Mi különbözteti meg az élsportolókat a többi sportolótól? Miért lesz valaki kiváló egy adott sportágban, míg mások próbálkozásaik ellenére sem tudnak a csúcsra törni? Mi alapján választ valaki csapatsportot vagy egyéni sportot? Mitől függ, hogy ki milyen pozícióban játszik egy csapatban? Ahogy az élet más területein is, a személyiség kiemelkedő alakító tényező, amely nagymértékben meghatározza sporttevékenységünket, illetve teljesítményünket. Hoffmann Dorisz okleveles pszichológus írása.
A pszichológiai kutatások nagy százaléka foglalkozik a személyiség meghatározó tulajdonságaival az élet olyan területein, mint például a szociális kapcsolatok vagy munkateljesítmény. Ezeknél jóval kevesebb kutatja azonban a személyiség sportban betöltött szerepét, pedig kiemelkedő fontosságú lenne. Ezt támasztja alá Aidman 2007-es vizsgálata is, ahol fiatal focisták személyiségteszteken elért eredményeit vetették össze a játékosok jövőbeli teljesítményével. Az eredmények azt mutatták, hogy a személyiségvonások nagy biztonsággal be tudták jósolni, hogy hét év múlva ki fog profi szinten sportolni.
A hosszú távú siker egyik titka tehát mindenképpen a személyiség lehet.
A személyiség és a sporttevékenység közötti összefüggések korábbi vizsgálatait Allen és munkatársai (2013) foglalták össze. Munkájukban olyan kutatásokat vetettek össze, amelyek a pszichológiában széles körben használt ötfaktoros modellen alapulnak. Ennek értelmében a személyiség öt dimenzió mentén leírható:
- extraverzió (magabiztosság, társaságkedvelés, asszertivitás)
- neuroticitás (szorongás, impulzivitás, depresszió)
- nyitottság (érdeklődés, kreativitás, új élmények iránti pozitív beállítódás)
- barátságosság (kooperáció, szociális harmónia, gondoskodás)
- lelkiismeretesség (célokért való küzdelem, kitartás, felelősség, feladattudat)
A kutatások eredményei alapján nem csak az élsportolók és a hobbi-, vagy alacsonyabb szinteken versenyző sportolók között vannak személyiségbeli eltérések, de a csapat-, illetve az egyéni sportolók között, valamint a csapatban elfoglalt pozíció alapján is. Egloff és Gruhn (1996) kutatása alapján
az élsportolók extravertáltabbak és érzelmileg stabilabbak, mint más szinten versenyző társaik.
Allen és munkatársai (2011) eredményei azt mutatták továbbá, hogy nemzeti, illetve nemzetközi szinteken versenyző sportolók lelkiismeretesebbek és barátságosabbak, valamint kevésbé hajlamosak a neuroticitásra, mint a regionális szintű-, vagy hobbisportolók. Az élsportolóknak különösen nagy előnyt jelent az extravertáltság, hiszen például közönség esetén előnnyel indulnak az introvertáltakkal szemben (Graydon & Murphy, 1995).
Különbségek az egyéni- és csapatsportolók között
További különbségek jelennek meg aszerint, hogy valaki egyéni-, vagy csapatsportoló. A kutatási eredmények szerint a csapatban játszó sportolók még extravertáltabbak, mint az egyéni játékosok, viszont alacsonyabb szintű lelkiismeretesség jellemző rájuk, amely akár betudható a felelősség csapattagok közötti megoszlásának is. Személyiségünk befolyásoló abban a tekintetben is, hogy mennyire kockázatos sportot vállalunk: Castanier és munkatársai (2010) szerint az extrém sportágakat kedvelők magas szintű extravertáltsága mellé alacsonyabb lelkiismeretesség párosul, mint a biztonságos sportok kedvelői esetében.
Az extrémsportok kedvelői extravertáltabbak, mint a biztonságos sportokat kedvelők.
A csapatsportokat űző játékosoknál a betöltött pozíció is árulkodhat a személyiségről. Allen és munkatársai (2013) átfogó tanulmányában megjelent eddigi kutatási eredmények alapján az mondható el, hogy a támadó pozícióban játszó személyeknek általában jobb a szorongáskontrollja, felelősségteljesebbek és extravertáltabbak, mint a csapat többi tagja.
A személyiségnek tehát mindenféleképp fontos szerepe van a sportkarrier alakulásában - nem szabad azonban kizárni azt, hogy esetleg más tényezők is közrejátszhatnak. Alapvetően elmondható, hogy olyan tevékenységeket választunk magunknak, amely összhangban van a személyiségünkkel; nem felejthetjük el azonban azt sem, hogy a sporttevékenységünkön keresztül mikre tehetünk szert. Egyes elméletek szerint a sport is segíthet az általa megkívánt személyiség kialakításában, így feltételezve egy kétirányú interakciót a fizikai aktivitás és a személyiség között: utóbbi hat a sporttevékenységünkre, amely azonban visszahathat a személyiségünkre.