„Észleltem éjszaka, hogy hazaértél, de aztán aludtam tovább, még úgyis, hogy te a mozgásérzékelős lámpa alatt járkáltál!” Miről is beszélünk, mikor észreveszünk vagy éppen érzékelünk valamit? Mi az észlelés és mi az érzékelés? Tényleg eltérő fogalmakról beszélünk?

Igen, tényleg. Bár a szavak köznapi használatát tekintve nem feltétlenül gondolnánk, mégis: az érzékelés és az észlelés a pszichológiában más folyamatokra utal. Külön szóval is illeti őket a szaknyelv: recepcióról beszélünk az érzékelés esetében, míg percepcióról az észlelés kapcsán.

A gyakorlatban szorosan összetartozik a két fogalom, ugyanis

a világban való tájékozódáshoz mindkettő elengedhetetlen.

Az észlelés végső soron egy inger detektálása. Képzeljük el: bemegyünk valahová, meglátunk egy nagy kék pacát, megszimatoljuk, hogy más illatú a levegő, a talpunk alatt tapintunk valami keményet, és még egy fülsüketítő hangot is hallunk – ez mind érzékelés. Mindezt pedig képesek vagyunk észlelni: feldolgozni, hogy a nagy kék paca egy medence, klórszagot érzünk, csempén állunk és az edző fújja mellettünk a sípját – minden érzékszervünkkel érzékeljük, így észleljük: egy uszodában vagyunk!

Az érzékelés az elsődleges folyamat, melynek során információkat nyerünk a külvilágról, amiket az észlelés során integrálunk és töltünk meg jelentéssel. Első körben – érzékelés – az érzékszervekben található receptorok felveszik az adott ingert és ingerületté alakítják, majd a második körben – észlelés – az agyunk tudatosítja és integrálja ezt az ingerületet. Az észlelés során így valós információkat nyerünk a világról, amiknek segítségével megoldhatjuk problémáinkat, boldogulni tudunk.

Látod, érzed ...öleled a bokrot? 

Érzékelni különböző érzékleti modalitásokon keresztül tudunk: ilyen a látás, a hallás, az ízlelés, a szaglás és a tapintás. Minden modalitás esetében rendelkezünk küszöbökkel: vagyis van egy határ, ami alatt nem vagyunk képesek látni, hallani stb. A határok természetesen egyénenként is változnak, kutatások azonban bizonyítják, hogy többnyire:

  • egy gyertya lángját 50 kilométerről is láthatjuk a sötét éjszakákon,
  • ha csend van, hat méterről meghalljuk egy karóra ketyegését,
  • kilenc liter vízben feloldva is megérzünk egy teáskanálnyi cukrot,
  • 6 szobányi levegőben is kiszimatolunk egy csepp parfümöt,
  • és ha egy centi magasról ráesik az arcunkra egy légy szárnya, még azt is megérezzük!

Az észlelőrendszer feladata ekkor, az érzékelés megvalósulása után kezdődik. Hogy miben is van szerepe?

  1. Az éppen aktuálisan fontos ingerek kiválasztásában,
  2. ezeknek lokalizálásában,
  3. a tárgyak azonosításában,
  4. ezen tárgyak alapvető tulajdonságainak felismerésében,
  5. és a tárgy alakállandóságának megtartásában.

Mindez pedig lehetővé teszi, hogy egy teraszon, a friss kávé ízével a szánkban meglássuk a napsütést, érezzük a frissen esett eső illatát és örömmel süppedjünk a karosszékbe meghallgatni barátunk mondandóját.