Hazai és nemzetközi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy az autizmus-spektrumzavar a leggyakoribb és legjelentősebb mértékben növekvő idegrendszeri fejlődési zavarok közé tartozik. Ennek fényében érthető, hogy fokozott érdeklődés kíséri, ugyanakkor számos tévhit is övezi ezt az állapotot. Cikkünkben röviden bemutatjuk az autizmus-spektrumzavart jellemző főbb tényeket és tévhiteket, annak érdekében, hogy a téma iránt érdeklődők minél reálisabb képet kapjanak az egyre több személyt, illetve családot érintő állapotról.

Az Autisták Országos Szövetsége honlapján szereplő adatok szerint a 8 évesek körében minden 54. gyermek esetében igazolható az autizmus-spektrumzavar valamilyen formája, ami az ezredfordulón mért gyakoriság sokszorosa. Ez részben abból is adódik, hogy napjainkra egyre több tudományosan megalapozott információ és módszer áll rendelkezésre a korai felismeréshez, azonban még így is az érintettek töredéke jut megfelelő diagnózishoz és kellő időben megkezdett, szakszerű ellátáshoz.

Mi az autizmus?

Az autizmus/autizmus-spektrumzavar: az idegrendszer specifikus fejlődési zavara, illetve útja, amely hátterét és tüneteit tekintve egyaránt nagy változatosságot mutat.

Az autizmus spektrumába tartozó állapotok egész életen át befolyásolják a fejlődést és a viselkedést.

Az összetett biológiai háttér közvetlenül jelenleg nem befolyásolható, azonban az egyénre szabott, speciális pedagógiai és pszichológiai beavatkozásokkal jelentős fejlődés és életminőség-javulás érhető el.

Az autizmussal élő emberek számára a szociális környezet gyakran kiszámíthatatlanná, szorongást keltővé válhat, a reakcióik nem illeszkednek megfelelően a társas helyzetekhez, gyakran küzdenek kommunikációs zavarokkal és alkalmazkodási nehézségekkel.

Néhány tévhit és tény az autizmusról

  • Az autizmus védőoltások, rossz nevelés, pszichés trauma miatt alakulhat ki.
    Valójában az autizmus hátterében olyan komplex, több gén által meghatározott (poligénes) öröklődésmenet valószínűsíthető, amelynek valamennyi elemét, illetve azok lehetséges kombinációit az eddigi kutatások még nem tudták teljes mértékben feltérképezni.
  • Az autizmus csak a fiúkat érinti. 
    Az autizmus egyértelműen jelen van a lányok körében is, a fiúk között azonban 3-4-szer gyakrabban fordul elő. A nemi eloszlási adatokban nem mutatkozott lényegi változás az elmúlt évtizedekben.
  • Az autisták nagy része értelmi fogyatékossággal is küzd.
    Ez az állítás napjainkra – a spektrum alaposabb feltérképezésének köszönhetően – elvethető, mivel a jelenleg ismert adatok szerint az érintettek 50-60 %-a ép intellektussal rendelkezik. Vannak olyan autizmus kritériumainak megfelelő személyek is, akik kiemelkedően magas IQ-val rendelkeznek.
  • Az autisták „szuperképességekkel” rendelkeznek.
    Vannak az autizmussal élők körében is olyan személyek, akik bizonyos területen tehetségesek, például a matematikában, zenében vagy a művészetek terén, azonban ez megközelítőleg 30 %-os előfordulású, és gyakran nem bontakozik ki.
  • Az autisták érzelem szegények.
    Valójában a legtöbb esetben kifejezetten érzelemgazdagok. Az érintetteknek inkább az érzelmek azonosításában és kifejezésében lehetnek problémáik. Nehezebb lehet számukra az érzelmeket tükröző nonverbális jelek, például: a hangsúly, hanglejtés, testbeszéd, érintések értelmezése, a nem egyértelmű közlések megfejtése és ebből adódóan a megfelelő reagálásban is akadályozottak lehetnek. Olykor sokkal intenzívebb érzelmeket élnek át, mint a tipikusan fejlődő emberek, azonban nehéz lehet a számukra az átélt érzelem azonosítása, és a megszokott módon történő kifejezése.
  • Az autizmus speciális készítményekkel gyógyítható.
    A tudomány jelenlegi állása szerint az autizmus gyógyszerekkel és gyógyszernek nem minősülő szerekkel nem gyógyítható.

Milyen tünetek utalhatnak az autizmusra?

Az autizmus spektrumzavart a tünetek változatossága, sokszínű mintázata jellemzi. A teljesség igénye nélkül az alábbi tünetek fordulhatnak elő.

Kisgyermekek esetében: a beszédfejlődés zavara, a környezetében lévő emberek iránt nem vagy kevéssé érdeklődik, nem vagy kevéssé reagál más emberek arckifejezéseire, érzéseire, kevésbé érdeklődik a kortársai iránt, nem vagy kevéssé képes az élmények és öröm megosztására, kevesebb vagy nem megfelelően használt szemkontaktus, szokatlan, ismétlődő kéz-vagy ujjmozgások, fokozott érzékenység bizonyos ingerek (pl: zaj) tekintetében.

Későbbi életkorokban: kommunikációs nehézségek, szokatlan, ismétlődő szóhasználat, monoton hanghordozás, tanulási nehézségek, társas és egyéb ingerekkel való túlterhelődés, életkorhoz viszonyított önállóság alacsonyabb foka, rugalmatlan viselkedés, szabályok betartásának nehézsége, együttműködési és alkalmazkodási problémák, nehézségek a megszokottól eltérő helyzetek kezelésben, erős ragaszkodás a rutinokhoz, ismétlődő cselekvések, a nehézségek a kapcsolatteremtésben és a kapcsolatok fenntartásában.

Az autizmus spektrum diagnosztizálása megfelelő képzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek (pszichiáter, gyermekpszichiáter, pszichológus és gyógypedagógus) átfogó kivizsgálása alapján történik.

Hogyan kezelhető az autizmus?

Az autizmus-spektrumzavar megszüntetésére, teljes gyógyítására nem állnak rendelkezésre terápiás eszközök. Az érintetteknek az állapotukhoz igazodó kezelésre és támogatásra egyénileg változó mértékben, folyamatosan, egész életük során szükségük lehet. A kezelés eredményességét számos tényező befolyásolja. Például: az autizmus súlyossága, az értelmi képességek, az esetleges járulékos betegségek, az állapot felismerésének időpontja. A fejlesztés általános célja a specifikus sérülések kompenzációja, a fejlődési, viselkedéses, és emocionális következmények megelőzése vagy enyhítése, az egyénileg elérhető minél jobb életminőség, az önállóság és a szociális integráció támogatása.

Az autizmussal élők és családtagjaik számára fontos a megfelelő színvonalú tájékoztatás, amelyet több szervezet is felvállalt. Ilyen fontos és hasznos információkat, valamint szolgáltatást és ellátási lehetőségeket nyújt például az Autizmus Alapítvány https://www.autizmus.hu/ vagy az Autizmus információs portál https://auti.hu/ .

 

 

Emberi Erőforrások Minisztériuma –Egészségügyért Felelős Államtitkárság Egészségügyi Szakmai Kollégium (2017): Egészségügyi szakmai irányelv – Az Autizmusról/Autizmus spektrum zavarokról https://static.pharmindex.hu/Pharmindex/additional/guideline/document/Autizmus_autizmus%20spektrum%20zavara_uj.pdf

Tévhitek az autizmusról. Dr. Stefanik Krisztina előadása https://www.youtube.com/watch?v=9Mtb9GMfLc8

Autisták Országos Szövetsége honlapja: https://aosz.hu/az-autizmusrol/