„Pedig neked csak tanulnod kéne” – A depresszió hatása a tanulmányi teljesítményre

A fent leírt mondat sokszor hagyhatja el egy-egy szülő száját, mikor gyermekük tanulmányi teljesítménye hirtelen megromlik, és okként a lustaságra gondolnak. A tünet mögött meghúzódó probléma viszont gyakran a depresszió lehet. A depresszió súlyosan ronthatja a tanulmányi teljesítményt, kihat az emberek tanulási képességére, és a vele küzdő személyek képtelenné válnak az addig megszokott módon teljesíteni.

A depresszió egy gyakori betegség, amely több mint 264 millió embert érint világszerte. A depresszió különbözik a rendszeres hangulati ingadozásoktól és a napi nehézségekre adott rövid távú érzelmi reakcióktól. Nem hiába nevezik népbetegségnek a depressziót több országban is.

A finanszírozás és a képzett egészségügyi szakemberek hiánya, valamint a mentális betegségekkel összefüggő társadalmi megbélyegzés megakadályozza a depresszió sikeres kezelését. A pontatlan értékelés a sikeres kezelés egy újabb akadálya, mivel a depresszióban szenvedő egyéneket általában rosszul diagnosztizálják és antidepresszánsok felírásával be is fejeződik az ellátás.

Emellett a betegségben nem szenvedőket is gyakran rosszul diagnosztizálják, és számukra is antidepresszánsokat írnak fel. A depresszió és más mentális egészségügyi problémák egyre gyakoribbak világszerte, emiatt pedig 2013 májusában a WHO Közgyűlése határozatot fogadott el, amely szisztematikus és szervezett választ szorgalmazott nemzeti szinten a mentális betegségek kezelésére.

Ha a depressziót nem veszik észre, vagy éppenséggel nem diagnosztizálják, akkor szociális és viselkedési problémákhoz, elhanyagolt higiéniához, rossz öngondoskodási gyakorlatokhoz és alacsony önértékeléshez vezethet. Ha a depressziót nem kezelik, a tünetek súlyosbodhatnak, ami egy ördögi kört eredményezhet.

Tanulmányi szinten

A gyakran depressziós emberek nehezen végeznek el olyan tevékenységeket, amelyek fejlett motoros és kognitív képességeket igényelnek. Lehetnek zavarodottak, szervezetlenek, könnyen irritálhatóak vagy figyelmük könnyen elterelhetővé válhat. Emellett az egyszerű napi feladatok is kihívást jelentenek. Az ezekkel a rendellenességekkel küzdő diákokat veszélyezteti a gyenge tanulmányi teljesítmény és az iskolai tevékenységekkel szembeni ellenérzés kialakulása. Ez magában foglalhatja az osztálytermi interakció hiányát, a kortársakkal és az oktatókkal való feszült kapcsolatokat, valamint az érdeklődési körök megtartására vagy a jövőre vonatkozó tervek készítése iránti lelkesedés elvesztését. Tanulásukat gyakran hátráltatja a betegség, mert a depresszió és a szorongás ronthatja a munkamemóriát, megnehezítve az új ismeretekre való emlékezést és a múltbeli tapasztalatok felidézését.

Összefoglalva a depresszió lehetséges hatásai, amelyek a tanulmányi teljesítménnyel kapcsolatban állnak:

• tevékenységekben való részvétel hiánya
• elkötelezettség hiánya
• rossz kapcsolat az oktatókkal és kortársakkal
• hobbik/szenvedélyek iránti érdektelenség érzése
• bizonytalanság a jövőt illetően
• a tanított fogalmak felidézésének vagy az azokra való visszaemlékezés képességének hiánya
• ismeretanyag megőrzésének és értelmezésének nehézsége
• a depresszióval küzdő emberek szellemi kapacitásukat arra használják fel, hogy energiakimerítő tüneteikre fókuszáljanak, vagy aggasztó gondolatokat alkossanak tudattalanul és azokat feldolgozzák
• fáradtság és megmagyarázhatatlan fájdalmak
• kihívást jelentenek a fejlett motoros és kognitív képességeket igénylő tevékenységek elvégzése
• könnyen zavarba jönnek, ingerlékenyek lesznek és nehezen tudják figyelmüket megtartani
• az egyszerű napi feladatok is kihívást jelentenek
• súlyosbítja a már meglévő tanulási nehézségeket

Megküzdési eszközök

Igaz a depresszió egy komplex jelenség, ettől függetlenül egy-két cselekedettel javíthatunk az állapotunkon. A következőekben néhány potenciálisan hasznos tippet szeretnénk megosztani, amelyek csökkenthetik a depresszió általi tanulmányi teljesítménybeli romlást.

• Az egész éjszakás ébrenlétek elkerülése, hiszen az alvásmegvonás súlyosbíthatja a depressziót, és megnehezítheti a tanulást.
• Tervezzünk előre, amennyire csak lehetséges, készítsünk egy tanulási tervet a vizsgákra és a felkészülésre vonatkozóan már hetekkel korábban. Készítsük el úgy, hogy minden nap csak kis mennyiségű munkát kelljen elvégezni.
• A halogatás elkerülése, amikor csak lehetséges. Soha nem tudjuk megjósolni, mikor lesz rosszabb a közérzetünk, és ezért fontos, hogy tevékenykedjünk azokon a napokon, amelyeken nem érezzük túl rosszul magunkat, hogy azokon a napokon, amikor alig tudunk funkcionálni, ne érezzük túlságosan bűntudatot, hiszen teljesen valid jelenséget élünk át.
• Igyekezzünk környezetünket minél tisztábban tartani.
• Kerüljük el azt, hogy elszigeteljük magunkat. Próbáljunk kapcsolódni a hozzánk fontos emberekhez.
• Amennyiben a határainkon belül van és szívesen beszélünk róla, akkor mondjuk el professzorainknak vagy tanárainknak, hogy depresszióval küzdünk. Remélhetőleg ez lehetővé teszi azt, hogy a körülményekhez képest teljesíteni tudjuk tanulmányi feladatainkat, akár több időt kapjunk adott feladatok elvégzésére. Persze fel kell arra is készülni ezzel kapcsolatban, hogy nem mindenki megértő és képes ítélkezésmentességet gyakorolni.
• Tudatosítsuk magunkban, hogy a mentális egészség fontosabb az osztályzatoknál. Ha mentális egészségünk védelmének érdekében abba kell hagynunk egy kurzust/tanórát, azt ismerjük fel, és nyugodtan tegyük meg a megfelelő lépést. A kurzusok a következő félévben, vagy akár az azutániban is várni fognak minket.
• Ne rágódjunk azon, hogy nem teljesítünk úgyanúgy, ahogyan az osztály- vagy szaktársaink, hiszen napi szinten egy mentális betegséggel küzdünk, miközben kötelezettségeinket is teljesítjük.
• Vigyünk magunkkal egy tervező noteszt az óráinkra, hogy segítségével tudjunk emlékezni a fontos feladatokra vagy határidőkre.
• Igyunk sok folyadékot, és igyekezzünk tápláló ételeket enni, hogy testünket és szervezetünket támogassuk.
• Keressünk egy tanuló partnert vagy csoportot.
• Identifikáljuk, hogy melyek lesznek az iskola legnehezebb részei, és készítsünk előre egy azokkal kapcsolatos tervet.
• Jutalmazzuk meg magunkat az akár jelentéktelennek tűnő teljesítményekért is.
• És nemutolsó sorban: ne féljük segítséget kérni.

A depresszió, a tanulási zavarok és az egyidejűleg előforduló egészségügyi problémák kezelésére szükség van. Ami a fitneszt, a boldogságot és az általános jólétet illeti, a megfelelő támogatás megléte vagy annak mielőbbi megszerzése nagyon sokat számít. Ha nem veszik észre és kezelik megfelelően a szorongást és a depressziót, annak hosszú távú következményei vannak a diákokra nézve. Az ilyen állapotok valamelyikében szenvedő tanuló koncentrációja, értelmezése, memóriája, társas interakciói és fizikai egészsége mind negatív hatást érzékelnek. 

A fel nem ismert depresszió vagy szorongás olyan érzést kelthet a diákokban, mintha folyamatosan kihagynának lehetőségeket, ami később akár kábítószerrel való visszaéléshez, magatartási problémákhoz, további mentális egészségügyi problémákhoz és legroszabb esetben akár öngyilkossághoz is vezethet. Ha ezeket a problémákat a gyermeknél még iskolás korában felfedezik, akkor nagyobb esély van a gyógyulásra és a preventatív ellátásra, ami segíthet elkerülni a depresszió fenti hatásait.