A külföldi tanulmányok egyedülálló élményekkel gazdagítják egy diák életét. Új környezet, kultúra és kapcsolatok. Felfedezés és függetlenség. A fiatal felnőttek álma, vágya – gondolhatjuk. A külföldön töltött időszak mindenesetre – legyen szó egy-egy szemeszterről vagy évekről – nem mindig fenékig tejfel. Tanultál már külföldön, és magadra ismersz? Nemzetközi tanulmányokra készülsz, de tájékozódnál? Esetleg vannak külföldi diáktársaid, akiket próbálsz megérteni és támogatni? Cikkünket neked ajánljuk.
Egyre népszerűbb az egyetemi tanulmányok egy részét külföldön tölteni a különböző ösztöndíjas lehetőségek igénybevétele által. A diákok azonban nem feltétlenül vannak felkészítve arra, hogy milyen lelki megpróbáltatásokkal találhatják szembe magukat a távol töltött idő alatt. A külföldön tanuló fiatal ugyanúgy szembesül azokkal az univerzális kérdésekkel, életfeladatokkal, amelyekkel otthon is találkozna. Küzd identitásának kialakításával: milyen is ő valójában, mivel szeretne foglalkozni, milyen céljai vannak az életében. Továbbá igyekszik kivívni függetlenségét, próbál leválni a szülőkről, akik ezt eltérő mértékben támogatják. Másrészt
a külföldön töltött idő speciális kihívások elé állítja, melyek kibillenthetik lelki egyensúlyából.
A kulturális sokk, az esetleges diszkrimináció, honvágy, csökkent társas támogatás, magány, nyelvi nehézségek, eltérő edukációs rendszer, tanulmányi terhek, anyagi korlátok befolyásolják a diák jóllétét és teljesítményét egyaránt. Megnehezítik az úgynevezett akkulturációs folyamatot, azaz a kulturális beilleszkedést. Előfordul, hogy az illető fokozott szorongást, lehangoltságot vagy akár testi tüneteket is átél. A tapasztalatok feldolgozását nagyban meghatározza a megküzdési stílus. A passzív, elkerülő megküzdés kevésbé segíti a feloldódást és a letelepedést. A pozitív alkalmazkodási stratégiákkal – mint a segítségkérő magatartás vagy a társas kapcsolatok építése – jobban áthidalható az új helyzet okozta kényelmetlen állapot.
Legyünk akár mi a külföldre utazó diákok vagy nálunk tartózkodó hallgatók évfolyamtársai, jó, ha tisztában vagyunk ezekkel a kihívásokkal és az adaptív megküzdési lehetőségekkel.
Rutinok, szokások elsajátítása, kulturális sokk
A fogadó ország napi rutinja gyakran teljesen eltérő. Tipikus kihívást jelenthet a szállásbérlés lebonyolítása, az ételek vagy a közlekedés megszokása. Az eltérő értékekkel, szokásokkal való szembesülés sokkolóan hathat a diákra, de legalábbis sok minden nem komfortos az új környezetben. Elképzelhető, hogy egyes viselkedési szokásokat negatívan vagy félreértelmez a másik kultúra: például zárkózottság, személyes erősségek mérsékelt hangsúlyozása, szemkontaktus kerülése. A diák akár diszkrimináció áldozata is lehet. Előfordul, hogy a helyi fiatalokkal a tanulmányi dolgokról talán könnyen beszélget a külföldi hallgató, de nehéz egy-egy viccet elsütni vagy személyesebb témákban elmélyülni.
Az első és legfontosabb dolog, hogy
megtanulja elfogadni a tanuló, hogy érzései természetesek.
S attól, hogy kisebbségben van egy más kultúrában, nem jelenti, hogy kevésbé értékes ember. Fontos természetesen az alkalmazkodás és hagyni, hogy hassanak rá az új élmények. A saját kulturális identitásáról, értékeiről azonban nem kell lemondani.
Érdemes készülni már utazás előtt ezekre az aspektusokra. A tanulónak érdemes aktívan keresnie, nem pedig várnia, hogy az információk talán elérik majd egyszer, hiszen ez csak növeli a frusztrációt, a tehetetlenséget és a kiszolgáltatottság érzését. Az érkezést követő egyetemi orientációs események szintén nagy segítséget jelenthetnek, nemcsak információs, de társas szempontból is. A kollektivista kultúrákból individualistába érkező fiataloknak gyakran nehezebb kialakítaniuk ezt a fajta önállóságot. Éppen ezért akár már otthon érdemes elkezdeni gyakorolniuk egy-egy olyan területen, ahol addig teljesen szüleikre voltak támaszkodva, például bankszámlanyitás, főzés stb.
Elszigetelődés, magány
A külföldi hallgatók szülőhazájukban hagyják családjukat, barátaikat, kultúrájukat úgy, hogy még nem illeszkedtek be egy új közösségbe. A közeli kapcsolatok olyan helyzetben kerülnek a legtávolabbra,
amikor a legnagyobb szükség lenne a társas támogatásra.
A magány érzésével való szembenézés ennél fogva szintén gyakori. Nem mindig könnyű kapcsolatokat kialakítani a helyi hallgatókkal, akiknek saját baráti köre van. Nehezítő tényező lehet a nyelvi bizonytalanság is, valamint a szorongás, hogy vajon elfogadnak-e majd a többiek.
A saját kultúrából származó társakkal való időtöltés segít megosztani az élményeket az anyanyelven és az ismerősség érzése biztonságot, megnyugvást tud adni. Az együttérzés mellett praktikus információkhoz is juthat az illető. Mindenképpen fontos, hogy a hallgató keresse a helyi diákokkal is kapcsolatot, és gazdagítsa kapcsolati hálóját a körükben. Hiszen így érintkezhet és barátkozhat a helyi értékekkel, szokásokkal a leginkább, miközben társas támogatásra is lelhet. Érdemes kipróbálni a helyi hobbikat, aktivitásokat. Minél több programra elmenni, hogy megtalálja azokat a lehetőségeket, amelyeket igazán élvez és ahol új kapcsolatokat szerezhet. Akár már az utazás előtt is fel lehet venni helyi diákokkal a kapcsolatot.
Nyelvi korlátok
A nyelvi bizonytalanság akadályozhatja az interakciókat. A hallgató szorongást élhet át azzal kapcsolatban, hogy vajon megfelelően fejezi-e ki magát, megérti-e, amit mások mondanak, vagy éppen érthető-e az ő akcentusa. A nyelvi korlátok a tanulásra is rányomhatják a bélyegüket: több időbe telik például ugyanazt feladatot megcsinálni angolul, mint az anyanyelven. A nyelvi készségek fejlődése céljából érdemes aktívan keresni azokat a helyzeteket, ahol angolul beszélgethet másokkal. Sokszor nehézséget jelent a helyi, angolul nem beszélő emberekkel való kommunikáció. Egy-egy egyszerű, napi rutinokban használatos kifejezés elsajátítása a helyi nyelven igencsak megkönnyítheti a diák helyzetét.
Tanulmányok
Az oktatási rendszerben is tapasztalhatóak különbségek. A hallgató találkozhat nem megszokott számonkérésekkel. Nem biztos, hogy jól érti, hogy mi az elvárás egy-egy feladat kapcsán. A nyelvi korlátok miatt több időt igényel a tanulás. Érdemes időbeli tervet készíteni a tanulmányok elsajátítására, priorizálni a teendőket. A segítségkérés mentoroktól, tanároktól, diáktársaktól itt is hasznos lehet. A lényeg a nyitottság és az aktivitás.
Beteljesületlen elvárások
A külföldi tanulmányok sokszor az „Ígéretek Földjeként” lebegnek a tanulók szeme előtt. Elképzelik, hogy milyen lesz az élet az új országban, egyetemen. Ezeket a feltételezéseket sokszor befolyásolja a média, a hollywoodi filmek varázsa, legyen szó a kultúráról, az egyetemi légkörről, a szórakozásról, a támogatásról vagy akár a tanórákról. A beteljesületlen elvárások ilyenkor csalódást keltőek. Az utazás előtti tájékozódással ezeket is mérsékelheti a diák.
Pszichológiai stressz
A fent említett tapasztalatok mindegyik okozhat tulajdonképpen pszichológiai stresszt a tanuló számára. Ez gyakran szorongás vagy lehangoltság formájában jelenik meg. A külföldi diák, aki átlagon felüli teljesítményt nyújtott a hazai egyetemén,
az új környezetben is magas elvárásokat támaszthat önmagával szemben.
Erre rárakódhat a családból jövő nyomás, akik hasonló teljesítményt és helytállást várhatnak a diáktól. Mindezt abban a nehezített élethelyzetben, ahol talán nem is tudják, mivel kell szembenéznie gyermeküknek. Ha a szülők oldaláról is terhelve érzi magát a fiatal, kevésbé valószínű, hogy támogatásért fordul majd hozzájuk az érzelmileg nehéz helyzetekben. A hallgatónak tudatosítania kell ezt az új élethelyzetet, és meg kell tanulnia reális elvárásokat állítani magával szemben. Fontos az önmagával való türelem és különböző stresszkezelési technikákat elsajátítása.
A külföldön töltött időszak életre szóló tapasztalatokat adhat egy fiatal számára. Hozzájárulhat személyiségfejlődéséhez és számos készséget erősítheti, mint például az önállóság, az alkalmazkodás, a kapcsolatépítés vagy a kommunikáció. Az utazás előtt érdemes azonban tájékozódni, hogy mire számíthat a diák az új környezetben. Hol juthat hozzá hasznos információkhoz, hova fordulhat segítségért, ha lelkileg elakadva érzi magát az új élethelyzetben. Fontos, hogy megtalálja azokat a társas támaszokat, amelyek csökkentik az izolációt. Legyenek ezek kezdetben akár az otthoniak, később pedig az új barátok a külföldi egyetemen. A legtöbb egyetemen elérhetőek diáktanácsadó szervezetek is, melyek támogatják a fiatalokat a megküzdésben.
Felhasznált szakirodalom: Khawaja, N. G.; Stallman, H. (2011). Understanding the coping strategies of international students: A qualitative approach. Australian Journal of Guidance and Counselling, 21(2), pp. 203-224. Sawir, E.; Marginson, S.; Deumert, A.; Nyland, C.; Ramia, G. (2008). Loneliness and International Students: An Australian Study. Journal of Studies in International Education. Vol. 12 No. 2, Summer 2008 148-180