Minden harmadik emberrel előfordult már, hogy korábbi partnerét rendszeresen követte online. Csak egy ártalmatlan pillantás a volt barát/barátnő Facebook oldalára, vagy egy káros szokás, amely megakadályozza, hogy az életünk rendbe jöjjön a szakítás után? Az exek „stalkolása" talán pillanatnyi megkönnyebbülést okoz, látszólag betölti az űrt, azonban valójában megnehezíti a továbblépést. Cikkünkből megtudhatod, miért!

Egy szakítás, amellett, hogy iszonyú fájdalmat tud okozni, magában rejti a növekedés lehetőségét is. Még a legfájdalmasabb elválásban is ott van magunk mélyebb megismerésének, az újra ismételt problémák tudatosításának és a megújulásnak a reménye.

Ezt a lehetőséget tagadjuk meg magunktól a volt társunk folyamatos online követésével.

Talán nem váratlan adat, hogy azok, akik ezt mégis megteszik, jóval nagyobb stressznek teszik ki magukat, mint a nem „stalkolók”. Azonban meglepő, hogy az online követésnek még nagyobb hatása van, mint az offline, a valós életbeli találkozásnak a volt partnerrel. Ennek több oka is lehet. Egyrészt, Facebookon olyan információ is a rendelkezésünkre állhat, melyre egy offline összefutás során nem derül fény – például egy esetleges új kapcsolatra. Másrészt, az online világban való „nyomozás” izgalma növelheti a vágyódást iránta.

Megoldás-e ha töröljük Facebookon az exet?

Tara Marshall, a Brunel Egyetem kutatója szerint kisebb mértékű vágyódásról és kevesebb ellenséges érzelemről számolnak be azok, akik Facebook-ismerősök maradtak a szakítás után is, mint azok, akik letörölték a volt társat. Marshall magyarázata szerint egy kevésbé heves szakítás nem vált ki olyan végletes reakciót, mint a partner törlése. Így tehát nem a törlés maga vált ki negatív érzelmeket az ex iránt, hanem épp fordítva. Ezen kívül a folyamatosan felugró képek, kommentek mintegy „immunizálnak” minket, így egy idő után kevésbé vágyódunk utána.

Bármennyire is nehéz, jobb elengedni a volt társunkat.

Azonban azok, akik ismerősök maradtak az online világban, kisebb mértékű személyes fejlődést éltek meg a szakítás után, mint azok, akik ezt a kapcsolatot is megszakították a volt partnerrel. Látszik tehát, hogy ilyen szempontból a továbblépés és a szakítás utáni személyes fejlődés két különálló dolog.

A másik rendszeres online követése, profiljának böngészése egyiknek sem kedvez. Rendkívül nagy a kísértés, hogy egy ilyen illúzióval tartsuk benne az életünkben a szeretett személyt, azonban ha egy hamis kép helyett a valódi boldogság a cél, jobb, ha bezárjuk a böngészőt, és inkább a saját lelki fejlődésünkbe fektetjük az energiáinkat.