November 17. a koraszülött kisbabák világnapja. A biztonságos, megszokott anyaméhből a koraszülött babák hirtelen egy hideg, idegen környezetbe csöppennek. Az intenzív osztályon az erős fény, a műszerek hangos sípolása, a fájdalmas eljárások mind bombaként robbannak a fejlődő idegrendszer számára. Vannak azonban olyan egyszerű, hétköznapi dolgok, melyek csodálatos hatást gyakorolnak a korán érkezett kisbabák fejlődésére. Cikkünkben három különleges tényezőt mutatunk be, melyek ebben a nehéz időszakban támaszként kísérhetik a szülőket. Tartsatok velünk!

A WHO standardja szerint minden, a 37. terhességi hetet megelőzően született kisbaba koraszülöttnek számít. Mérsékelten koraszülött az a csecsemő, aki a 32-36. hét között születik, míg a 32. hét előtt világra jött babákat valódi, a 28. hét előtt született gyermekeket pedig extrém koraszülötteknek nevezzük. A 19. századtól kezdődő higiéniás és tudományos fejlődésnek köszönhetően a koraszülött babák is egyre nagyobb figyelmet kaptak, kiemelve a megfelelő gondozási, táplálási, ápolási és kezelési alapelveket.

A kengurumódszer

Közismert tény, hogy a kengurumamák erszényükben hordozzák a még fejletlen kicsinyeiket, akik a méhlepény fejletlensége miatt néhány hetes vemhesség után jönnek világra. Először 1978-ban, Rey és Martinez, kolumbiai gyermekorvosok a kórházi felszerelés hiányában alkalmazták a kenguruk módszerét a koraszülött babáknál. A módszer bevált, hiszen az említett intézményben 70%-ról 30%-ra csökkent a csecsemőhalálozás, azóta pedig a kengurumódszer számos pozitív hatására is fény derült. Több kutatás bizonyítja, hogy a rendszeresen megérintett, megsimogatott, testkontaktusban lévő (azaz kenguruztatott) babák gyorsabban híznak, kevesebbet sírnak, és vitális értékeik is kiegyensúlyozottabbak. Mit is jelent a kengurumódszer?

Lényege a baba és az anya között létrejött bőrkontaktus, mely során az anya meztelen teste jelenti az „élő” inkubátort gyermeke számára.

A baba testhőmérsékletének szabályozását az édesanya testének melege segíti, miközben az anyai közelség támogatja a baba pulzus- és légzésszabályozását. Testkontaktusban a kisbabák nyugodtabban alszanak, könnyebben elérik a mély alvás állapotát, ami kiemelkedő fontosságú az idegrendszeri érés folyamataiban. Az első életévükben kenguruzó babák kevesebbszer kerülnek vissza a kórházba különböző megbetegedések miatt. A kengurumódszer nem csupán a babának, de az anyának is előnyös. Amellett, hogy serkenti a tejelválasztást, ezáltal duplájára emelve a szoptatás sikerességét, elősegíti a kötődés kialakulását és mélyítését is. A szoros testkontaktus az édesanya és gyermeke között – nem csak koraszülés esetén – oldja a szorongást és depressziót, segít feldolgozni a nehézségeket, miközben növeli az anya önbizalmát és magabiztosságát. A fejlett országok koraszülött osztályain a kengurumódszer teljesen természetessé vált, Magyarországon azonban eltérőek a kórházak által biztosított lehetőségek a kenguruzásra, ezért az érintett szülőknek mindenképpen érdemes a szakembereknél érdeklődni a lehetőségekről.

A rendszeresen testkontaktusban lévő (azaz kenguruztatott) babák gyorsabban híznak, kevesebbet sírnak, és vitális értékeik is kiegyensúlyozottabbak.

Örök barát – a KORIP

A KORIP, azaz a koraszülött babák mondhatni szimbólumává vált horgolt polipok ötlete Dániából származik, ahol a szakemberek megfigyelték, hogy a polipokat ölelő koraszülött babák könnyebben lélegeznek, egyenletesebben ver a szívük és a vérükben is magasabb az oxigénszint. Bár tudományosan nem bizonyított a KORIPOK pozitív hatása, azon kisbabák közül, akikre KORIP vigyáz az inkubátorban, kevesebben szorultak intubálásra. A KORIPOK ereje a kunkori csápokban és a szigorúan bababarát alapanyag puhaságában rejlik.

A polip karjai a köldökzsinórra, a puha tapintása pedig az anyaméh belsejére emlékezteti őket.

A KORIP társ a baba számára az első pillanattól kezdve, és végig kíséri őt a kórházi időszak alatt. Azon túl, hogy az olykor a kisbabánál alig nagyobb polip támasztó funkciót is nyújt, a csápokat szorongatva a baba megnyugszik, és nem a fontos műszerekhez tartozó csöveket ragadja meg. A szülők által dédelgetett KORIP a babához kerülve erősíti a kötődést, miközben ez az egyszerű, hétköznapi színfolt a szülőknek is megnyugtatást nyújt az ijesztő intenzív környezetben, hogy gyermekük nincs egyedül.

A polipokat ölelő koraszülött babák könnyebben lélegeznek, egyenletesebben ver a szívük és a vérükben is magasabb az oxigénszint. Kép forrása: koraszulott.com

Égi manna – a csodálatos anyatej

Az egészséges, időre született babák legideálisabb táplálási módja a szoptatás, az anyatejnek pedig köztudottan számos előnye van a baba fejlődése szempontjából. Egy koraszülött kisbaba esetében, az értelen immunrendszer valamint a fertőzésekkel szembeni fogékonyság miatt még fontosabb, hogy állapotától függően minél hamarabb édesanyja tejével táplálják. Az anyatej összetétele a baba fejlődésével párhuzamosan változik, hogy minél inkább kielégítse a kisbaba tápanyagigényét. Ahogy a Koraszülöttekért Országos Egyesület kiadványában is olvasható, 

csodálatos módon a koraszülött babák anyukáinak teje eltérő összetételű az időre szült anyukák tejétől.

Nagyobb a fehérje- , energia- és zsírtartalmuk, több ásványi sót és immunanyagot, valamint kevesebb laktózt tartalmaz. Enzimtartalma segíti az emésztést, a benne található alkotóelemek – melyek egy tápszerben sem találhatóak meg – pedig támogatják az idegrendszer és a retina fejlődését. Későbbi, az értelmi fejlődést mérő teszteken például jobban teljesítenek azok a koraszülöttek, akiket anyatejjel tápláltak. A tápszeres babák esetében nagyobb eséllyel alakul ki szembetegség, és könnyebben betegszenek meg, mint anyatejjel táplált társaik. Mivel az első időszakban nincs mód a mell baba által történő stimulálására, érdemes fejéssel serkenteni a tejtermelést. Az éjszakai fejés különösen jó hatással van a prolaktin hormon (tejtermelődést irányító hormon) szintjének emelkedésére. A szoptatást elősegítheti, ha van mód kenguruzni a babával, mely remek alkalom lehet az első próbálkozásokra.

Az első szoptatásnak nincs konkrétan meghatározott ideje, és tévhit, hogy a koraszülött babának először cumisüvegből kell megtanulnia enni.

Bár kezdetben a korababák aluszékonysága miatt nem javasolt az igény szerinti szoptatás, a 3-3,5 kg-ot elérve már hagyatkozhatunk a kisbaba igényeire a táplálást illetően. Az anyatejjel táplált koraszülött kisbabák a legjobb útravalót kapják ahhoz, hogy idővel behozzák a korai érkezés okozta lemaradásokat.

Az anyatej összetétele a baba fejlődésével párhuzamosan változik, hogy minél inkább kielégítse a kisbaba tápanyagigényét.

Milyen érzés koraszülött anyukának lenni?

Egy kisbaba korai érkezése rendkívül nagy feszültséggel járó időszak. A közösségi média egyik, édesanyáknak szánt csoportjában többen meghatóan nyilatkoztak arról, milyen koraszülött anyukának lenni. Cikkünkben engedélyükkel, név nélkül osztjuk meg gondolataikat. Egy édesanya ezekkel a szavakkal emlékszik vissza a megélt nehézségekre: „Elég sok húzós dolgon túl vagyok az életemben már, de annál nehezebb dolog a világon nincs, mint állni az üvegfal előtt a koraszülött osztályon, és nézni a fal mögött az inkubátorban üvöltő gyereked… Koraszülött anyukának lenni kőkemény dolog… Érzelmileg, fizikailag, mentálisan.” Egy másik anyuka így fogalmazott:

„…Egy hetet a gyermekágyas osztályon tölteni, ahol minden viziten elhangzik: Ő az anyuka baba nélkül...”

A kötődés kialakításának nehézségeitől félve pedig azt mondta egy édesanya: „…még egy nagy félelmem volt, hogy a kórházi rossz élmények miatt nem fog kötődni." A kezdeti nehézségek szerencsés esetben fokozatosan enyhülnek, ám az emlékek örökre az anyukákkal maradnak: „…nagyon sokáig minden nap sírtam örömömben, hogy egészséges.” Azoknak, akik éppen ebben a szörnyen nehéz időszakban vannak, ezt üzeni egy édesanya: „Szeretni, ölelni, hinni minden lélegzettel, csodák igenis vannak!” Egy másik anyuka pedig így biztatja anyatársait: „A hitét ne veszítse el senki, Istenben és a gyermekében. Hit, Remény, Szeretet.”

A PIC-en más világba csöppennek a szülők, ahol a legnehezebb dolgot kell megtanulniuk: várni. A fent említett kenguru módszer, a KORIP és az anyatej olyan egyszerű, hétköznapi eszközök, melyek csodálatos módon hatnak a korábban érkezett kisbabák fejlődésére. Ezekbe, és a kisbabába vetett bizalomba kapaszkodva kell figyelni azokra a dolgokra, melyek erőt adnak.

Aki szeretne egy kávé árával a koraszülött babák életének megmentéséhez hozzájárulni, az alábbi kezdeményezést ajánljuk figyelmébe.

Felhasznált irodalom:

Némethné, Gradvohl, E., Soósné, Kiss, Zs., & Feith, H. J. (2018). Koraszülöttek és a koraszülött ellátás történeti vonatkozásai. Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat, 9(16), 56-67.

Boros, K., Földvári, Nagy, Zs. (2020). PICi füzet, nagy segítség! A koraszülöttekért országos egyesület ingyenes kiadványa. Budapest, HU: A koraszülöttekért országos egyesület.

További forrás itt.