Az online közösségek hatékonyságának, sikerességének, fontos faktora a felhasználók aktív részvétele, kommentek, posztok, szavazás, véleménykifejezés formájában. Ebből persze következik, hogy a tagok elégedettségének és lojalitásának növekedése mellett a becsatlakozás engedélyezése olyan nem kívánt magatartást is magával hozhat, mint például a trollkodás. A politika területén, lévén sok esetben mély érzelmi töltettel rendelkező témákkal foglalkozik, különösen hangsúlyosan megjelenhet a trollkodás jelensége. De mit is értünk pontosan ez alatt és hogyan fogható meg lélektani szempontból?

A pszichológusok vizsgálódásának, kutatásainak már hosszú évek óta témája az úgynevezett computer-mediated communication, amikor emberek számítógép, telefon, vagy hasonló technológiai eszköz segítségével kommunikálnak egymással. Ezen a területen belül történik a trollkodás pszichológiájának kutatása is. Az interneten történő kommunikáció lehetővé teszi a gyors és könnyű interakciót, akkor is, ha az alanyok időben és térben elválasztottak egymástól. De egyúttal a nagyobb fokú anonimitás lehetősége miatt a felhasználók szabadabbnak, nehezebben büntethetőnek és kevésbé felelősségre vonhatónak érezhetik magukat valamilyen, nem megfelelő viselkedés után. Az anonimitás egyúttal öntudatvesztéshez impulzívabb viselkedéshez is vezethet, aminek könnyen lehet trollkodás is az eredménye.

Mi jut eszedbe először ha azt hallod, troll?

Zavarás, idegesítés, szemtelenség, udvariatlanság, rosszindulatúság, névtelenség? Több kutatás is célul tűzte ki a trollkodás szakmai, akadémiai definíciójának megalkotását. Nincs egyszerű dolguk a kutatóknak, hiszen ez a jelenség nehezen ragadható meg egy szóval, például nem pusztán csak illetlenség. Egy komplex definíció szerint trollnak számít az az egyén, aki egy olyan álidentitást alakít ki, amelyben a közösséghez való tartozás iránti vágya őszintének tűnik, és igyekszik kinyilvánítani komoly szándékait, ám a valódi szándékai

a zavar okozása, a közösség bomlasztása vagy saját élvezete céljából konfliktusok provokálása.

Hogyan valósul meg ez a gyakorlatban? A troll igyekszik másokat egy haszontalan, körkörös, konkrét vitatémát nélkülöző vitahelyzetbe csalogatni vagy szándékosan egy rossz tanácsot adni és ezzel másokat provokálni arra, hogy kijavítsák. Leginkább a közösség új vagy nem állandó tagjai harapnak rá ezekre és sétálnak be a csapdába, az állandó tagok viszont általában felismerik, hogy ki a troll és nem dőlnek be neki.

Agresszió, megtévesztés, zavarkeltés, siker

Kutatások szerint ez a négy szó az, amely legjobban meghatározza a troll viselkedését és céljait. Első lépésként a megtévesztés jelenik meg, amikor a közösség legitim tagjának igyekszik láttatni magát, egy fals identitást kialakítani és fedett maradni, ameddig csak lehet. Ha felelősségre vonják őket tagadnak, sőt a másikat vádolják meg trollkodással. Az úgynevezett pszeudo-naív troll, úgy tesz, mintha nem tudná, hogy a tanács amit adott, vagy amit kommentelt, az téves vagy nem helyes.

Miután sikerült bekerülnie a közösségbe egy látszólag átlagos, ártatlan felhasználóként, a troll elkezdheti a zavarkeltést. Ennek eszközei az irreleváns és értelmetlen kommentek ismétlődő posztolása, amelyek célja a figyelemfelkeltés és válasz generálása, mások idegesítése, zavarása, provokálása.

A troll viselkedésére sok esetben jellemző az agresszió. Az agresszív, kártékony viselkedés célja mások bosszantása vagy megtorlásra ösztökélése. A posztokban gyakran jelennek meg direkt sértések, személyeskedés és durva hangnem használata. A trollkodónak könnyebb lehet a dolga egy mély érzelmi töltettel rendelkező témában, ezért az ilyen posztok, cikkek alatt fokozottan jellemző az aktivitásuk.

Mitől lesz valaki jó troll? Ha választ kap.

A trollok sikerességnek kulcsa a többi felhasználó reakciója. Ha nem reagálnak rá, akkor elbukik. Az olyan nyílt és őszinte reakciók, mint a harag, a frusztráció, a kíváncsiság vagy a sokk kifejezése a troll számára sikert jelentenek, hiszen ráharaptak a provokációjára.

Trollface

A trollok, akár a klasszikus Joker figura, a káosz ügynökei az internetes közösségekben. Egy kutatásban a Wikipedián trollkodókkal készült interjúk alapján a fő motivációik az unalom, figyelemfelkeltés, bosszú, élvezet vágy a károkozásra egy közösségben. Vizsgálatok alapján személyiségükben a szadizmus jelenik meg a legerősebben, míg a nárcizmussal kevésbe összeköthető a viselkedésük.

Azért trollkodnak, mert élvezik.

A zavarkeltő és látszólag értelmetlen, céltalan mód különbözteti meg őket más online antiszociális viselkedéstől, például a cyber-bullying-tól, aminek direktebb a célja és a sértegető személy is ritkábban bújik az anonimitás álcája mögé. Longitudinális kutatásokban azt találták, hogy az antiszociális viselkedés az idő elteltével egyre romlik, a posztjaik egyre durvábbak lesznek. Ha a posztok minőségét nézzük, kevesebb pozitív szót használnak, többet káromkodnak, nem használnak feltételes módot és a központozás is általában helytelen vagy eltúlzott, szövegeik nehezebben érhetőek. Szignifikánsan többet kommentelnek, mint az átlagos felhasználók és egy konkrét poszt alatt is sokkal többet válaszolnak.

Hogyan védekezhetünk?

Leghasznosabb praktikus tanács ellenük a „Ne etesd a trollt” technika, tehát ha egészen egyszerűen ignoráljuk a trollkodó kommentet, semmilyen formán nem reagálunk rá. Emellett a felhasználók által gyakran alkalmazott módszer, amikor nyilvánvalóvá teszik, hogy felismerték a trollt, de nem vele bonyolódnak diskurzusba, hanem ezt egymással beszélik meg, a trollról E/3-ban beszélve, esetleg értékelve azt is, hogy mennyire volt hatékony vagy szórakoztató a támadás. Ez is egy nagyon hasznos módszer lehet, hiszen a trollkodók elemi célja a bomlasztás, amit, ha a közösség összezár, a trollnak sokkal nehezebb lesz elérni.

Illetve az online platformok legtöbbjébe beleépítettek olyan funkciókat, amelyek segítségével a felhasználók szembeszállhatnak az antiszociális viselkedéssel, mint például a posztok fel és leszavazása, a sértő posztok jelentésének lehetősége és más felhasználók blokkolása vagy ha a közösség moderátorai törlik a sértő posztot.

Hogy e cikk alá hány trollkodó komment fog érkezni? Remélem egy sem, és megírásával én is hozzá tudtam járulni a küzdelemhez.

 

Felhasznált irodalom: Buckels, E. E., Trapnell, P. D., & Paulhus, D. L. (2014). Trolls just want to have fun. Personality and Individual Differences, 67, 97-102. Cheng, J., Danescu-Niculescu-Mizil, C., & Leskovec, J. (2015). Antisocial Behavior in Online Discussion Communities. Hardaker, C. (2010). Trolling in asynchronous computer-mediated communication: From user discussions to academic definitions. Journal of Politeness Research.