Mit észlelünk tudat alatt? – avagy betekintés a szubliminális ingerek világába

Az érzékelés és az észlelés mindennapjainkat meghatározó fogalmak, mivel általuk tudunk közvetlen kapcsolatot tartani a minket körülvevő világgal. Az, ahogyan az érzékszerveinkkel felfogjuk, majd értelmezzük a külvilágból érkező ingereket, hatással van gondolkodásunkra, viselkedésünkre és érzelmi állapotunkra.

Az észleléssel kapcsolatban egy gyakran vizsgált kérdés, hogy vajon mekkora az a legkisebb inger, melyet az érzékszerveink által még képesek vagyunk felfogni. Ezt a legkisebb észlelhető energiamennyiséget nevezzük ingerküszöbnek vagy abszolút küszöbnek. Onnantól, hogy egy inger átlépi az ingerküszöböt, tudatossá válik. Tehát az ingernek van egy küszöb értéke, mely felett észleljük, és mely alatt az inger észrevehetetlen. Az észlelés e területe önmagában is érdekes, ám számos egyéb tényezővel hozható még összefüggésbe, melyek közül néhányat alábbi cikkünkben sorakoztatunk fel.

Vannak olyan ingerek, melyeket nem észlelünk tudatosan, mégis hatással vannak ránk.

Ezeket nevezzük szubliminális, vagy küszöb alatti ingereknek. A minket érő, nem tudatosuló ingerek különböző módon kerülhetnek felszínre, például álmok, elvétések, elszólások formájában. A szubliminális ingerekkel kapcsolatos kutatások egészen az 1950-es évekig vezethetők vissza. Az első és talán leghíresebb ilyen kutatás James Vicary (1957) nevéhez fűződik, aki azt állította, hogy a mozifilmek alatt szubliminálisan felvillantott képek hatására megemelkedik a nézők kóla- és popcornfogyasztása. Vicary eredményei bár nem egy az egyben megismételhetők, mégis érdemes elgondolkodni azon, hogy a szubliminális ingerek befolyásolhatják-e döntéseinket.

Min múlik, hogy hat-e ránk a szubliminális inger?

Ellentmondásos eredmények születtek azzal kapcsolatban, hogy miként képesek a szubliminális ingerek befolyásolni magatartásunkat. Az eddigi kutatások eredményei alapján a motivációnk befolyásoló tényező lehet.

A küszöb alatti ingerek abban az esetben hatnak viselkedésünkre, ha azok relevánsan kapcsolódnak céljainkhoz, szükségleteinkhez.

Ha például a hazafelé tartó úton elmegyünk több Lipton IceTea plakát mellett is, és megszomjazva betérünk a boltba, valószínűbb, hogy Lipton teát fogunk vásárolni a szomjúság oltására. Tehát a szubliminális hatóerő a szituációs helyzettől is függ. A küszöb alatti üzenet akkor hatásos, ha eleve „sóvárgunk” valami után.

Tehát kinek is ad szárnyakat a Red Bull?

Érdemes megemlíteni a személyiség és a termékpreferencia közti összefüggéseket is. A szenzoros élménykeresés, azaz a változatos, újszerű, intenzív ingerek keresésére vonatkozó személyiségjellemző szoros összefüggésben áll a koffeintartalmú italok preferenciájával. Mivel a személyiségvonások kapcsolatban állnak személyes céljainkkal, az ezekkel összhangban lévő szubliminális üzenetek is hatékonyabban működnek.

Egy kutatásban a szenzoros élménykeresés és a „Red Bull” márka kapcsolatát vizsgálták. Először megnézték, hogy a résztvevők közül kire jellemző a szenzoros élménykeresés. Ezt követően betűsorokkal kapcsolatos feladatba rejtve a következő szubliminális előfeszítést alkalmazták: az egyik csoportban a „Red Bull” kifejezést, a másik csoportban pedig a „Lde Ublr” kifejezést villantották fel küszöb alatti ingerként. A feladat elvégzése után skálán mérték, hogy a résztvevők milyen mértékben választanának Red Bullt, ha sokáig fent kéne maradniuk, és milyen mértékben érzik magukat szomjasnak. Az eredmények szerint azok a szenzoros élménykeresők, akiknél a márkanevet használták, nagyobb eséllyel választanák a Red Bullt italként, vagy ha sokáig ébren kéne maradniuk, mint a kevert betűs csoport tagjai.

A személyiségjellemzők tehát befolyásolják a küszöb alatti üzenetek hatékonyságát.

Tömegmédia és szubliminális ingerek

A fogyasztói társadalom térhódításával kiéleződhet a reklámokkal kapcsolatos szubliminális üzenetekre fordított figyelmünk is. Habár az ilyen jellegű ingerek reklámokban történő alkalmazása számos országban illegális, mégis több implicit felületen keresztül próbálják elérni a nézőket. Apró, rövid termékelhelyezések találhatók a TV műsorokban, filmekben, videojátékokban és a weboldalakon is. Mindenkinek eszébe juthat olyan film vagy műsor, melyben túlnyomó részt egy adott márka termékei (pl. autók, ruházati kiegészítők, ételek, italok) szerepelnek. Sőt, sportközvetítések esetén is találkozhatunk termékelhelyezéssel, a Ferrari formula 1-es versenyautóján például a Marlboro márkát ismertető vonalkód szerepelt, amely csupán a dohányáru reklámok tiltását követően, 2010-ben került le a versenyautó dizájnjáról.

Mit rejt a jövő?

A digitális világ nagy ütemben történő fejlődése lehetőséget biztosít arra, hogy a szubliminális ingereket a jövőben online felületeken keresztül még átfogóbban és mélyebben tanulmányozhassák a kutatók. Ezzel részletes betekintést nyerhetnénk a küszöb alatti ingerek személyenként eltérő individuális, kulturális vagy akár életkorhoz kötött különbségeibe.

Fontos tisztában lennünk a tömegmédia szubliminális meggyőzésének veszélyeivel. Ezek a folyamatok ugyanis a személyiségi jellemek kihasználásával is járhatnak, sőt, akár tömegek befolyásolására is alkalmasak lehetnek. A szubliminális stimulusok akár politikai attitűdünket is képesek megváltoztatni. Erre tett kísérletet a 2000-es amerikai választások során egy republikánusokat támogató csoport is. Az általuk használt hirdetéseket úgy szerkesztették meg, hogy a „democrats” kifejezésben a „rat” (jelentése: patkány) szócskát finoman kiemelték. A hirdetés felhasználása nagy felháborodást keltett a szavazók körében, így annak alkalmazását beszüntették. Elengedhetetlen, hogy a marketing szakértők a meggyőzési stratégiák kialakításakor etikai megfontolásokat is figyelembe vegyenek.

Összegzésképp elmondható, hogy személyes érzékenységünk a szubliminális ingerekre különböző, mivel személyiségünk, aktuális céljaink és a környezeti tényezők egyaránt meghatározzák, hogy egy adott helyzetben mely ingerek relevánsak számunkra, és hogy melyek hatnak ránk, akár tudattalan szinten is. A témában jelenleg is futó kutatások segíthetnek árnyaltabb képek kapni a szubliminális ingerek világáról, ezzel szélesebb betekintést nyújtva az érzékelés, észlelés és ezáltal a pszichológia e különös, érdekes világába.