A korai magömlés a leggyakoribb szexuális nehézség a férfiak életében. A populáció 15-25 százaléka küzd a „gyors” pillanatokkal. Meddig is kellene tulajdonképpen kitartani? Miről van szó a korai magömlés esetén? Alfa-hímségről, a férfi önzőségéről vagy éppen a partner iránt érzett ellenállhatatlan vonzalom zabolázatlan energiájáról, esetleg pszichoszexuális készségeinek hiányosságairól? Cikkünkben a korai magömlés sajátosságairól és kezelési módszereiről ír Illés Eszter szexuálpszichológus.
A merevedési nehézséghez hasonlóan a korai magömlés is egy olyan jelensége a szexualitásnak, mellyel szinte minden férfi találkozott már élete során legalább egyszer. Jellemzően az első szexuális együttlét alkalmával vagy egy hosszabb szexmentes periódust követően. Gyakorlatilag minden férfi korai magömléssel indítja a serdülő-, fiatalkori szexuális életét, s folyamatosan tanulja meg izgalmi állapota szabályozását. Korai magömlésről, mint szexuális diszfunkcióról igazán akkor beszélünk, ha minden vagy szinte minden együttlét során a behatolás előtt, közben vagy után nagyjából 1-2 percen belül megtörténik az ejakuláció (magömlés). Az átlag populációban a behatolást követően 3-9 percen belül jön létre a férfi orgazmus, csakhogy a mítoszt is a helyére tegyük. A korai magömlés definíciójában a kontroll hiánya különösen fontos, azaz hogy a férfi nem képes az ejakuláció késleltetésére.
Hol keressük az okokat?
Régen azt gondolták, hogy egy evolúciósan hasznos jelenségről van szó. Hiszen az volt alfa-hím, aki hamarabb tudta kibocsátani magjait és megtermékenyíteni a nőstényt. A korai magömlés háttere komplex képet mutat. Bizonyos esetekben biológiai okokra gyanakszunk, például szervi elváltozások, hormonális vagy idegrendszeri sajátosságok formájában. Sokszor azonban pszichés hatások (tudattalan belső konfliktusok, stressz, figyelmi elterelődés az együttlét során, teljesítményszorongás, kapcsolati konfliktusok vagy akár a partner diszfunkciójára adott válaszreackió) összefonódásában gyökerezik a probléma.
Egy férfi számára az okoz igazán szexuális izgalmat, amikor azt látja, hogy képes örömet okozni partnerének. Még pontosabban az, amikor képes orgazmushoz juttatni a társát. A férfiassága, szexuális ereje ettől kap csak igazán lángra és nyer megerősítést:
„Orgazmust okozom, tehát (férfi) vagyok.”
A teljesítménycentrikus logika mentén a férfinak tehát legalább addig kell visszatartania a saját ejakulációját, míg a másikat sikerül orgazmushoz juttatnia. Ez a felfogás pedig nem kis terhet tesz az erősebbik nem férfiasságára. A korai magömlés így a legtöbb esetben a szégyen, a bűntudat, a megalázottság, a csökkent önértékelés és a „nem vagyok kompetens” érzését hozza magával. Ezt természetesen oldhatja, de akár súlyosbíthatja is a partner reakciója. Egy támogató, empatikus gesztus, más örömszerzési formára való váltás pillanatmentő lehet. Ha pedig a férfi bocsánatkérő szabadkozásba kezd, egy játékos, kacér közlés is segíthet a helyzeten: „Drágám, örülök, hogy ennyire ellenállhatatlan voltam számodra. Alig várom, hogy most másképp is kényeztess.” A partner reakcióját egy idő után gyakran inkább a harag és az érzelmi elhagyatottság érzése táplálja, s akár önzőséggel is vádolhatja a férfit. A férfi értelmezésében a nő problémája, hogy nem jut szexuális kielégüléshez, noha a nő sokszor inkább azt az érzelmi közelséget, odafordulást hiányolja, melyhez a szexuális elkerülés, a férfi távolodása vezet.
Miért kell a kontroll ott, ahol gátolatlan élvezkedés a cél?
A korai magömlés megértésében és kezelésében az ejakulációs kontroll központi szerepet játszik, hiszen a fő akadály, hogy az illető nem képes késleltetni a magömlést. Az ejakulációs kontroll lényege egyfajta testtudatosság, amikor a férfi hozzáfér a fizikai érzeteihez, és képes relaxált állapotban tartani a testét szexuális izgalom tapasztalása közben. Az ejakuláció biológiai mechanizmusában kulcsszerepe van az izom-összehúzódásnak, a késleltetéshez ezért is fontos egy ellazult állapot megteremése. Továbbá az is, hogy azonosítani és többnyire késleltetni (nem várunk tökéletességet) tudja az ejakulációs reflexet beindító pillanatot.
Tévhit, hogy a szexfüggetlen, olykor kifejezetten morbid gondolatok (napi teendők, visszataszító dolgok) behívása hatékony stratégia a késleltetésre. Ezek ugyanis az izgalmi szintet csökkentő ingerek, de a kontrollt nem tanítják meg, hiszen elterelik a figyelmet, s akár merevedési zavarhoz is vezethetnek.
Hogyan kezelhető a korai magömlés?
A szexuális diszfunkciók identitásunk egyik legmeghatározóbb elemét, a nemiségünket érintik. Ezáltal egy érzelmileg rendkívül sérülékeny állapotot idéznek elő, ahol a párkapcsolati bizalom, a megértés, az elfogadás és közös erőfeszítés elengedhetetlen a javuláshoz, s amelyek protektív faktorként funkcionálnak a kezelés során tapasztalt „kudarcokkal” szemben. A motiváció sem utolsó: ha a férfi azt tűzi ki célul, hogy csak addig a pontig tanuljon meg kitartani, amíg a nőt orgazmushoz juttatja, a kezelés kudarca szinte garantált. McCarthy neves amerikai szexuálterapeuta kiválóan fogalmazza meg:
„Ha az orgazmus lenne a lényege a szexnek, az emberek csak maszturbálnának.”
Noha azt várnánk, hogy a szex olyan automatikus és természetes viselkedési forma, mint ahogyan azt a mozivásznon lefestik, sajnos a való életben csalódnunk kell. Maximum a reproduktív eleme működhet így, de az örömadást és kapást, testünk működését bizony tanulnunk kell. A kezelés során is gyakorlatilag egy tanulási folyamaton megy keresztül a férfi, ideális esetben a pár: kognitív, érzelmi, viselkedéses és kapcsolati készségeket sajátítanak el, ahol a teljes kép mindig a párkapcsolat kontextusában értelmezhető. A kapcsolatban gyökerező problémák (szerepkonfliktusok, elhidegülés, megcsalás stb.) okozta korai magömlés esetében természetesen előbb párterápiával dolgozunk. Az érzelmi sérülések feldolgozásával, megbocsátásával és az intimitás helyre állításával foghatunk csak bele a szexuálterápiába.
Az elsődleges, azaz élethosszig tartó eseteknél a gyógyszeres kezelés szinte elengedhetetlen, azonban a szexuálterápiás támogatás segíthet a szexuális elégedettség visszaállításában. A szerzett, pszichés eredetű korai magömlés kezelése sokrétű lehet. A diszfunkció javulását hatékonyan segítheti a relaxációs módszerek, a medencei izmok ellazítását célzó gyakorlatok elsajátítása, a partnerrel történő közös munka a szexualitáshoz kötődő jelentések, érzelmek és elvárások, mítoszok azonosítását illetően. Továbbá olyan viselkedéses technikák, ahol a férfi megtanulja rangsorolni a szexuális izgalmat keltő ingereket, s egyéni maszturbációs, majd páros helyzetekben fokozatosan sajátítja el az ejakulációja feletti kontrollt. A korai magömlés fenntartásában sokszor olyan tudattalanban rejlő érzelmi konfliktusok játszanak szerepet, melyek hozzáférhetővé tétele, feldolgozása enyhíti a szexuális elakadást.
A nehézséggel való munka, a szexuálterápia vállalása bátor és felelős lépés, s amely sajnos az esetek többségében nem hoz varázsütésszerű változást. Elköteleződésre, türelemre és gyakorlásra van szükség. A szexualitás elkerülése sokszor a könnyebb út, ez azonban csak megerősíti az elakadást. Legyünk hálásak egymásnak az erőfeszítésekért, kommunikáljuk érzelmeinket, megéléseinket és igényeinket. Nem a tökéletes szex a cél, hanem érzelemteli, intim örömszerzés.
