„A diploma sokszor csak bizonyíték arra, hogy képes vagy végigcsinálni valamit, aminek semmi értelme” ­– vallja Kovács Péter, az IseeQ fejvadászcég társalapítója. A szakember vezető beosztásban dolgozott több ügynökségnél és a Prezinél is, majd 2013-ban három társával megalapította az IseeQ-t, mely tavaly már a tíz legsikeresebb fejvadászcég között szerepelt hazánkban. Mit várnak el valójában a fiataloktól? Mennyit számít a diploma? Miért jut egyre jelentősebb szerephez a pszichológia? Többek között ezen kérdésekre kerestük a választ. Interjúnk következik.

Mindössze három év alatt a nulláról indulva sikerült bekerülnötök a legeredményesebb munkaerő-közvetítő cégek közé. Hogyan jutottatok el idáig?

A sikerünk kulcsát leginkább abban látom, hogy a nagy cégekkel ellentétben mi jobban ki merjük szolgáltatni magunkat, sokkal inkább építünk a munkatársainkra és jobban is bízunk bennük. A multik azon igyekeznek, hogy ne legyenek emberfüggők, inkább folyamatokban, mint személyekben gondolkoznak. Mi azonban az embert hozzuk előtérbe, szerintünk a siker ugyanis attól függ, hogy kik dolgoznak a cégnél. Ezért szinte nullára faragtuk az adminisztrációt, és mindent megteszünk azért, hogy az egyén minél inkább ki tudjon bontakozni.

Fejvadászként mi a tevékenységetek fő fókusza?

Alapjában véve különböző cégek, elsősorban nagyobb startupok munkaerőigényeit próbáljuk kielégíteni. Egyre nagyobb a kereslet és ezzel együtt a hiány is az információtechnológiai (IT) és szoftver-mérnöki területen dolgozó szakemberek iránt. Csak Magyarországon legalább húszezer ember hiányzik ezekből a szakmákból, és ez még nem a legrosszabb. Amerikában, a Szilícium-völgyben ennél még katasztrofálisabb a helyzet. Mi céges megrendelésekre azon dolgozunk, hogy minden szervezetnek megtaláljuk a legmegfelelőbb embert.

Miben különböztök a többi fejvadász és munkaerő-közvetítő cégtől?

A legszembetűnőbb dolog talán az, hogy nálunk nincsenek álláshirdetések. Ha felmész a honlapunkra, nem találsz egyet sem. Ennek az az oka, hogy akiket mi keresünk, azok nem néznek álláshirdetéseket. Mi a bizalmi kapcsolatokra építünk, azt szeretnénk, hogy ha ezek az igazán keresett szakemberek váltásban gondolkoznak, akkor minket keressenek meg először. Úgy is összefoglalhatnám, hogy olyan emberekkel vagyunk kapcsolatban, akik a piac számára láthatatlanok. Ez persze hatalmas felelősséggel is jár, amit mi ezzel be is vállalunk.

Ha már ennyi szó esett a startupokról, hogyan látod az innovatív vállalkozások és a multinacionális vállatok viszonyát? Milyen trendek figyelhetők meg?

Egyértelműen kijelenthetem, hogy a startupok egyre nagyobb hatással vannak a nagy cégekre. Ha pl. van öt srác, akik összefognak, mert ez az álmuk, az életük, éjjel nappal ezt csinálják, nem esznek, nem alszanak – ezzel nem tud versenyezni egy kontingensnyi beosztott sem, akik ugyanezt alkalmazotti szemlélettel csinálják. Így a nagyvállalatoknak érdemes a piacról is megnézni az innovációt. Főleg, hogy a nagy hozzáadott értékkel rendelkező újításokat sokszor olyanok hozzák létre, akik nem is szeretnének egy nagyvállalathoz menni dolgozni.

Miért kötik sok helyen a foglalkoztatást diplomához? Mennyi a diploma valódi értéke?

Az állami szektorban például azért, hogy fenntartsák az egyébként mélyrepülését élő oktatási rendszert. A multiknál valamilyen szintig érthető, hogy elvárás a papír, ez egy amolyan elsődleges szűrő. Ha nincs, kiestél, de ha van, azzal még önmagában nem vagy előrébb. Tapasztalataim szerint a diploma valódi értéke és jelentősége egyre csökken, még a nagyvállalatok esetében is. Amire ugyanis egyre nagyobb szükség van – és gyakran hiányzik a fiatalokból –, az a munkamorál, a hozzáállás és a valós, életszerű tapasztalat. A diploma sokszor tényleg nem más, mint bizonyíték arra, hogy képes vagy végig csinálni valamit, aminek semmi értelme.

Mik lesznek azok a szakmák, amiket nem érdemes tanulni?

Nem érdemes például kamionsofőrnek és Kasszás Erzsinek menni, ezeket a szakmákat ugyanis le fogják váltani a gépek és robotok. Minden, ami monoton és szenzorokkal lekövethető, az automatizálódni fog, és a munkák fejlődése szempontjából evolúciós zsákutca. Ezzel szemben, amihez kreativitás és emberi ráérzés kell, azt nem fogják a gépek leváltani, ez a fejlődés azonban magával hozza majd azt is, hogy egyre okosabb és tanultabb emberekre lesz szükség.

Milyen szakmákban látod te a jövőt?

Rengeteg lehetőség van, ami újító szellemű és kreativitást igényel. Nyilván nem lehet mindenkiből szoftverfejlesztő, de egyre több olyan szakma lesz, amihez leginkább kreativitás és tanulásra való képesség kell. Ilyen például a felhasználói felülettervezés (user experience – UX) vagy az applikáció tanácsadás. Én, ha most kezdeném a pályám, ilyen irányba indulnék el. Ezekhez, és általában véve mindenhez egyre jobban kell a pszichológia, az emberi viselkedés és fogyasztói magatartás ismerete és folyamatos elemzésének képessége. Sok embert látok, aki valahol elakadt a gyors technológiai fejlődés miatt, pedig ha néhány évet rá tudnának szánni a tanulásra, nagy eredményeket érhetnének el ezen a területen.

Milyen tulajdonságokra van szüksége egy mai fiatalnak? Hogyan sajátíthatók el azok a készségek, melyek a szakmai sikerhez vezetnek?

A legfontosabb mindenekelőtt a hozzáállás és a tanulási képesség, hogy a probléma megoldásához szükséges gondolkodásmódot mennyire tudod elsajátítani. Fiatalon egyszerűen menni kell előre, mindent kipróbálni, amit csak lehet. Erre kiváló lehetőség például az egyetem, melynek legnagyobb előnye, hogy le vagy fedve a társadalom felé, hiszen elvileg tanulsz, és ezt nagyon ki kell használni. Utazni kell, akárhová elmenni ösztöndíjjal, szakmai gyakorlatokat csinálni, diákszervezetben tevékenykedni, konferenciákon önkénteskedni, szakkollégiumba járni. Érdemes jelentkezni a legkülönbözőbb álláslehetőségekre, eljárni interjúkra, mert ezek a tapasztalatok mind előnyödre válnak majd később. Azt tudom javasolni, hogy

mindenki lépje át a komfortzónáját

és próbáljon ki olyan dolgokat, amelyek kényelmetlenek. Érdemes rengeteget utazni és kapcsolatokat építeni, a stoppolás például egy instant sales- és testbeszéd tréning: van két másodperced, hogy eladd magad anélkül, hogy egy szót is szólhatnál. Ezek mind beépülnek a személyiségedbe és később visszaköszönnek majd az életben, ha a nyitottság és az alázat megvan. A kapcsolatépítés fontosságát nem is győzöm hangsúlyozni: rendszeresen járni kell meetupokra, rendezvényekre, mindenféle összejövetelekre és ismerkedni a többi, veled egykorúval. Igazából azt kell csinálni, ami fiatalon a legjobban megy: menni és bulizni.