Az év végi ünnepek, családi, baráti összejövetelei során változatos élményekben lehet részünk, amelyek sokféle érzést kelthetnek bennünk. A vágyott boldog és örömteli pillanatok mellett megjelenhet a feszültség, a fájdalom, eluralkodhat rajtunk a szorongás, a megbántottság, a csalódottság, a harag vagy akár a félelem is. Hogyan történhet ez meg a szeretet ünnepén és mit tehetünk ellene? Cikkünkben a szavak és gesztusok jelentőségét vizsgálva keressük a lehetséges válaszokat.
Antoine de Saint-Exupéry A Katedrális kövei című könyvben ezt írja a szeretetről: „A szeretet mindenekelőtt a csendben való figyelem. Szeretni azt jelenti, hogy figyelsz.”
Exupéry felesége Consuelo de Saint-Exupéry pedig ezt írja a Rózsa emlékiratai című könyvében: „Az ember mindig tud segíteni azoknak, akiket szeret, csupán azzal, hogy nagyon erősen, egész lényével szereti őket.”
A szeretettel és a szeretet ünnepével kapcsolatban sokféle vággyal, késztetéssel, külső és belső konfliktussal szembesülhetünk. Az öröm és boldogság mellett olyan érzések is megjelenhetnek, amelyekről legszívesebben tudomást sem vennénk, mert fájdalommal járnak, felerősítik a tehetetlenség élményét, esetleg bűntudatot ébresztenek.
Szeretnénk kapcsolódni, van bennünk érdeklődés a szeretteink iránt, de olykor határsértő módon tesszük ezt meg.
Előfordulhat az is, hogy mi érezzük a szeretteink hozzánk intézett mondatait, gesztusait vagy cselekedeteit kissé tolakodónak, esetleg bántónak. Különbözhetünk abban, hogy a társas interakciók során mit és milyen mértékben tudunk tolerálni. Hasznos lehet, ha tudunk arra figyelni, hogy néhány téma sokak számára érzékeny lehet.
A tapasztalat azt mutatja, hogy főként az életvitelünket, a kapcsolatainkat, valamint a testi és lelki integritásunkat érintő területek, például a gyermekvállalás, a párkapcsolat vagy annak hiánya, a testsúly, az étkezés, a tanulmányok, a pénzügyek és a munka vagy annak hiánya lehet sokak számára érzékeny téma. Érdemes figyelnünk arra, hogyan fejezzük ki az érdeklődésünket, a véleményünket és hogyan, milyen formában igyekszünk segíteni, ha ilyen irányokba terelődik a beszélgetés.
A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhány tipikus „szeretetbe csomagolt” mondatot, amit nem biztos, hogy mindenkinek jól esik hallania:
- Egész nap sütöttem-főztem, ti pedig alig esztek és már mentek is tovább?!
- Van-e már barát vagy barátnő a láthatáron?
- Mikor bulizhatunk az esküvőtökön?
- Jöhetne már az unoka!
- Mikor jön a következő baba?
- Tudod már, hogy melyik egyetemre jelentkezel?
- Hogy állsz a vizsgákkal?
- Sikerült már a nyelvvizsga?
- Meg van már a jogsid végre?
- Hogy állsz a diétával?
- Mennyit fogytál?
- Eszel azért rendesen?
- De ugye figyeled az álláshirdetéseket?
- Kértél már fizetésemelést?
- Hogy lehet, hogy még mindig ugyanott, ugyanabban a beosztásban vagy?
- Szerintem kellene neked egy jó orvos vagy pszichológus, Esetleg mindkettő!
Talán sokunk számára ismerős élmény, hogy mennyire kellemetlenek lehetnek a fentiekhez hasonló mondatokból és a kitérő, esetleg impulzív válaszokból kialakuló konfliktushelyzetek, amelyektől gyakran már előre tartunk az ünnepi összejövetelekre készülve.
Előfordulhat, hogy az életünk egy vagy több pillére problémássá, bizonytalanná vált és emiatt ambivalens érzésekkel terhelődött, amit nem szeretnénk az ünnepi asztalnál megvitatni
még akkor sem, ha valaki jószándékkal kérdezősködik. Természetesen senkitől nem lehet elvárni, hogy teljes pontossággal kitalálja, hogy az aggodalomból, szeretetből, kíváncsiságból vagy egyéb érzelmi állapotokból fakadó kérdés, közlés, egy-egy viccesnek gondolt, esetleg segítő szándékú megjegyzés milyen fogadtatásra talál a másik félnél. Ugyanakkor ha kellő figyelemmel, empátiával, szelíd gesztusokkal és finom tapintatosággal igyekszünk egymáshoz kapcsolódni, várhatóan kisebb eséllyel lépjük át a határokat. Könnyebben észre fogjuk venni, ha valakit rosszul érint a közeledésünk.
Ha a családi, baráti vagy munkahelyi összejöveteleken bármilyen okból feszültté válik a helyzet, valószínűleg meg fog jelenni a késztetés, hogy valahogy levezessük vagy feloldjuk azt. Ilyenkor a direkt véleménynyilvánítások, a kéretlen tanácsok valószínűleg nem jelentenek valódi megoldást, mint ahogy saját magunk és mások hibáztatása sem.
Hasznos lehet
- Ha a sértődés és más impulzív reagálás helyett beleképzeljük magunkat a másik fél helyzetébe és figyelünk a saját érzelmi állapotunkra is.
- Ha saját és a környezetünkben lévők reakciója és viselkedésmódja mögött észrevesszük az érzéseket és a felmerülő szükségleteket. Belátóak, elfogadóak és együttérzőek vagyunk egymás irányában.
- Ha szelíd határozottsággal képviseljük és tiszteljük a határainkat.
- Az esetleges ,,határátlépés" esetén pedig biztosítjuk egymást afelől, hogy nem szerettünk volna tolakodóak, bántóak lenni.
- Kifejezhetjük, hogy fontosak vagyunk egymás számára, és az is fontos, amit gondolunk és érzünk, hiszen mindannyiunknak értéket jelentenek a biztonságot nyújtó és szeretetteljes kapcsolatok és szeretnénk ezekre vigyázni.
A szeretet ünnepén várhatóan jobban előtérbe kerülnek az érzéseink, a szükségleteink és a vágyaink, valamint ezek kielégületlenségéből adódó frusztrációk, amelyek irritálttá, csalódottá tehetnek bárkit. A tárgyi ajándékok mellett a szeretet kifejezéseként ajándékozhatunk egymásnak figyelmet, tapintatosságot és együttérzést is, amellyel jelentős mértékben hozzájárulhatunk a szeretteink és saját magunk jóllétéhez egyaránt.
Ha úgy érzed, további támogatásra van szükséged, fordulj Terápiás és Tanácsadó Központunk szakembereihez, akik pszichológiai tanácsadás keretein belül segítenek neked a nehézségekkel való megküzdésben és az egyensúly kialakításában.
Gary Chapman (2022): Az 5 szeretetnyelv. Egymásra hangolva, Harmat Kiadó