Sport mint gyerekkori antidepresszáns

Gyerekkorban is növelheti a mentális jóllétet és csökkentheti a zavarok kialakulását a sport? Miért lehet érdemes odafigyelni szülőként arra, hogy gyermekünk sportoljon? Cikkünkben egy friss felfedezés eredményeit olvashatjátok.

A sport jótékony lélektani hatásairól ma már sokat tudunk (sportpszichológia témájú cikkeink itt érhetők el). A fizikai egészségen túl a mentális jólléthez is hozzájárul, például csökkenti a feszültséget, örömet okoz, segíthet alvási és emésztési problémák esetén is. A fiatalok körében a magasabb mozgásszint a depressziós tünetek csökkenéséhez vezet. Nem csupán a sport mint fizikai aktivitás, hanem az azon keresztül tapasztalt szokásrendszer és a sporton keresztüli kapcsolatok, társas háló is védő faktorként működhet. Mindezeken felül a neurobiológiai kutatások szerint a depressziós tünetek összefüggésbe hozhatók az agy egyik gondolkodási funkciókban szerepet játszó részével, a hippokampusszal, amelyre a sport is hatást gyakorol. Viszont ezek a korábbi eredmények nem vonatkoztak gyerekekre. Ezen információk alapján jogosnak hangzik feltenni a kérdést: vajon milyen hatással lehet a sport a hippokampuszon keresztül a depressziós tünetekre a tíz év körüli gyerekeknél?

Erre vállalkozott Lisa Gorham kutatócsoportja. Több mint négyezer, kilenc és tizenegy éves kor közötti gyermeket tanulmányoztak. Szüleiket a gyerekeken tapasztalt depressziós tüneteken kívül azok különböző hobbijairól (zene, tánc, sport stb.) is kérdezték, a hippokampusz működésének feltérképezéséhez pedig az agyi képalkotó eljárások közül MRI-t használtak. Arra számítottak, hogy a sportban való részvétel a nagyobb hippokampusz aktivitáson keresztül (a depresszió ennek alacsonyabb szintjével jár együtt) kevesebb depressziós tünetet fog eredményezni. A csapatsportok esetében még nagyobb különbségre számítottak, a társak további pozitív hatása miatt.

Úgy tűnik, hogy a fenti feltételezések, ha nem is teljesen, de a fiúknál beigazolódtak.

Bármiféle sporttevékenység kevesebb depressziós tünettel járt együtt.

A csapatsportok pedig megnövekedett hippokampális aktivitással jártak együtt mind a lányok, mind a fiúk esetében. Azonban egyedül a fiúk esetében jelentette ez a depressziós tünetek kisebb szintjét, a lányoknál nem mutatkozott ilyen jellegű összefüggés. Azonban érdekes eredmény, hogy a szorongás tüneteire (amely az alkalmazott skálában szorosan együtt jár előbbivel) nem volt hatással a sport. Összegezve tehát elmondható, hogy a sportolók nemtől függetlenül kevesebb depressziós tünetet produkáltak, azonban a hippokampusz szerepét ebben csak a fiúknál sikerült alátámasztani.

Ezen eredmények szerint elképzelhető, hogy a pubertás hormonháztartás-változásaiban a fiúk és a lányok esetében különböző faktorok játszanak szerepet a depressziós tünetek kialakulásában és enyhítésében. Valamint fontosak lehetnek a különböző kulturális, nemi elvárások és egyéni motivációk abban, hogy kinek milyen érzésekkel jár együtt a sport – versengésből vagy jókedvből, esetleg fogyókúra céljából sportol-e valaki. A tevékenységgel kapcsolatos gondolatok, érzelmek hatással lehetnek a sport hozadékaira. A kutatás megerősítette a pozitív következmények mivoltát is, különösen csapatsportok esetén.

Fontos hangsúlyoznunk, hogy ezen eredmények nem mutatnak ok-okozati összefüggést. Habár a teljes kutatás, amelynek a tanulmány is része, utánkövetéses vizsgálat, azonban ezek az eredmények egy pillanatképet mutatnak. A pszichológia és orvostudomány is sok esetben az együtt járás, korreláció módszerével dolgozik, így nem szabad olyan kijelentésekbe bocsátkoznunk minthogy azok, akik nem sportolnak, nagyobb valószínűséggel lesznek depressziósok. Ezek az eredmények azonban arra engednek következtetni, hogy a sport korábbi feltételezett jótékony hatása gyerekeken is észlelhető, neurobiológiai módszerekkel bizonyítható. Többet fogunk tudni a kutatás további éveiben történő elemzések után.

Cikkünk végén szeretnénk felhívni a figyelmet  a depresszió komolyan vételére is, amely akár fiatalkorban is jelentkezhet.

A depresszió összefüggésbe hozható az öngyilkossági szándékkal.

Ezért is fontosnak tartjuk hangsúlyozni a megelőzést és az időben való felismerést. Magyarországon a harmincéves kor alattiak esetében a második vezető halálok az öngyilkosság. Az Alapítvány az Öngyilkosság Ellen céljának tekinti az ezzel kapcsolatos oktatások, foglalkozások tartását és a figyelmeztető jelek felismerését (erről itt olvashat bővebben). A honlap eligazítást ad arra vonatkozólag is, hogy mit kell tennünk, ha tapasztaljuk az öngyilkosság veszélyét egy ismerősünkön. Figyeljünk oda egymásra, gyermekeinkre, hogy mindannyian minél teljesebb életet élhessünk!