Nagy Klára Mária: alkotó, pedagógus, grafikus, művészetterápiás foglalkoztató. A Színes Időm Alkotóműhely és a Türkiz Design grafikai stúdió vezetője. Klárával az önkifejezésről, a művészetterápiáról és az ötödik éve működő Önismereti alkotóműhelyről beszélgettünk.
A Lelki Egészségvédő Alapítványnál három és fél éves képzés után kapja kézhez az ember a művészetterapeuta képesítését. Mint a legtöbb terápiás módszernél, ez esetben is nagyon fontos a saját élményben nyert tapasztalat. Önre milyen hatással volt a Dr. Antalfai Márta által kidolgozott Katarzisz Komplex Művészeti Terápia?
Amikor megismertem és tanulni, művelni kezdtem Dr. Antalfai Márta módszerét, egyből tudtam, éreztem, hogy ez egy igazán mélyre ható, feltáró, tisztító, rendrakó, szívet-lelket megmozgató eszköz, amely működik. Úgy kívül, mint belül. Ma már elengedhetetlen a magunkkal való építő, szeretetkapcsolat kiépítése, ez az alapja a többi emberrel való hiteles, értékes kapcsolatnak. A félelem nélküli, őszinte önmagunk felé fordulás, a mindennapos önismereti, öngyógyító munka.
Dr. Antalfai Márta által kidolgozott Katarzisz Komplex Művészeti Terápia egy csodálatos módszer, amely érzékenyen és lélekközpontúan támogat a gyökérproblémák feltárásában és a lélek öngyógyító képességének beindításában. Hasonlóan alkottam gyermekkorom óta. A természet körforgása mindig nagyon mélyen hatott rám, a zene és versek mind társaim voltak önmagam megismerésében és az örök változás elfogadásában. Személy szerint nagyon hálás vagyok, hogy megismerhettem ezt a hatékony módszert, és általa is segíthetek másoknak továbblendülni az életük útján. Jó lenne, ha az önismeret, az önreflexió, az önmagunkra friss, elfogulatlan szemmel való tekintés mindenki számára természetessé válna.
Az akvarell, a szén és a többi technika eddig is közel állt Önhöz, hiszen alkotóként és pedagógusként régóta dolgozik a szakmában. De mit gondol most a képzőművészet és a terápia kapcsolatáról? Milyen új lehetőségeket lát az alkotói folyamatban?
Igen, az alkotás lételemem kisgyermekkorom óta. Nagyon érzékeny gyermekként sokszor érintettek meg lelkileg a nagyvilágban történt események, változások, de a megbeszélés helyett általában inkább magamban „tettem helyre a dolgokat”, legtöbbször valamilyen alkotási folyamat közben, csak úgy mellékesen. Amikor varrtam, rajzoltam, barkácsoltam, vagy akár babát készítettem kukoricacsuhéból, minden öröm volt, nyugalom, boldogság.
Majd a célirányú tanulmányaim során megismerkedtem számtalan képzőművészeti technikával és ezek örömforrásaimmá, eszközeimmé váltak az önkifejezés útján.
Miért ajánlaná az érdeklődőknek ezt a terápiás technikát? Mire számíthat, aki a terápiás csoportba jelentkezik?
A művészetterápiás alkalmak során a bensőséges, bizalmi légkör kiépítése a cél, ahol egyre inkább ki tudnak nyílni a résztvevők, elsősorban önmaguk, majd mások felé. Nem beszéljük ki, nem tárgyaljuk meg az érkező belső válaszokat, hanem megfestjük akvarellel, megformáljuk agyagból vagy kollázsként jelenítjük meg. Egy alkalommal több munkát is készítünk, ez nem hagy időt az „aggyal” alkotásra, precíz tervek alapján készített kompozíciókra. Nincs más út, szívből „kell” alkotni… és akkor történik valami…
Van, akinek nehéz ez az út, mégis dolgozik rajta évek óta. Küzd az örökké elúszó, irányítást nem tűrő akvarellel vagy az agyaggal, a vágyak formába öntésével. A porpasztell elporladó, nem stabil, nem állandó jelenségével, a tus erejével és mélységével. Mégis cselekszik, halad, dolgozik önmagán. Az eredmény a rugalmasság, az önbizalom megerősödése, a társas kapcsolatok rendeződése és a szabadság érzése, a gyermeki derű és kíváncsiság megélése életkortól függetlenül. Ez csak néhány azok közül a visszajelzések közül, amely változásokról a résztvevők beszámoltak a művészetterápiás foglalkozás-sorozatok kapcsán.
A művészetterápiás alkalmakat nyolc alkalmas foglalkozás-sorozatokra bontottam. Ez is egy tapasztalati folyamat eredménye: aki csatlakozik a művészetterápiás csoporthoz, csak akkor tud igazán elköteleződni, odaszánni a figyelmét, az idejét, az energiáját, ha ismeri a kereteket. Az első alkalomra bárki eljöhet, még nyitott a művészetterápiás csoport. A második alkalomtól már zárunk, tehát új tag már nem tud csatlakozni.
Művészetterápiás szakemberként gyakran halljuk a résztvevőktől, hogy mentegetőznek a rajztudásuk vagy a hiányosságaik miatt. Mit mond ilyenkor, hogyan biztatja a csoporttagokat?
Igen, sokan szabadkoznak a rajztudásbeli hiányosságuk miatt, általában az első foglalkozás előtt. A művészetterápiás alkalmak előtt biztosítom a részvevőket arról, hogy itt nem a rajz szépsége és realisztikus pontossága a lényeg, hanem az alkotás során megélt/újraélt érzések által elindított belső tisztulási, rendrakási folyamat. A foglalkozás során aztán
feloldódik bennük a feszültség,
az alkotói folyamatat során pedig „flow”-ban vannak, így már eszükbe sem jut izgulni.
Mikor fogant meg Önben először a Színes Időm Alkotóműhely létrehozásának gondolata, és mikor vált valósággá ez az álom?
A SZIA, azaz a Színes Időm Alkotóműhely 2014 nyarán kelt életre és már szeptemberben elindultunk az első csapattal. Olyan, mintha mindig is ott lett volna a vágy a megélt és évek óta alkalmazott tapasztalatok, technikák, módszerek átadására, csak a megfelelő pillanatra volt szükség a megszületéséhez. Az első és azóta is rendületlenül működő foglalkozástípus, amivel dolgoztam, az Örömfestés volt. Ezt a zenére, versre, vizuális elemekre, imaginációra és relaxációra épülő módszert korábban saját magamon fejlesztettem ki. Így indultunk. Majd az Örömfestéssel összefüggésben folyamatosan jöttek az újabb és újabb „igények”, mint például az egyes technikák kipróbálása, rajzkészség fejlesztése, de a cél mindvégig
önmagunk megismerése volt.
Hogyan működnek most? Hol lehet Önöket megtalálni?
Ma a Színes Időm Alkotóműhely egy csodálatos közösségi alkotó „tér”, ahová aki betér, egyszerre megnyugszik, inspirálódik, mosolyog és könnyezik akár… önmagát éli meg, külső elvárások nélkül, mindezt többnyire az alkotáson keresztül. Debrecenben működünk, jelenleg a Debreceni Rocksuli – egy másik csodálatos önkifejező közösségi központ – közösségi termében kaptunk otthont. A Színes Időm Alkotóműhely mint Debrecen első önismereti alkotóműhelye, 2014 nyara óta folyamatosan alakul, csiszolódik, a tevékenységi körünk pedig bővül és teljesedik. Lelki oázis minden megpihenni, feltöltődni vágyónak. Akik szeretnének időt és energiát szánni az önfejlesztésre, nálunk mindezt befogadó, bizalmi közösségben tehetik meg.
A Színes Időm Alkotóműhely többféle lehetőséget biztosít az érdeklődők számára. Indít célzottan művészetterápiás foglalkozásokat, de vannak olyan kurzusok is, amelyeken egy-egy művészeti technika elsajátítására/fejlesztésére van lehetőség. Kinek melyik tanfolyamot ajánlaná?
Jelenleg négy, egymástól nem teljesen elkülönülő foglalkozási alappillére van
a SZIA műhelynek:
- Kiscsoportos Komplex Művészetterápia foglalkozás-sorozat:
Az öngyógyítási képesség, a változásra való hajlandóság beindítása a lelki egyensúly elérése érdekében, mindez komolyzene, versek, mesék segítségével, különböző képzőművészeti technikákkal való alkotás útján.
- Örömfestő alkalmak:
Egy-egy pozitív megerősítés beépítése a célunk vizualizálás, örömalkotás segítségével.
- Festősuli:
A régi, rögzült alkotás-szorongás feloldása,
Képzőművészeti technikák megismerése, gyakorlása,
Élményt adó rajz és festő tanfolyamok.
- SZIA Klub:
„Plein air” – szabadtéri alkotás,
Rendszeres alkotási lehetőségek.
Fontos érezni, tudni, ki mire vágyik, van aki „csak” rajzolni szeretne megtanulni, vagy akit „csak” az akvarell érdekel. Akkor egy Festősuli alkalom a neki épp megfelelő bevezető út. Tapasztalataim szerint azonban nincs alkotás önmagában, önmagáért, végül minden művészeti folyamat egy önismereti úttá válik. De ez így szép. A cél a békés, örömmel fűszerezett közösségi alkotás, együttműködés önmagunkkal és egymással.
Hogy látja most a jövőt? Mik a távolabbi céljai?
Szerencsés vagyok, mindig azzal foglalkoztam, amit szeretek. Számomra fontos, hogy a munkám egyben örömforrásom is legyen. A Színes Időm Alkotóműhelyben bátor, friss gondolkodású Alkotókkal dolgozom együtt, akik tesznek a lelki egyensúlyuk érdekében és vigyáznak a belső értékeikre. A vágyam, hogy Alkotóink ezentúl is megtalálják az alkotás természetes örömét műhelyünk programjaiban.
