Napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a különféle virtuális valósággal operáló tevékenységek. Eszünkbe juthatnak a szimulációk, például repülővezetés, de talán a játékok a legnépszerűbbek a virtuális valóság világában, melyek során szinte belecsöppenünk egy fiktív világba, és még jobban átélhetjük a különféle feladatokat. Azonban a virtuális valóságot számos más helyzetre is fel lehet használni, a pszichológia területén is. Cikkünkben arról írunk, mire lehet használni, és hogy kell elképzelni a VR-terápiát.

A virtuális valóság megjelenése nemcsak arra teremtett lehetőséget, hogy különféle világokban találjuk magunkat, hanem arra is, hogy a valóságban lezajló társas helyzeteket modellezni tudjuk, a különféle nehzéséggel élő személyek helyzetét jobban megértsük, valamint ezáltal az empátiás készségeket is fejleszteni tudjuk.

Hogyan jön ide az empátia?

Az empátia egy igen komplex fogalom, melyhez leginkább pozitív gondolatokat és magatartási formát társítunk. Lényegében az empátia az a képességünk, mely által képesek vagyunk a világot egy másik személy perspektívájából látni, valamint megfelelő érzelmi reakcióval is regálünk erre a perpektívára, érdeklődést, törődést tanúsítva. Minél magasabb az empátiás készség szintje, annál erősebb a proszociális viselkedés megjelenési valószínűsége, tehát annál inkább segítünk másoknak. Továbbá a szociálisan elfogadott viselkedéssel és a jobb alkalmazkodóképességgel is szoros kapcsolatban áll a magas empátiás készség.

Az empátia többkomponensű pozitív karakterjegy.

Az empátia egy több komponensből álló, pozitív karakterjegy, mely kognitív és érzelmi elemeket is magábafoglal. Az érzelmi részei közé tartozik, hogy átéljük a másik érzéseit és megfelelő érzelmi reakcióval reagálunk az adott személy helyzetére. A kognitív részéhez pedig olyanok tartoznak, mint hogy megértjük a másik személy nézőpontját és képesek vagyunk megítélni, valamint megérteni mások szándékait is.

A valóság átültetése és lehetőségei

Számos dologra alkalmazzák már a virtuális valóságot a pszichológia területén, felhasználási lehetőségek között ott vannnak például a fóbiák kezelése, így

a fóbiával élők a szakmai szempontok szerint felépített világban meghatározott tempóban és módon dolgozhatnak a fóbiák leküzdésével.

Az eszköz segítségével jobban belevonódnak a helyzetbe, mely utána a valóságban segítségükre válhat a különféle félelmek kezelésében. De alkalmazzák még a fájdalom érzésének csökkentésére, az étkezési zavarok megértésében, valamint az autizmussal élő személyeknél is. Utóbbiak számára is az érzelmek jobb megértésében és a különféle társas kapcsolatok és társas helyzetek fejlesztésében lehet hasznos, hiszen valós életbeli helyzeteket lehet szimulálni. Az ottani kapcsolatok átélése, a részvétel a jelenlét érzését építheti fel, ezért az élmény valóságos érzetét keltheti.

De hogyan is működik, és hogyan válhat a virtuális valóság az empátia fejlesztésének eszközévé? Az empátia és a jelenlét érzése között hasonló vonások jelenhetnek meg. Mindkettő magába foglalja a gondolatok és érzelmek megjelenenését az elképzelt helyzetre, élményre vonatkoztatva, valamint a személy kivetülését egy másik ember élményeibe, vagy környezetébe. Tehát,

ha a virtuális valóság segítséségével valamilyen problémával küzdő személy szemein keresztül látjuk a világot, az a későbbiekben nagyobb fokú törődést, aggodalmat válthat ki belőlünk az irányába.

Ez azért szerencsés, mert megértőbbek lehetünk például a különféle mentális betegségekkel küzdők, vagy a fogyatékkal élők felé, és nagyobb eséllyel nyújthatunk nekik segítséget.

A virtuális valóság segítségével akár interperszonális készésgek is fejleszthetőek.

Természetesen számos kérdést és kételyt is felvetnek ezek a lehetőségek, mint minden eszköznél, itt is meg kell találni a megfelelő módszereket, eljárásokat, hogy a lehető legjobb és legbiztonságosabb módon használják a szakemberek. A kérdések között szerepelhet például, hogy mennyire lesz tartós az ily módon megnövelt empátia? Milyen mértékben kell, vagy érdemes a virtuális valóságnak lefedni a körülöttünk lévő valóságot? A virtuálisan megjelenő emberek megbízhatóan tudják a továbbiakban is szimulálni a az interperszonális interakciókat a felhasználók között?

A VR-terápia mindenesetre számos izgalmas lehetőséget tartogat, a további kutatások és eredmények előrehaladtával pedig a virtuális valóság használhatóságával kapcsolatban is több információt tudhatunk majd meg az interperszonális működésekkel, továbbá az empátia fejlesztésével kapcsolatban.

Felhasznált irodalom

Hu, X., Nanjappan, V., & Georgiev, G. V. (2021). Seeing from the users’ eyes: an outlook to virtual-reality based empathic design research. Proceedings of the Design Society, 1, 2601-2610.

Schutte, N. S., & Stilinović, E. J. (2017). Facilitating empathy through virtual reality. Motivation and emotion, 41(6), 708-712.

Ventura, S., Badenes-Ribera, L., Herrero, R., Cebolla, A., Galiana, L., & Baños, R. (2020). Virtual reality as a medium to elicit empathy: a meta-analysis. Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking, 23(10), 667-676.

További források itt és itt.