Vajon az elmúlt 25-30 év gazdasági, társadalmi, politikai, technológiai változásai, illetve a fellendülő szervezetfejlesztési tevékenység következtében változtak-e az egyes a vezetői típusok? Mi a helyzet a nemrég berobbanó startup vállalkozások vezetői esetében, náluk vajon más preferenciák érvényesülnek? Kutatási eredményekre alapozva felmerült annak a lehetősége is, hogy az eltérő szintű vállalati vezetőknél és a nemek között is találunk személyiségbéli különbséget.
Lővey Imre 1992-ben jelentős eltolódásokat mutatott ki az MBTI dimenziói mentén nagyvállalati vezetői mintáján és a külföldön mért adatokhoz képest is jelentős különbségeket talált. Az MBTI az egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb személyiségtípus mérő eszköz, melyet a pszichológiai mellett a gazdaság területén is előszeretettel használnak. Népszerűségének egyik oka, hogy nem minősít. Leíró jelleggel ad képet a személyiségről, emellett előnye az is, hogy nem használ bonyolult kifejezéseket, így a pszichológiában kevésbé jártas személyek számára is könnyen érthető.
A négy dimenzió
De mik is ezek a dimenziók és preferenciák? Az MBTI szerint négy dimenzióit különböztetünk meg: extraverzió (E) – introverzió (I), arról ad információt, hogy a személy miként gyűjt energiát. A legnagyobb különbség az extravertált és introvertált személyek között, hogy előbbi az objektív, utóbbi a szubjektív valóságot látja és aszerint él.
Intuíció (N) – érzékelés (S), két típust különböztethetünk meg az alapján, hogy a személy miként fogadja be a külvilágból érkező információkat: az érzékelők, akik reálisak és az öt érzékszervükre támaszkodva a kézzelfogható dolgokat ragadják meg, míg az intuitív emberek keresik az összefüggéseket, észlelésük a tudattalan utat követi és az asszociációkon alapszik.
Gondolkodás (T) – érzés (F), ez a dimenzió arról ad információt, hogy a személy miként ítéli meg a külvilág ingereit, tárgyait és történéseit. Az érző típusú ember döntésében a legnagyobb szerepet az emberek jelentik, a feladat háttérbe szorul, míg a gondolkodó típusnál az ok-okozat és a személytelen logikára épülő gondolkodás a jellemző.
Megítélés (J) – észlelés (P) dimenzió a személy életstílusáról, a külvilághoz való alkalmazkodásról árulkodik. A megítélő, akire a (túl) gyors döntéshozatal jellemző, könnyen tűnhet merevnek vagy eltökéltnek, míg az észlelő szívesen gyűjt, akár hosszú ideig információt egy-egy dologról, spontán és könnyen alkalmazkodik, az itt és most teljes átélése van előtérben.
Carl Gustav Jung szerint a különböző típusok ugyanolyan számban találhatók meg a világban, nemtől és kultúrától függetlenül. Ugyanazon emberen belül az alapfunkciók soha vagy csak nagyon ritkán egyenlítik ki egymást, többségben eltérnek erejükben vagy fejlettségi szintjükben egymástól. Lövey szerint olyan ez, mint a jobb- és balkezesség. Továbbá elmondható, hogy nem minden esetben tükrözi viselkedésünk az adott beállítottságot, hiszen ezek csak preferenciák.
Lövey 299 fős mintáján egyenlő arányban oszlottak el az extavertáltak és az introvertáltak, viszont csupán 17% volt intuitív, 9% érző preferenciájú és 16%-uknál jelent meg az érzékelő beállítódás.
A változó vezetőkép
Tanulmányunkban mérőeszközként Craig és Champagne Személyes stílus kérdőívét használtuk. Ez a teszt 32 a és b állítás pár segítségével méri az MBTI dimenzióit.
Eredményeink azt mutatják, hogy a multinacionális vezetőknél szinte semmi nem változott, ezek a nagyvállalatok szinte ugyanolyan személyiségű embereket alkalmaznak vezető beosztásban, mint a rendszerváltás körüli időszakban. Azonban a mintába bevont startup vállalkozók tekintetében jelentős eltéréseket találtunk. A startup vállalkozóknál inkább az intuíció (N) jelenik meg preferenciaként és bár náluk is az ítélkezés (J) a jellemző, de nem olyan mértékben, mint a multisoknál, akik között egy észlelő (P) sem volt. Vezetői szintek között nem találtunk különbséget. A nemek között viszont igen, eredményeink szerint a női vezetők erősebben extravertáltak (E), mint férfi társaik, akiknél a gondolkodás (T) jelenik meg egyértelmű preferenciaként. A nőknél, viszont szinte ugyanannyian vannak érzők (F), mint gondolkodók (T).
Egy néhány évvel ezelőtti finn kutatás eredményei és jelen kutatás eredményei összeilleszthetőek oly módon, hogy mindkét mintán 3 személyiségtípus emelkedett ki: ESTJ, ISTJ, ENTJ. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy
korunk hatékony vezetőinek az ok okozati összefüggések figyelembe vételére és a gyors döntéshozatalra van szüksége.
Több szerző is megjegyzi, hogy az egyes dimenziókon belüli jelentős eltolódás azért problémás, mert így nem minden szempont érvényesül az egyes helyzetek megvitatásánál, a döntések meghozatalánál. Tehát mondhatjuk, hogy szervezeti szinten érvényesülnek negatív hatások. Azonban személyi szinten is megnyilvánulhat a probléma, ugyanis a kisebbségbe kerülő kohorszokhoz tartozó személyek könnyen érezhetik magukat idegennek és nagyobb eséllyel lépnek ki a szervezetből.
