„Aki füvezik, annak csak idő kérdése és heroinista lesz. / Napi egy pohár ital jót tesz az egészségnek." Ezeket és további hasonló kijelentéseket vizsgálunk felül cikksorozatunk első részében. Öntsünk tiszta vizet a pohárba, azaz nézzük meg mi is az igazság az addikció körüli hiedelmeket illetően!

A kapudrog elmélet

A kapudrog elmélet szerint a kannabisz fogyasztásával egyenes az út az olyan kemény drogok felé, mint a kokain vagy heroin. Ennek az elképzelésnek a népszerűsége nem csak azért veszélyes, mert nem igaz. Azok a szülők, akik megtudják, hogy gyermekük kipróbálta a füvet, pánikba eshetnek, vagy olyan eszközökhöz folyamodhatnak, amelyek rontják a szülő-gyermek kapcsolatot. Márpedig egy biztonságos családi háttér sok támogatást nyújthat a serdülőnek a nehezebb időszakaiban.

De akkor hogyan is néz ki ez a valóságban? Valóban igaz, hogy a szerhasználók többsége először a marihuánát próbálja ki. Viszont az elképzelésekkel szemben a legtöbb ember nem lép tovább az úgynevezett kemény drogok felé. Az ok, amiért valaki mégis megteszi, sokkal inkább a személyiségben és a környezeti hatásokban keresendő, mint a korábbi kannabisz-fogyasztásban. Ugyanezen az elven tekinthetnénk a cigarettát vagy az alkoholt is kapudrognak, hiszen gyakran ezek a szerek a nulladik szintű belépők a szerhasználat irányába. Ezeket figyelembe véve

érdemes inkább a szerhasználat gyökerét felfedni, nem pedig ráfogni egy szerre minden probléma forrását.

A kapudrog elmélet szerint a kannabisz fogyasztásával egyenes az út az olyan kemény drogok felé, mint a kokain vagy heroin.

A hallucinogénektől mindenféle lényt és nem létező dolgot lát az ember

A pszichedelikus szerek okozta hallucinációkról gyakori az az elképzelés, hogy ilyenkor különféle lények jelennek meg. Több szempontból is érdemes tisztázni ezt a tévhitet. Szummer, Ocsovszky és Orzói (2015) tanulmányukban kifejtették, hogy a hallucinogén kifejezés nem szerencsés a pszichedelikus víziókra, mert több pontban is eltér a pszichotikus állapottól:

  • kielégítő egyéni és környezeti feltételek esetén az élmény többnyire kellemes
  • modalitást tekintve túlnyomóan vizuális, azaz képi
  • pszichedelikus állapotban a fogyasztó el tudja választani a valóságot a képzelettől
  • később az élmény könnyen felidézhető
  • bizonyos mértékben kontrollálható
  • a hatás hossza bejósolható
  • integratív jellegű

De akkor mégis mit tapasztalnak azok, akik pszichedelikumot fogyasztottak? Különböztessük meg a csukott, illetve nyitott szemű hallucinációkat. Nyitott szemnél a színek élénkebbnek tűnnek, akár váltakozhatnak is. Vizuális illúziók jelennek meg, mint a tárgyak hullámzása, olvadása, látni ahogy „lélegzik a fa”. Előfordul a tárgyak körvonalánál látott fényesség, valamint olyan mintázatok észrevétele, amelyek korábban nem voltak egyértelműen szemmel láthatók. Erre lehet példa, amikor a felhőben a szerhasználó meglát egy arcot. A pszichedelikumokat fogyasztók tapasztalhatnak zavart a látásélességben, fókuszálásban, illetve a távolságok érzékelésében is. A mozgó tárgyak „nyomot hagynak” maguk után, azaz szellemként követik a mozgást. Jellemző még a geometriai formák megjelenése is.

Csukott szemmel élénkebb képi élményben lehet részünk, amely álomszerű hatással bír. A vizuális hallucinációk azonban nem minden esetben kellemesek. Fontos kiemelni, hogy

a környezet és az egyén lelkiállapota döntő fontosságú az élmény kimenetét illetően.

Habár a pszichedelikumok túladagolásának mennyisége nem ismert, a nagyobb mennyiség mindenképpen több veszélyt is tartogat.

Az illegális drogok veszélyesebbek, mint a legális társaik

A drogok veszélyességének megállapításához sok szempontot kell figyelembe venni. Egy brit kutatás egyik célja mindezen szempontok összegyűjtése és a különböző szerek értékelése ezek alapján. A tanulmány egyik erőssége, hogy nem csak a szerhasználó saját magának okozott károkat vette figyelembe, hanem a környezetére hatókat is. Utóbbi közé tartoztak többek között mások sérülései, családi hányattatások, környezeti rongálódások és gazdasági terhek. A szerhasználót tekintve vizsgálták a fizikai (halálozások és károsodások), pszichológiai (függőség, mentális működés) és kapcsolati károkat is.

Az eredmények alapján az első helyen az alkohol áll. Habár az alkohol egyénre vonatkozó ártalmai alacsonyabbak, mint a heroiné vagy a crack-é (kokain), a környezeti károsítása olyan nagymértékű, hogy a legkárosabbnak nyilvánították a vizsgált szerek közül.

Továbbá ez az egyetlen olyan tudatmódosító szer, amely ártalmasabb a környezetre, mint a fogyasztóra.

A tanulmányban vizsgált anyagok között szerepel még a szintén legális dohány, ami a hatodik helyet szerezte meg a húszból (Nutt, King és Phillips, 2010). Habár a koffein jelen kutatásban nem szerepelt, nem szabad elfelejteni, hogy ugyanúgy kialakulhat függőség, tolerancia és elvonási tünet.

A kábítószerek nem csak a fogyasztójának okozhatnak károkat.

Az alkohol mértékkel fogyasztva egészséges

„Napi egy pohár vörösbor jót tesz a szívnek!” Szinte biztosan mindenki hallotta már ezt a mondatot. De valóban így van ez? Di Castelnuovo és munkatársai (2006) metaelemzésük során azt találták, hogy napi 1-2 ital (férfiaknál 2-4) fordított kapcsolatban áll a halálozással mindkét nem esetében. Fontos azonban fenntartásokkal kezelni ezeket az adatokat. Az eredményeket torzíthatják további protektív, azaz védőfaktorok. Fekjaer (2013) szerint szinte lehetetlen minden változó hatását figyelembe venni. Továbbá nehéz megfelelő referenciacsoportot találni, hiszen az absztinens, azaz alkoholt egyáltalán nem fogyasztó emberek jelentős része valamilyen egészségügyi probléma miatt döntött így. Nem tekinthetünk el attól a lehetőségtől sem, miszerint például a borban található egyéb értékes összetevők az alkohol ellenére képesek pozitív hatással bírni. Összefoglalva tehát az alkoholfogyasztás káros hatásairól szóló bizonyítékok többségben vannak, és erőteljesebbek, mint a védőhatásai. Így még ha sikerülne is ok-okozati kapcsolatot találni,

nem biztos, hogy szerencsés dolog a lakosságot napi alkoholfogyasztásra buzdítani.

Ebben a cikkünkben az addikciókkal kapcsolatos gyakori tévhitek közül válogattunk ki néhányat és vettük őket górcső alá. Láthattuk, hogy mindegyiknek van igazságtartalma, azonban nem minden fekete vagy fehér. A következő részben tovább folytatjuk a tévhitek leleplezését!

***

Ha úgy érzed, segítségre lenne szükséged, fordulj Terápiás & Tanácsadó Központunk szakembereihez. Most ki sem kell mozdulnod a négy fal közül! Vedd igénybe online pszichológiai tanácsadásunkat.

 

Felhasznált irodalom: Di Castelnuovo, A., Costanzo, S., Bagnardi, V., Donati, M. B., Iacoviello, L., & De Gaetano, G. (2006). Alcohol dosing and total mortality in men and women: an updated meta-analysis of 34 prospective studies. Archives of internal medicine, 166(22), 2437-2445. Fekjær, H. O. (2013). Alcohol—a universal preventive agent? A critical analysis. Addiction, 108(12), 2051-2057. Nutt, D. J., King, L. A., & Phillips, L. D. (2010). Drug harms in the UK: a multicriteria decision analysis. The Lancet, 376(9752), 1558–1565. doi:10.1016/s0140-6736(10)61462-6 Szummer, C., Ocsovszky, Z., & Orzói, K. (2015). A pszichedelikus élmény változatai. Psychologia Hungarica, III(1), 17–32. https://doi.org/10.12663/PSYHUNG.3.2015.2.2 További irodalmak: A kapudrog elméletről bővebben: https://drogriporter.hu/a-kapudrog-elmelet-2/ A vizuális hallucinációkról bővebben: https://psychonautwiki.org/wiki/Visual_effects_-_Psychedelics