és teszünk valamit. Ehhez azonban mindenképp tudatosítanunk kell, a klímaváltozás jelenleg is zajlik, és most még nem késő tenni ellene. Milyen jelenségek hathatnak ránk, amik legyőzésével környezettudatosan élhetünk?

Nem az én felelősségem!

Aki kicsit is jártas a szociálpszichológiában, jól ismerheti a felelősség megoszlásának jelenségét. Vannak olyan tényezők, amelyek nem segítenek, hanem sokkal inkább hátráltatnak minket a segítségnyújtásban, azáltal, hogy csökkentik a normatív nyomást. Először egy 1964-ben, Amerikában történt eset világított rá a jelenség súlyosságára. Kitty Genoveset az utcán támadták és késelték meg, amely után fél órával elhunyt, annak ellenére, hogy a segítségkiáltásra több lakás lámpái felgyúltak. A nyomozás során kiderült, legalább harmincnyolc személy hallotta a kiáltást, mégsem tettek semmit. Később Darley és Latané, szociálpszichológusok laboratóriumi körülmények között is kimutatták feltevésüket, miszerint egy vészhelyzetben minél több résztvevő van jelen, annál kevésbé érezzük, hogy segítenünk kell. Amikor mások is részesei a problémának, a felelősség egyszerűen megoszlik, és minden egyes résztvevő kevésbé érzi felelősségének a helyzet megoldását.

Az egész világot érintő vészhelyzetben pedig hét és fél milliárdan veszünk részt, így nem is csoda, hogy úgy érezzük, majd más megoldja a globális felmelegedés okozta gondokat vagy az erdők kiirtását. Első lépésként azonban tudatosítanunk kell, hogy ez nem így van. A legkisebb ország legkisebb városának lakosa is hozzájárulhat bolygónk egészségéhez, ha megfontoltabban és tudatosabban éli mindennapjait!

Most még nem késő tenni a klímaváltozás ellen!

Amit nem érzek, látok, hallok, az nem is létezik

A Kárpát-medence szívében élve egyelőre kevésbé tapasztaljuk a klímaváltozás hatásait. Persze azt érezzük, hogy kissé megzavarodtak az évszakok, egyik pillanatban forróság, másik pillanatban jeges viharok lepnek meg minket, mégis összességében nem tapasztaljuk a bőrünkön a hatalmas tűzvészeket vagy áradásokat, illetve nem a szemünk láttára halnak ki tőlünk több ezer kilométerre élő fajok. A pszichológusok joggal állítják azt, hogy a személyes tapasztalat vagy megélés hatására képesek az emberek a tanulásra, a perspektívaváltásra, a változásra. A személyes élmény az, amit képesek vagyunk beépíteni sémáinkba.

Emellett a tagadás jelensége egyre inkább kutatott a témában. A tagadás tulajdonképpen egy olyan éretlen énvédő-mechanizmus, amely segítségével olyan pszichológiai védőhatásokat húzhatunk magunk köré, amik megvédenek minket az érzelmileg vagy financiálisan megterhelő eseményektől. A tagadás csak tovább fokozza a felelősség hárítását, és könnyebben kételkedünk egyes helyzetek reálisságában. Amikor direkt nem kattintunk környezeti katasztrófákat taglaló cikkekre, nem beszélünk róla, mert nem a mi problémánk, akkor is a tagadást mechanizmusát használjuk.

Én, a világ közepén

A modern kor egyik legnagyobb változása az egyre fontosabb és központibb fogalommá vált jelenség: az individualizmus. Nagy részben pozitív értelemben beszélünk róla, hiszen nincs mit tagadni, az egyéni célok, a siker, sőt, kimondhatjuk kerek perec azt, hogy a saját boldogságunk vált a legfontosabbá. Ezzel nincs is semmi baj, sőt pszichológiai szempontból is kiemelkedően fontos, azonban az individualista társadalmi beállítódás néhány veszélyt is magában hordozhat, ami akár bolygónk rovására is mehet.

A fogyasztói társadalom egyrészről olyan kényelmet nyújt számunkra, ami által kevésbé vagyunk ráutalva egymásra, így saját szükségleteink kerülnek a figyelmünk központjába. A kényelem és egyszerűség a mindennapjaink részévé vált. Minek tervezzek előre, ha a boltban úgyis van műanyag szatyor, miért mosogassam minden nap az arctisztító korongot, ha a boltban van fillérekért eldobható? A kényelem mellett, a kapitalista világgazdaság célja az áruk állandó cseréje, elhintik bennünk az érzést, hogy mindig kell egy jobb, egy újabb, egy szebb. Így az alig használt termék, hopp, a kukában landol, a kukából pedig a földbe kerül. A tudatos vásárlás, a megfontolt fogyasztás így fontos része a környezettudatos életnek.

Mit tehetünk egyéni szinten?

Talán a sok kicsi sokra megy elve itt is érvényesülhet. Ha már néhány szokásunkon változtathaunk, ami számunkra nem akkora teher, a bolygónkat pedig mégiscsak tehermentesíti, tegyük meg.

  • Vegyünk egy kulacsot, hogy ne kelljen állandóan műanyag üvegeket vásárolni!
  • Szerezzünk be vászontáskákat a bevásárláshoz minden méretben, így a zöldségeket vagy gyümölcsöket sem kell egyesével műanyag zacskókba pakolni!
  • Szerezzünk be bambusz fogkefét, ugyanolyan hatékony, mégsem szennyezi a Földet!
  • Használjunk mosható arctisztító/sminklemosó pamacsot!
  • Próbáljuk ki és szeressük meg a menstruációs kelyhet!
  • Használjunk mosipelust!

Te mivel tehermentesíted a bolygót?