Az idei Brain Bar leghíresebb meghívottja kétségkívül Esther Perel amerikai pszichoterapeuta, a The New York Times bestseller szerzője volt. Előadása előtt a Mindset Pszichológia is részt vehetett vele egy zártkörű kerekasztal-beszélgetésen. Miért vált korunkban annyira hangsúlyossá a tökéletes párkapcsolat létrehozása? Reális-e, hogy megtaláljuk lelki társunkat a randiappokon keresztül? Miért annyira fájdalmas, ha ghostolnak minket? Többek között ezeket a kérdéseket járta körül a modern párkapcsolatok kiemelkedő szakértője. Tudósításunk.

„Korábban az emberi élet tartóoszlopait a vallás és a társadalmi berendezkedés jelentették. Mára azonban ez jelentősen megváltozott. Így legtöbbször a párunkban keressük a tökéletes lelki társat, aki minden szempontunknak megfelel” – nyitotta Esther Perel amerikai pszichoterapeuta a budapesti Brain Bar zártkörű kerekasztal-beszélgetését. Régen a hétköznapokban nagyobb hangsúlyt kapott a tágabb család, a vallási közösség, illetve a falubeliek, akik mind-mind segítették a párok és a családok boldogulását. Ismerős lehet számunkra a mondás: „Egy gyerek felneveléséhez egy egész falura van szükség.” A nagyvárosi lét, a távolság a tágabb családtól azonban sokak számára megnehezíti a közösségi létforma megélését. Arra kérdésre, hogy vajon jó-e ez az átalakulás, a párterapeuta a következőt felelte:

„Ez nem jó vagy rossz. Ez van. Korábban bűnnek neveztük azt, amit ma függőségnek hívunk. Szenvedésnek azt, amit ma traumának titulálunk. A szavak átalakultak, de a jelentésük ugyanaz. A pszichológia feladata, hogy ezekre a problémákra megoldást kínáljon az embereknek.”

A randiapp az új nagymama 

Nem kell sokat visszamennünk az időben addig a korig, amikor még a nagymamák voltak a házasságközvetítők. Ma ezt a „matchmaker” szerepet egyértelműen átvették a randiappok.

„Honnan tudhatjuk, hogy megtaláltuk a nagy Őt? Onnan, hogyha már letöröltük az applikációt” 

– mondta a párterapeuta. Fontos azonban meglátni a jelenség paradoxonát. Mégpedig, hogy a randiappok algoritmusának nem ez az érdeke. Épp ellenkezőleg. Úgy lettek megalkotva, hogy minél tovább használjuk azokat. Esther Perel kiemelte: „egyféleképp tudjuk legyőzni az algoritmust: ha minél hamarabb lejövünk az applikációról és a való életben találkozunk a másik személlyel”. Tippeket is adott a randizáshoz: „figyeljünk arra, hogy az első randi semmiképp se egy állásinterjúra hasonlítson. Segít továbbá az is, ha nem egy zajos bárt választunk a találkozás helyszínéül”.

Amikor a kapcsolat hirtelen megszakad

A pszichoterapeuta kitért Dr. Edward Tronick amerikai pszichológus egyik kísérletére, amellyel érzékeltette a ghosting csalódáskeltő hatását. A Still Face Experiment nevű kísérletet 1975-ben mutatták be. Ez egy jelenséget írt le, amelyben egy csecsemő az édesanyjával néhány percig intenzív interakcióban van, majd az anya arca hirtelen rezzenéstelenné válik, nem reagál a csecsemő jelzéseire. A csecsemő először finoman próbálja felhívni magára a figyelmet. Ezután székében ülve ficeregni kezd, integet, majd pedig felsikolt. Egyértelműen látszik rajta az értetlenség, a szorongás és a kapcsolódási vágy.

Esther Perel – Fotó: Brain Bar

„Hasonlót élünk meg olyankor, amikor valakivel aktív beszélgetésben vagyunk egy társkereső appon, majd az illető egyszer csak, minden előjel nélkül eltűnik” – mutatott rá Esther Perel a két jelenség hasonlóságára. Ilyenkor nem értjük, mi történik, egzisztenciális kételyként vetődik fel bennünk a kérdés: mi a baj velünk? Mit rontottunk el?

A szenvedély fenntartása megcsalás nélkül

Esther Perel az Affér: avagy gondoljuk újra a hűtlenséget című könyvében többek között azt vizsgálta, hogyan tarthatjuk fenn a szenvedélyt egy hosszú távú kapcsolatban. „Az afférkor nem annyira egy új szerelmet keresünk, mint inkább önmagunk egy másik, új verzióját”  – írja a könyvében. A párterapeuta lapunknak elmondta:

„Amikor egy affér alkalmával a másik személy szemébe nézünk, nem őt látjuk, hanem saját magunk egy elveszett darabját keressük.”

Sok lépcső előzi meg azt, mire egy kapcsolat eljut idáig. Figyelmeztető jelként nevezte meg a hosszan tartó szexnélküliséget, valamint azt, ha a pár nem beszél a fontos dolgokról. A pszichoterapeuta az évek során sok olyan párral találkozott, akik azt gondolták, sosem kerülnek szembe a hűtlenség problémájával.

Általános jelenségnek nevezte az is, hogy rengeteg pár gondolja: a nehézség, amivel küzdenek, egyedi és kizárólag velük fordul elő. Holott ez nincs így. Esther Perel a Where Should We Begin… vagyis: Hol is kezdjük? című podcast műsorában szeretné mindenki számára elérhetővé tenni azt a tudást, amire negyven év terápiás munkája során tett szert. 

A kerekasztal-beszélgetés végén a párterapeuta elmondta, minden héten új podcast epizóddal fog érkezni. Emellett egy új társasjátékkal szeretné segíteni az embereket abban, hogy a felszínes, online kapcsolatok helyett a személyes, valódi találkozásokban kerüljenek újból közel egymáshoz.

A szeretnél mélyebben foglalkozni az önismeret és a kapcsolati dinamikák kérdésével, jelentkezz be illetékes szakemberekünkhöz.

(Kép: Brain Bar, Facebook)