Mindcast sorozatunk legújabb részében egy olyan témát járunk körbe, amely a gyógypedagógiai és pszichológiai területéhez egyaránt kapcsolódik. A beszédfolyamatossági zavarokról Szűcs Antal Mór logopédust, egyetemi oktatót és zeneterapeutát kérdeztük, aki a legfrissebb kutatási eredmények mellett saját terápiás módszerét is bemutatja! Mit nevezünk dadogásnak? Hogyan alakulhat ki? Milyen kezelési lehetőségeket ismerünk?
Hétköznapi értelemben beszédünkben bármilyen kisebb-nagyobb megakadást hajlamosak vagyunk dadogásnak nevezni. Ez a jelenség azonban nem egyenlő a tudományos definícióval, mely a beszédfolyamatosság zavarának tekinti a dadogást. Dadogás során a beszéd tipikus folyamát, tempóját megszakító akaratlan görcsök jelentkeznek a beszédben, mely ismétlésekben, néma szünetekben vagy elnyújtott hangokban jelentkezik – írja a DSM-V nemzetközileg elfogadott diagnosztikus rendszerében.
A logopédia a dadogást komplex jelenségként értelmezi, Fehérné Kovács Zsuzsanna a Gyógypedagógiai Lexikonban a következőképpen definiálja ezt a beszédkórképet: „A dadogás kommunikációs zavar. A tünetegyüttesben a légzésre, a hangadásra, a beszéd folyamatosságára és az egész vázizomra kiterjedő görcsök jelennek meg. A beszédben a hang- és szótagismétlések, a megszakadások, a sajátos tempóváltások, a szabálytalan szünetek megbontják az anyanyelv természetes harmóniáját. A dadogás hatása a szociális magatartásban, a viselkedésben, illetve a következő szomatikus személyiségjegyekben figyelhető meg: magasabb szorongási szint, befelé fordulás, érzelmi kiegyensúlyozatlanság, énbizonytalanság, önértékelési zavar. Hátterében örökletesség, kora gyermekkori, idegrendszeri sérülések, pszichikai tényezők állhatnak.” (Fehérné, 2001, p. 71)
Ebből a meghatározásból jól látszik, hogy a jelenség megközelítése a konkrét beszédtünetek mellett a környezeti hátteret és a személyiséget is figyelembe veszi, hiszen egy rendkívül összetett jelenségről van szó, mely a produkción túl kiterjedhet a megértésre, az írásra és az olvasásra is.
A dadogás tünetei a következők:
- hang- és szótagismétlés
- hangok kiejtésének meghosszabbítása (magán- és mássalhangzók kimondásakor
- egyaránt)
- szavak megtörése (pl. szünet a szó belül)
- hallható vagy hangtalan leblokkolás (kitöltött vagy üres szünetek a beszédben)
- körülírások (szavak helyettesítése a problémás szó elkerülése érdekében)
- a szavak kimondását kísérő fizikai erőfeszítés (görcsök)
- egy szótagú szavak ismétlése.
Interjúnkban Szűcs Antal Mór logopédust, zeneterapeutát, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar oktatóját kérdeztük.
Mi a dadogás legfőbb tünete?
A legfontosabb elsődleges tünet a görcs, ami a beszédképző szervekben áll be. A görcs egy akaratlan izomkontrakció, mely olyan pozíciókban jelenik meg, ahol az érintett személy nem akarna feszülést létrehozni.
Mi állhat a kialakulás hátterében?
Sok neuropszichológiai ismeretünk van már a dadogás hátteréről és tudjuk, hogy idegrendszeri régiók működhetnek másként. Ebből arra következtethetünk, hogy ez egy biológiai szinten determinált jelenség.
Milyen terápiás lehetőségek vannak?
Sokkal másképp működik a terápia kisgyermekek és felnőttek esetében. Gyermekek esetében a terápia elsősorban indirekt módon történik, tehát nem beszédcentrikus, hanem játék, művészet és önkifejezés központú. Ez hatást gyakorol az illető gyermek személyiségére, így a másodlagos tüneteket (beszédfélelem, elkerülő viselkedés) tudja oldani. Felnőttek esetében sokkal inkább direkt terápiáról van szó, azaz olyan technikákat tanít meg nekik a logopédus, amivel a beszédmegakadásaikat minimalizálni tudják.
Ha bővebben is érdekel benneteket ez az izgalmas téma, akkor hallgassátok meg a teljes interjút Spotifyon.
További lehetőségek, ahol elérhetitek a podcastet:
Felhasznált irodalom:
American Psychiatric Association. (2014). DSM-5 referencia-kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz. Oriold és Társai Kft., Budapest.
Fehérné K. Zs. (2001). Dadogás. In Mesterházi Zs. (szerk.), Gyógypedagógiai Lexikon (p. 71). Budapest: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar.
