#mutimiteszel – de csak, ha egészséges!

Ha a reggeli rohanásban van pár szabad percünk a metrón, nem a táskánkban lapuló könyvért nyúlunk, hanem pörgetjük kicsit a Facebookot vagy az Instagramot. De mi ezzel a probléma? Hiszen ez ártalmatlan kis időtöltés, gondolhatjuk. A közösségi média pedig szépen lassan behálóz minket és a tökéletesen szerkesztett és beállított képek rányomják a bélyeget arra, ahogy a való világot szemléljük. Jelen cikkünkben az Instagram-használat káros oldalait igyekszünk megvizsgálni, kiemelt fókusszal az egészséges étkezéshez való hozzáállásra. Tartsatok velünk!

A XXI. század talán legnagyobb áldása és átka egyben az egyre nagyobb teret hódító közösségi média. Áldás, hiszen tagadhatatlan, hogy a social media számos dologban megkönnyítheti az életünket, akár például a másokkal való kapcsolattartásban vagy a gyors információszerzésben, de a közösségimédia-használat csillogó köntösbe bújtatott árnyoldalát sem szabad elfelejtenünk. Lassan életünk minden szála összefonódik a social mediával, sokan emiatt talán már-már egy párhuzamos, hamis „valóságban” élnek, miközben egyre kevesebbet pillantanak fel telefonjuk képernyőjéből.

#mutimiteszel

Évről-évre egyre több felhasználót számlál kedvenc kép- és videómegosztó platformunk, az Instagram: 2020. végén ez a szám átlépte az egymilliárdot. Ha megkérdeznénk valakit, mit gondol, milyen aspektusait érintheti károsan a mentális egészségünknek az applikáció, valószínűleg a legtöbben a testképet, az önértékelést vagy a szorongást mondanák. Talán keveseknek jutna eszébe az étkezés, pedig

a világon a huszonöt leggyakrabban használt hashtag (címke) egyike a #food és a #mutimiteszel.

A keresések eredményei szerint a téma hazánkban is népszerű, 1,6 millió bejegyzéssel. A legtöbb fotón egészségesebbnél egészségesebb ételeket találunk, alattuk talán recepttel és pár dietetikai jótanáccsal. De mi lehet a hátulütője annak, ha egészséges ételek fotóit nézegetjük? Egy bizonyos szintig semmi, sőt, csak javunkra válhat, ha például több zöldséget és gyümölcsöt kezdünk fogyasztani. Ám Turner és Lefevre  kutatása szerint könnyű átbillenni a másik oldalra, így jöhet képbe az orthorexia nervosa (ON).

Mi is az az orthorexia nervosa?

Az ON egy evészavar, melyben az érintett személy az egészséges étkezés rabja. Bár egyelőre az ON-nek nincs hivatalos diagnosztikus kritériumrendszere, mégis rengeteg kutatásban foglalkoznak vele. Az orthorexiás személyre jellemző, hogy kényszeresen törekszik szerinte egészséges ételeket fogyasztani – fontos megjegyezni, hogy ez nem feltétlenül meríti ki a ténylegesen egészséges étkezés fogalmát –, és szorong az étkezéssel kapcsolatban, ha például vendégségben nem tud a szerinte megfelelő alapelvek szerint étkezni. Az illető olyan étrendet követ, amely nem biztos, hogy kielégíti a szervezet minden szükségletét, így lehet, hogy az „egészségfókuszú” étkezés következtében éppen hiány alakul ki bizonyos tápanyagokból, vitaminokból, nyomelemekből. Az egészséges étkezés mellé általában egészséges életmód társul, így az alkoholfogyasztás és a dohányzás elutasítása, illetve fokozott fizikai aktivitás is jellemző.

Fontos tehát hangsúlyozni, hogy önmagában az ON nem maga az egészséges étrendre és életmódra való törekvést jelenti, hanem azt a kényszeres szintet, mikor már az életünk szinte minden pillanatát ezek köré szervezzük.

Instagram-használat és a sötét oldal

A socialmedia-használat gazdag kutatási táptalajt biztosít a kutatók számára, így ma széleskörű eredmények állnak rendelkezésünkre arról, hogyan hat például az Instagram a mentális egészségünkre. Általánosságban elmondható, hogy magasabb depresszív tendenciákat találtak fiatal felnőtt Instagram-felhasználók körében, illetve találhatunk még összefüggéseket más evészavarokkal is, mint például az anorexia nervosa vagy a bulimia nervosa. Egyes adatok szerint, minél több, számunkra idegen embert követünk, annál hajlamosabbak vagyunk a szociális összehasonlításra. Magunkat folyamatosan másokhoz mérjük, ez pedig negatívan hathat mind a pszichológiai jóllétünkre, mind pedig akár a testképünkre. Turner és Lefevre eredményei szerint az Instagram-használók körében az ON-ra való hajlam is fokozott lehet.

Milyen mechanizmusokon keresztül függhet össze az Instagram-használat és az ON?

Egyes felmérések szerint a megkérdezett felhasználók 54%-a használta már az appot, hogy felfedezzen új recepteket és megossza tapasztalatait, 42% pedig, hogy étkezési tanácsokat keressen – így vitathatatlan az ételfotók jelentősége.

A legtöbben követünk legalább egy-két hírességet vagy influencert, akit személyesen nem ismerünk, ám az Instagramra feltöltött képeken keresztül figyelemmel kísérhetjük mindennapjaikat, mintha mi is jelen lennénk. Ez egyfajta személyes kapcsolat érzését kelti, így nagyobb valószínűséggel kezdjük el használni az általuk javasolt terméket vagy éppen követni egy általuk javasolt étrendet. Ez mindaddig rendben van, amíg maga a személy rendelkezik egészségügyi ismeretekkel vagy esetleg az étrend mögött dietetikus áll, megalapozott tudományos ismeretekkel,  azonban egy önkényesen összeválogatott étrend több problémát okozhat, mint gondoljuk.

Az Instagram varázsereje abban is rejlik, hogy kép- és nem szövegalapú platform. Persze a képek alatt meg lehet osztani gondolatainkat, de ha egy kép nem érdekes számunkra, egyszerűen továbbpörgetünk, nem állunk meg elolvasni a képaláírást. Egy nekünk tetsző kép azonban „beleéghet” a memóriánkba és sokkal tovább is emlékezhetünk rá, mint egy szöveges információra. Szorosan ehhez kapcsolható az a jelenség, hogy az egészséges ételeket megörökítő fotók több megerősítést – jelen esetben like-ot, kommentet – kapnak, mint a kevésbé egészségeseké. Ez megerősítheti pozitív attitűdünket az egészséges étkezés felé.

Mindezen hatásokat körülöleli az úgynevezett „echo chamber” – visszhangkamra – jelensége, mely jól ismert lehet azok számára, akik jártasak a politikai pszichológiában. A visszhangkamra arra utal, hogy túlbecsüljük a saját véleményünkkel vagy preferenciánkkal egyetértők számát. Miért lehet ez? Valószínűleg hozzánk hasonló gondolkodású emberekkel barátkozunk, illetve olyan értékeket közvetítő hírességeket követünk online, akik szintén hasonlóan vélekednek hozzánk. Így előbb-utóbb benne ragadunk a saját kis „buborékunkban”, hiszen csak olyan hírek, képek és posztok jönnek velünk szembe, amit mi is támogatunk. A buborék kipukkasztását természetesen az érdeklődési körünket kiszolgáló algoritmusok sem segítik elő. Így tehát, ha bekövetünk például egy fitnessz modellt, valószínűleg egyre több hasonló profilt fog felajánlani nekünk az Instagram.

Végül, a hírfolyamunk már-már beszűkülhet egy-két témára, így az az érzésünk lehet, hogy ez a végletekig egészséges, szigorú étrend és életmód a széleskörűen elfogadott, jutalmazott, követendő példa.

Szociális nyomásként nehezedhet ránk, hogy beépítsük az életünkbe ezt a felfogásmódot, hogy véletlenül se lógjunk ki a sorból.

Fontos tehát, hogy észben tartsuk, nem minden valós és tudományosan megalapozott, amit online látunk. Ha egészségesebb életet szeretnénk élni, keressünk fel szakembereket, akik személyre szabottan tudnak nekünk segíteni.