Politikai célú összeesküvés, hazugságokba burkolózás, hatalommal való visszaélés, simli. A Budapest Noir szerzőjének, Kondor Vilmosnak A bűntől keletre című könyve szinte „naturalisztikusan” festi le nekünk Magyarország igazságszolgáltatási rendszerének bugyrait. A miniszterelnök halott, de vajon gyilkosságának – a legkevésbé sem közönséges – indítékára fény derül a nyomozás végén? Könyvajánlónk.
A bűntől keletre című könyv a Libri Kiadó kiadásában jelent meg 2015-ben. Műfaji meghatározása kortárs krimi, története 2015-ben játszódik. Főhősünk a Budapesti Rendőr Főkapitányság nyomozója, Ferenczy Tibor, aki az országot megrázó bűneset, a kormányfő meggyilkolásának szálait igyekszik felkutatni. A nyomozócsoport tagjaként mások szoros együttműködésével kellene dolgoznia, de váratlan fordulatok hatására – és hozva a klasszikus nyomozófigurát – egyedül, és egy másik aspektusból indul információt gyűjteni az igazság megtalálásához.
Milyen is egy nyomozás?
„Nincs tökéletes bűntény, és nincsenek tökéletes bűnözők. A sikertelen nyomozások hátterében legtöbb esetben idő- és pénzhiány áll. Gyakran nincs elég idő arra, hogy megtalálják azt az egészen aprócska kilógó cérnavéget, amelyet megrántva fel lehet fejteni a bűncselekmény egész szövetét. Néha egy elszólás, egy elejtett szó, néha egy több tucatszor elismételt sztori apró elhajlása, néha a közösségi oldalon ottfelejtett felhasználónév is elég ahhoz, hogy egy nehéz vagy megszakadni látszó nyomozás is új lendületet kapjon” – olvashatjuk Ferenczy gondolataiból.
Az elkövető felderítése a „független” rendőrséggel és „a nála kevésbé független szakszolgálatokkal” zajlik. Kondor az igazságszolgáltatási szervek szövevényes világába is bepillantást enged nekünk: sokat megtudhatunk a hitelesnek tűnő, ám cseppet sem rózsás helyzetről. „Sok a politika. A legegyszerűbb az lenne, ha mehetne az ember, végezhetné a dolgát anélkül, hogy állandóan azt kellene figyelnie, kinek a tyúkszemére lép rá éppen”. Feltételezhetjük, a szerző egy kis aktuálpolitikát is belesző a regénybe. A fiktív elnevezésű pártokhoz akár a jelenlegieket is tudnánk párosítani, ha nagyon akarnánk.
Forró nyomon
A krimi műfaji sajátossága, hogy folyamatos izgalom alatt tartja az olvasót. A főhőssel együtt szelektáljuk a lehetséges alternatívákat, próbáljuk felgöngyölíteni a miniszterelnök gyilkosságának ügyét, és már alig várjuk, mikor lepleződik le a rejtély. Meglepő módon láthatjuk, hogy ha a nyomozó valami oknál fogva nem fér hozzá rendőrségi adatbázisokhoz, akkor az útja a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba vezet. Mennyire hasznos, hogy a könyvtárak megőrzik a folyóiratokat, és nem dobják el egy olvasás után. Ugyanis a folyóiratok nemcsak aktualitást közölnek, de későbbi koroknak is megörökítik a mindennapi történéseket – ami szükség esetén még egy nyomozót is az igazság útjára terelhet.
A bűntől keletre sorait olvasva rájöhetünk, az információ ott van mindenhol, de sosem tudhatjuk milyen forrásból juthatunk hozzá. Egy könyvtáros, egy kocsmáros, egy tévesen felkeresett cím, a telefonkönyvek vagy egy emberséges gesztus is nyomra vezethet. A pillangó-effektus a nyomozások folyamában is megjelenik. No meg ott a Facebook. Ferenczy fontos dologra hívja fel figyelmünket, ami talán óva intés is lehet számunkra: „(...) a Facebookra, aminél jobb dolog nem történt még a bűnöző szervek életében. Nem is az a lényeg, hogy itt reflektorfénybe kerülnek a zsigeri hülyék, akik rablott pénzzel, lopott kocsival meg zacskónyi fűvel fotózkodnak, nem. A lényeg az a kapcsolati háló, amelyet egy átlagos nyomozásnál napok, sőt néha hetek kitartó munkájával lehet csak feltérképezni”.
Végezetül főhősünk példás hasonlatát hoznánk a nyomozásról: „Mint amikor a toll beesik az ágy mögé. Az ember letérdel, benyúl, tapogat. Aztán lefekszik, benyúl és tapogat. Aztán a hátára fekszik, hogy még mélyebbre tudjon benyúlni és tapogat. Pontosan ott, ahová szerinte a toll esett. Keres, tapogat, nyújtózkodik, és mikor már azt hiszi, hogy minden négyzetcentimétert áttapogatott, és mindent megtalált, amit csak lehet, akkor előveszi a zseblámpát, és kiderül, a toll begurult egészen a sarokba, olyan mélyre, hogy nincs az a kézhosszabbító, amivel elérhette volna”.
Miről hisszük el, hogy az az igazság? Mit közvetít felénk a média és mik is történnek valójában a kulisszák mögött? Kik és mikor mondják meg, meddig tar és milyen szálon fut egy nyomozás?
Kondor Vilmos gondolkodásra késztet minket.
Felhasznált szakirodalom: Kondor, V. (2015). A bűntől keletre. Budapest: Libri Kiadó. Terjedelem: 532 oldal.
