A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése miatt a legtöbb ország illetékes hatósága arra kérte a lakosságot, csak a legszükségesebb esetekben mozduljanak ki otthonról, és minimalizálják a kontaktust. Az elmúlt hetekben azonban azzal szembesülhettünk – mind hazánkban, mind más nemzetek esetében – , hogy a társadalom egy része a felszólítás ellenére is ugyanúgy éli mindennapjait, veszélyeztetve ezzel önmagát és környezetét. De miért van ez? Miért nem működik egyes embereknél a #MaradjOtthon? Pontosan milyen gondolkodás áll emögött? Cikkünkből kiderül.
Életünkben először nézünk szembe olyan világjárvánnyal, ami ennyire radikálisan átformálja a mindennapjainkat, ezt pedig mindannyian máshogy éljük meg. Az otthon maradás nehezebb, mint ahogy elsőre tűnhet: társadalmi távolságtartással kapcsolatos kutatások bizonyítják, hogy a szándékaink (még ha azok a legjobbak is) sokszor nincsenek összhangban a cselekedeteinkkel. Az elmúlt időszak híradásaiból rendre visszaköszön, hogy a lakosság egy része szándékosan mond nemet a #MaradjOtthon mozgalomra. Mégis mi motiválhatja őket erre?
A kognitív viselkedésterápia irányzata gondolkodási hibáknak nevezi azokat a kognitív torzításokat, amelyek végeredményben tudattalanul is hibás információfeldolgozáshoz vezetnek. Fordítsuk ezt a COVID-19 nyelvére!
1. „A koronavírus sem rosszabb, mint a SARS vagy a H1N1!” – Túláltalánosítás
Túláltalánosításkor úgy gondoljuk, hogy egy egyszeri, múltbéli esemény minden más szituációra is érvényes. A korábbi tapasztalás viszont nem minden új élményre nézve lehet releváns.
A generalizálással figyelmen kívül hagyjuk a csak a koronavírusra jellemző, speciális faktorokat, mint például a tünetmentes hordozók gyors vírusterjesztését.
E torzítás elkerülésében segíthet, ha tudatosan emlékeztetjük magunkat (vagy közösségbe igyekvő társainkat) hogy korábban soha nem találkozunk ezzel a megbetegedéssel, így a meglévő mintáink nem is lehetnek teljes egészében érvényesek rá.
2. „Csak olyan, mint egy átlagos influenza!” – Kicsinyítés
Ha a járvány komolyságát tagadjuk, bizony ebbe a hibába estünk. A koronavírus nem „csak” influenza: elég ránéznünk a halálozási rátákra, vagy az olaszországi történésekre.
A „csak időseket érint” és „az emberek 80%-a szinte meg se érzi” kijelentések szintén ide sorolhatók. Először is, tudjuk, hogy ez nem egészen így van: sajnos fiatalok ugyanúgy kerülhetnek súlyos állapotba. De ha még így is volna, miért ne igyekeznénk minden rendelkezésre álló eszközzel megvédeni az idős vagy beteg embertársainkat?
3. „Mivel nem félek tőle, nem lehet nagy ügy!” – Érzelmi érvelés
Az érzelmeink bizonyítékként szolgálhatnak számunkra, ám sokszor megbízhatatlanok. Érzelmi érvelés esetén tényként kezeljük a saját érzéseinket, ám az egyéni félelem vagy kétségbeesés hiánya önmagában még semmit nem bizonyít.
Az, hogy mi magunk vagy a környezetünk mennyire ítéli veszélyesnek a helyzetet, nem fogja megmásítani a vírus mortalitását és virulenciáját.
4. „Pár hét múlva már el is felejthetjük!” – Jövendőmondás
A jövendőmondásért a múlt túláltalánosítása, illetve az érzelmi érvelés is okolható, azonban, hacsak nem vagyunk virológiai szakemberek, nem lehetünk meggyőződve állításaink helyességéről. Bölcsebb, ha feltételezésekbe bocsátkozás helyett inkább a megbízható forrásokra támaszkodunk, a predikciókat pedig meghagyjuk a szakértőknek.
5. „Nekem senki ne mondja meg, mit csinálhatok!” – Jogosultság érzése
Sokan úgy érezhetik, az intézkedésekkel a szabadságukat próbálják korlátozni, nekik viszont jogukban áll a megszokott életüket élni. A távolságtartást hibásan egy opcionális lehetőségnek gondolhatják. Számukra közösségbe menni olyan, mint kicsatolni a biztonsági övet – egy egyéni döntés, amely csak őket érinti. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nincs így: sajnos ezzel mások biztonsági övét is kikapcsolják. Ha nem redukáljuk a társas interakcióinkat, önmagunkon kívül másokat is veszélyeztetünk.
Ha valamelyik gondolkodási hibában magunkra ismertünk, az még nem jelenti azt, hogy ezen nem változtathatunk! Ha képesek vagyunk megkérdőjelezni automatikus gondolatainkat, már a változás útjára léptünk.
Természetesen a kognitív torzítások nem érvényesíthetők a munkájukat ilyenkor is ellátni köteles dolgozókra, az időseken segítő fiatalokra vagy az egészségügyi alkalmazottakra – ők a járvány igazi hősei, legyünk nagyon hálásak a fáradozásaikért!
És ami a legfontosabb: ha megtehetjük, maradjunk otthon!
Ez az egyetlen eszközünk arra, hogy lassítsuk a vírus terjedését, védjük idős vagy beteg szeretteinket, illetve, hogy működőképes szinten tartsuk az egészségügyi ellátórendszert.
***
Ha úgy érzed, a stressz megnehezíti a mindennapjaidat, fordulj Terápiás & Tanácsadó Központunk szakembereihez. Most ki sem kell mozdulnod a négy fal közül! Vedd igénybe online pszichológiai tanácsadásunkat.
A Mindset Pszichológia csapata továbbá MENTÁLIS AKCIÓTERVÉN belül eseti pszichológiai tanácsadást is hirdetett, amely díjmentesen igénybe vehető.
