Nem is tudom, ki vagyok melletted – II. rész

Cikksorozatunk első részében a párkapcsolatokban megjelenő egymásban való feloldódás jelenségéről írtunk. A társadalmi szerepek befolyásoló hatásáról, a lehetséges akadályozó gondolatokról, az „egymásban elveszés” esetleges következményeiről. A második részben egy kérdőív használatára szeretnénk invitálni titeket. Ez a kérdőív az AIRS (Authenticity in Relationships Scale), azaz a Hitelesség a kapcsolatokban kérdőív, melyet kitöltve közöttetek is elindulhat a párbeszéd arról, hogy önazonosnak érzitek-e – vagy épp nem érzitek – magatokat a kapcsolatotokban.

Susan Krauss Whitbourne professzor emerita, a Massachusettsi Egyetem pszichológia- és agytudományok szakértője egy 2016-os cikkében mutatta be Yi Nan Wang Kínában, a Pekingi Egyetemen végzett kutatásait a párkapcsolati hitelességgel kapcsolatban. Ezek a kutatások azt mutatták, hogy egy párkapcsolatban fontos az önazonosság, azonban partnerünk igényei úgyszintén.

Önmagunk kifejezése tehát nem jelenti azt, hogy bármely pillanatban átgázolhatunk társunk érzésein egy őszinteségi rohammal,

és neki ezt el kell fogadnia, mondván, hogy ez az igazi énünk. Sokkal inkább egy kihívást jelent, hogy úgy mutassuk meg és fejezzük ki igényeinket, hogy közben nem sértjük meg párunkat, és nem állunk az ő igényeinek az útjába. Ezt az egyensúlyt nevezte el az említett kutató, Wang hitelességnek, s ebből adódóan lett az eszköz neve Hitelesség a kapcsolatokban kérdőív. 

A kihívás

Sokunk találkozott már olyan helyzettel, amikor nem tudta, mi is lenne a helyes: megmondani a másiknak, amit igazán gondolunk és vállalni, hogy összetűzésbe keveredhetünk vele, netán elítélés tárgyává válhatunk, vagy elhallgatni a véleményünket és bólogatni? Wang szerint a lényeg az egyensúly, az arany középút megtalálása. Önmagunk őszinte megnyilatkozása nem megfelelő, ha a társunk és a kapcsolatunk rovására mehet, ugyanakkor az sem ideális, ha annyira a másikra figyelünk, hogy már „elveszünk benne”, és ki sem fejezzük, amit igazán szeretnénk. Ha ezekre odafigyelve mutatjuk ki valódi énünket, Wang szerint nyert ügyünk van.

AIRS – Hitelesség a kapcsolatokban

Wang kínai felnőtteken tesztelte a kérdőívét. Legfőképp a kérdőív eredményei és a jóllét közötti kapcsolatokat vizsgálta.

A kiegyensúlyozott kapcsolati hitelességet a személyes elégedettség, jóllét magasabb szintjéhez kapcsolódónak találta.

Az eredetileg tizenhét tételből álló kérdőívet három skálába sorolta, végül pedig skálánként három-három tétel, azaz összesen kilenc tétel maradt a kérdőívben.

A kérdőív jelen változatát a párkapcsolatokra szűkítve fogalmaztuk át, tartalmi változást azonban nem eszközöltünk rajta. Fontos, hogy ha ki szeretnéd/szeretnének próbálni a kérdőívet, akkor ajánlatos megválaszolni a kérdéseket, mielőtt elolvasnátok a magyarázatot. Megválaszolhatjátok saját magatokra nézve, illetve Susan Krauss ajánlása alapján akár egymás helyett is, ezzel is felmérve, mit gondoltok egymásról a kapcsolati hitelességet illetően.

Értékeljetek minden tételt 1-től 5-ig! (1: egyáltalán nem értek egyet, 5: teljes mértékben egyetértek)

1. Mindig elrejtem, hogy mit is gondolok igazából, mert tartok attól, hogy a másik elutasítja.

2. Általában igyekszem a másikat kiszolgálni.

3. Nem merek igazat mondani, mert törődöm a másik érzéseivel.

4. Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy mikor kell ragaszkodnom a saját véleményemhez, és mikor kell kompromisszumot kötnöm.

5. Mindig megtalálom a módját, hogy összeegyeztessem saját szükségleteimet a másik igényeivel.

6. Nem adnám fel a valódi énemet, de nem is nehezíteném meg a másik helyzetét emiatt.

7. Általában nem aggódom amiatt, hogy mit gondol rólam a másik, amikor igazat mondok.

8. Csak úgy kimondom, amit gondolok, nem törődöm a másik érzéseivel.

9. Mindig megbántom a másikat, ha őszintén szólok.

Magyarázat

A kérdőív kilenc állítása besorolható a hitelesség három típusának egyikébe:

• Az első három állítás képviseli a másik által torzított hitelességet, ebben az esetben feladjuk saját érzéseinket a másik érzései miatt.

• A negyediktől a hatodik állításig a kiegyensúlyozott hitelesség szerepel, vagyis annak a képessége, hogy úgy fejezzük ki magunkat őszintén, hogy közben figyelembe vesszük mások nézeteit és igényeit is.

• Az utolsó három állítás pedig az egocentrikus hitelességet mutatja, tehát azt a tendenciát, hogy az őszinte önkifejezést akkor is értékesnek tartjuk, ha az a másikat megbántja.

Megvizsgálhatjuk, hogy milyen átlagot kapunk az egyes hitelesség-típusokban. Minél magasabb ez az átlag, annál inkább jellemző ránk az adott hitelesség-típus. Wang vizsgálatai szerint minél magasabb átlagot érünk el a kiegyensúlyozott hitelesség kategóriában, annál inkább közelebb állunk a személyes jólléthez (well-being), és annál valószínűbb, hogy nem próbálunk csak azért kifejezni valamit, hogy imponáljunk a másiknak.

Keleti filozófia

A Hitelesség a kapcsolatokban kérdőív a keleti világ dialektikájára épült. Ez azt takarja, hogy nyugodt állapotban mérlegeljük az egymással szemben álló lehetőségeket. A kiegyensúlyozott hitelesség azt jelenti, hogy egyensúlyi állapot áll fenn a külső és a belső nyomás között, amit érzünk. Úgy tartjuk fenn ezt az egyensúlyt, hogy közben nem ártunk másoknak. Ugyan ez a keleti filozófiához köthető, visszakanyarodhatunk azonban a cikksorozat első részében említett Erik Erikson pszichoanalitikus fejlődéspszichológiai modelljéhez is. Szerinte ugyanis a saját magunkkal való viszony rendezése nélkül másokkal sem tudunk valódi bensőséges, kölcsönösen kielégítő viszonyt kialakítani hosszú távon.