Daniel Keyes 1981-ben megjelent hatalmas sikerű regényében testközelből mutatja be a többszörös személyiségű Billy Milligan fantasztikus történetét. De vajon ki is volt Billy valójában? Egy bravúros komédiás, zseniális szélhámos, aki pszichiáterek, ügyvédek egész hadát tette lóvá az amerikai közvéleménnyel karöltve? Vagy egy végtelenségig megkínzott és lelkében darabokra szakadt ember?
A disszociatív személyiségzavar (más néven többszörös személyiség) a disszociatív kórképek csoportjába tartozó mentális betegség. A disszociatív kórképek karakterjellege az egyén tudatában bekövetkezett szakadás, illetve olyan más pszichés funkciók folytonosságának törése, mint például az identitás, a memória, az érzelmek, az észlelés és a viselkedés.
A disszociatív személyiségzavarban szenvedő egyén kettő vagy több különböző személyiségre szakad, melyek egymástól teljesen különálló identitások.
Az eredeti „magszemélyiségtől” nemben, életkorban és akár nemzetiségben is eltérhetnek. A többszörös személyiségű betegek gyakran érzik úgy, mintha csak külső szereplői lennének saját életüknek, és nem tudnák befolyásolni cselekedeteiket. Egyesek kontrollálhatatlan gondolatáradásról számolnak be, máskor hirtelen, énidegen érzelmek öntik el őket. Attitűdjük, szemléletmódjuk és személyes preferenciáik (ételre, öltözködésre vonatkozóan például) hirtelen megváltoznak, majd ugrásszerűen visszatérnek. Szubjektíven azt élik meg, hogy a gondolataik, cselekedeteik, a saját testük nem is az övék.
Gyakori tünet továbbá a disszociatív amnézia is. Az emlékezetvesztés előfordulhat személyes események tekintetében, mint például egy családtag halála, vagy korábban már sikeresen elsajátított készségeket illetően, mint az autóvezetés. Előfordul, hogy az érintett személyek hirtelen egy olyan helyszínen találják magukat, ahová nem emlékeznek, miként jutottak el. A klinikumban legelterjedtebb nézet szerint a többszörös személyiség traumatikus események, fizikai vagy szexuális abúzus nyomán alakul ki. Az elviselhetetlen stresszélmény hatására a személy „disszociál”, szétszakad és létrehoz egy alteregót, ahova úgymond elmenekülhet a fenyegetés elől.
Billy Milligan története
Az 1970-es évek végén hatalmas port kavart William Stanley Milligan esete, akit az Egyesült Államok történetében először mentettek fel egy súlyos bűncselekmény elkövetésének vádja alól beszámíthatatlanságra hivatkozva. A diagnózis a többszörös személyiségzavar volt.
Billy Milligant 1977 októberében tartóztatták le három fiatal nő megerőszakolásának vádjával. A letartóztatáskor a férfi zavarodottan viselkedett, és ugyan nem tanúsított ellenállást, de azt állította, nem emlékszik a fent nevezett bűnök elkövetésére. Az előzetes letartóztatás alatt lezajló pszichológiai vizsgálat során kiderül, hogy Milligan testében nem egy, nem kettő, de huszonhárom teljesen különálló személyiség él.
Billy (az eredeti magszemélyiség) súlyos traumák átélése során hozta létre a többieket. Akadtak köztük férfiak és nők is, akik mind életkorban, mind nemzetiségben eltérnek egymástól, és a legkülönbözőbb tulajdonságokkal és képességekkel rendelkeznek. Feladatuk, hogy megvédjék a magszemélyiséget minden ártalomtól. Köztük van Arthur, az intelligens, aki biztonságos helyeken uralja a tudatot, általában ő dönti el, „ki léphet a foltra”, vagyis, hogy ki mikor jöhet felszínre. Ragen a gyűlölet hordozója, veszélyes helyzetekben ő parancsol, feladata, hogy megvédelmezze a többieket. Allen, a szélhámos, remek érzékkel tárgyal a kívülállókkal, míg Tommy, a szabadulóművész szinte mindenhonnan képes megszökni. David, a szenvedés hordozója magára veszi a többiek fájdalmát. Adalana, a leszbikus nő a háztartást vezeti. És még sokan mások. A per idején összesen tíz személyiséget ismerhetnek meg a pszichiáterek és az ügyvédek. A „nemkívánatosak”, azaz a további tizenhárom személyiség csak később, az elmegyógyintézetben kerülnek napvilágra; őket Arthur szorítja vissza antiszociális és ártó tulajdonságaik miatt.
„A tanító” a huszonhárom egybeolvadt alterego végeredménye. Ő szinte tökéletesen képes visszaemlékezni mindenre, az ő elbeszélése alapján született a könyv.
A szerző, Daniel Keyes, aki eleinte maga is szkeptikus volt az üggyel kapcsolatban, két éven át készített interjúkat Billyvel, azonban a regény befejezésére minden kétsége szertefoszlott a férfi állapotára vonatkozólag. Kutatómunkája során részletesen és valósághűen rögzítette az eseményeket, a könyv lapjain megismerhetjük a szétesett és meggyötört fiatalember történetét, gondolatait és érzéseit a saját szemszögéből. Keyes pszichológusi szakértelemmel átszőtt, írói bravúrokban gazdag munkája által szinte testközelből követhetjük végig ezt a hihetetlen, ám mégis valóságos történetet.
A cselekmény előrehaladtával bepillanthatunk Billy gyermekkorába, és megismerhetjük személyiségének több részre szakadásának körülményeit. Kiderül, ki követte el valójában a szóban forgó bűncselekményt, és elkísérhetjük a főhőst a személyiségek összeolvasztásának küzdelmes útján. A mű által az emberi lélek olyan rejtelmeibe és mélységeibe nyerhetünk bepillantást, melyeket egészséges ember elképzelni sem tud.A könyv elolvasása után mi is feltehetjük magunknak a kérdést, melyre az amerikai közvélemény soha nem kapott végleges választ: Milligan csaló volt vagy áldozat? Ezt mindenki saját maga ítélheti meg.
Ezt a könyvet bizalommal ajánljuk azoknak, akik szívesen olvasnak akár komolyabb pszichológiai témájú regényeket és nem rettennek el egy vaskosabb könyv gondolatától sem.
Felhasznált irodalom
American Psychiatric Association, A. P. (1994). Diagnostic and statistical manual of mental disorders (DSM-IV).
Keyes, D. (2018). The Minds of Billy Milligan. Hachette UK.