A munka embere minden nap nyomásnak, stressznek van kitéve. Teljesítenünk kell, konfliktusokat oldunk meg, fejlődni akarunk és versenyhelyzetbe kerülve a legjobb formánkat mutatni. Az elit sport sem különb. De mit tanulhatunk a bajnokoktól, hogy saját életünkben, akár saját vállalkozásunkban mi is aranyérmesek legyünk?

Nagyon sok átfedés van a két fogalomkör között, így lehet, hogy érdemes a sportolóktól tanulnunk egyet, s mást. Észrevettük már, hogy munka és a sport hasonló fogalmakkal operál? Ha megfigyeljük, az üzleti világban is csupa-csupa sportból átvett szót használunk. Sőt a jelenségek nem is olyan távoliak: legyen szó csapatépítésről, fáradtságról, kiégésről, motivációkról vagy teljesítményről.

A legjobbak akarunk lenni szakmánkban, ez nem vitás. Ha szeretnénk valóban tudatosan élni a lehetőségeinkkel, akkor itt is releváns a sportpszichológia jelenléte. A pozitív célok tisztázása, a motiváció feltérképezése, a stresszel való megküzdés mind a sportolók jól ismert témái, ideje hát tudatosan átültetnünk ezeket a munkás létbe is.

Gyakorlat teszi a mestert

A megpróbáltatásokra fel kell készülni. Addig kell gyakorolnunk, míg nem lesz minden elem tökéletes, sőt, míg át nem alakul rutin cselekvéssé. Egy nehéz tornagyakorlatot a profi tornász is addig és addig gyakorol, míg teljes mértékben át tudja adni magát a gyakorlatsornak.

Sokan annyira egy pontra összpontosítanak, hogy elvész a játék öröme.

Sok sportoló azért nem tud megfelelően teljesíteni, mert a teljesítmény nyomása alatt nem tud másra figyelni, csak a feladatra, vagy az esetleges hibákra. Azok, akik a csúcsra törnek, imádják minden pillanatát a versenynek, hisz megtettek mindent azért, hogy aznap csúcsformában legyenek. Ha megtehetjük, hogy mi válasszuk meg munkánkat, mint ahogy a sportoló is választott egyszer, szeretnünk kell a hivatásunk, élveznünk kell minden pillanatát. Sajnos sokan csak a munkát látják és annak negatívumait, ám ha tudjuk, miért is választottuk ezt, megőrizhetjük a szenvedélyt. Ha felidézzük, mi az az álom, amiért küzdünk, miért vágtunk bele egy vállalkozásba, élvezettel fogunk tudni minden nap nekilátni a teendőinknek. Képzeljük el minden nehezebb pillanatban, miért is vagyunk most itt, és élvezzük picit a problémát, amit ha megoldunk, előrébb visz bennünket. Tegyünk róla, hogy mi mindent megtegyünk azért, hogy a maximumot nyújtsuk. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy ezt boldogan, élvezettel is lehet.

Tervezés

A rengeteg edzés nem csak a technika és az állóképesség fejlesztését helyezi a középpontba. A sportoló is minden eshetőségre felkészül, több stratégiát alkalmaz a helyzetnek megfelelően. Az atléta figyelembe veszi a versenyhelyszín adottságait, az ellenfelek taktikáit és technikáit elemzik csapatával, majd felkészülnek rá. A téthelyzetben pedig már ennek megfelelően racionálisan mérlegel, gyorsan dönt és precízen végrehajt. Az üzletben is nem várt helyzetek sokasága történik, gondoljunk csak egy tárgyalásra, egy gyors meetingre, egy fontos telefonhívásra vagy prezentációra. Minden forgatókönyvet el kell pontosan terveznünk. Minden helyzetre megoldást kell találnunk, így nem érhet bennünket meglepetés. Sokszor egy vállalkozás kezdetén nem elég pontos a piac feltérképezése. Érdemes egy ötletnek nemcsak az előnyeit, hanem a hátrányait, gyengeségeit, veszélyforrásait is megismerni, majd a pontos tervet felvázolni. Így nem érhet meglepetés, sőt, pontosan tudni fogjuk, mivel kell szembenéznünk. Gondolkodjunk, tervezzünk, találjuk ki, mik a megvalósításhoz szükséges eszközök, azokat hogyan lehet kellő hatékonysággal felépíteni.

Ezeket érdemes „időzíteni” is, azaz, tervezzük meg pontosan, hogy mikor és mit fogunk csinálni. Ha napra, sőt órára pontosan tudjuk, mi a teendőnk, nem lesznek „üresjáratok” a munkánkban sem. Csakúgy, mint a sportoló, akinek napra pontosan meg van az edzésterve és étrendje is,

az üzletben is tudnunk kell, mi az, aminek „épp most jött el az ideje”.

A sportoló a verseny napjára élesíti magát, minden energiája arra a napra ér csúcsra. A munka emberének is tudnia kell, milyen időszakok várnak rá és cégére. Tudnunk kell, mikor van a legtöbb teendő, és mikor van uborkaszezon. Ha tudatosak vagyunk, tudni fogjuk, mikor melyik részére érdemes figyelni a munkának. Tudni fogjuk, mikor kell a monoton részét űzni, mikor kell kreatívan fejleszteni és újdonságokat belevinni a folyamatokba.

Dönteni és kitartani mellette

Döntéseket kell hoznunk, amik előre visznek bennünket karrierünkben, legyen szó sportról, munkáról vagy az élet bármely területéről. Egy sportpszichológus, Alex Cohen egyszerű példát hoz erre: ha eldöntjük, mostantól egészségesen étkezünk, minden áron ki akarunk tartani célunk mellett. Ám ha éppen rossz napunk van, és felkínálnak egy fánkot az irodában, mérlegelnünk kell, mi az, ami hosszú távon sikeresebbé tesz bennünket. Vagy elfogadjuk a fánkot és eleget teszünk éhségünknek, vagy tudatosan döntünk és nemet mondanunk a fánkra, annak érdekében, hogy céljainkat elérhessük. Így a döntés és a kontroll a mi kezünkben van, és kitartunk céljaink mellett, mert tudatosan építjük magunkat, hisz hosszú távú terveink fontosabbak, mint pillanatnyi mohóságunk.

Ha mindenre felkészültünk, lehet még akkor sem telik minden perc a siker jegyében, főleg ha ötletünk olyan egyedi, hogy kevesen hisznek benne. De talán a legfontosabb, hogy mi tudjuk, innen szép nyerni. Figyeljük meg a bajnokokat, hogyan élnek, mikén viselkednek, milyen kitartóak. Figyeljük meg, mi az, amit tanulhatunk a sportolóktól, hogy mindig van következő kör, újabb menet és újabb verseny. Tanuljuk meg, hogy hiába állunk vesztésre, vegyük észre benne a fejlődés lehetőségét. Álljunk fel, ahogy egy vereség után oly sokan teszik. A sportolók is azon vannak minden nap, hogy dobogóra álljanak. Keressük meg mi is az utat, ami oda vezet!