5 dolog, amit tudnod kell a kamaszkori szexualitásról – Szexoktatás Netflixen innen és túl

,,Számtalan tabu övezi, mégis örök népszerűségnek örvend, mi az?” – szólhatna a találós kérdésünk, a válasz pedig nem lenne más, mint a szexualitás. Az egyértelmű ma már: a kamaszkori ,,találkozás” a szexszel mérvadó, így nem mindegy, hogyan alakul ez a találkozás. Kell-e nekik egyáltalán felvilágosítás, vagy ,,úgyis megtudja hamarabb valahonnan”? Van egyáltalán még megfelelő eszköz erre a pedagógusok, mentálhigiénés szakemberek és a szülők kezében? Az utóbbi kérdésre a válasz sokszor ott hever az orrunk előtt: leginkább úgy lehet megszólítani a kamaszokat, ha a saját nyelvüket használjuk. Ebben pedig nagy segítségre lehet számunkra a Netflix Szexoktatás (Sex Education) című sorozata is. 

A Netflix 2019-ben debütáló sorozata igazi sikersorozattá nőtte ki magát, és nem csupán a fiatalabbak körében. Habár a címéhez híven főképp a szexualitás témakörét dolgozza fel, attól eltérő, igazán mély kérdésekkel és érzésekkel is foglalkozik. Ennek köszönhetően nem csak a valódi célközönség, hanem akár az idősebb nézők is a szívükbe zárhatták a szereplőket, és a szórakozáson túl tanulságokkal is gazdagodhattak epizódról-epizódra. A következőkben 5 ilyen tanulságot emelünk ki, amivel akár segíthetünk utat mutatni a megfelelő szexuális felvilágosításhoz is. 

         1. Bontsuk le a szexualitással kapcsolatos tabukat! 

Sokan, sokféle elképzeléssel élnek a kamaszok szexuális érdeklődéséről és gyakorlatáról. Sajnos az a nézet is gyakran előfordul, hogyha valamivel nem foglalkozunk, akkor az nem is fog létezni. Ez a hozzáállás nem csak az iskolákban, hanem a családon belül is komoly konfliktusokat okozhat, így fontos a témáról beszélgetni otthon is. Ha a gyermek érzi, hogy olyan témába futottunk, amiket erős tabu, esetleg tiltás övez, magába is beépítheti ezt a félelmet és szorongást, ami

akár az egész későbbi szexuális életét is felboríthatja.

Ezentúl, ha nem kaphatja meg a számára mérvadó és fontos személyektől az információkat, olyan helyeken kereshet biztonságot és válaszokat, melyek nem feltétlen alkalmasak erre.
Ezzel kapcsolatban fontos a pornóról, illetve annak fogyasztásáról is beszélni a kamaszokkal – hiszen attól még, hogy a mi gyermekünk ,,biztosan soha nem tenne ilyet”, még fontos ismernie magát a jelenséget, annak lehetséges veszélyeivel együtt.

Amerikai kutatások alapján a fiatalok 11-13 éves korukban találkoznak átlagosan először valamilyen pornográf tartalommal, és közel felük informálódásra is használja a pornót. Minél koraibb ez a találkozás, annál hamarabb beindulhat az érési folyamat az agyban, ami a természetes kíváncsiságon túl károkat is okozhat. Kamaszkorban az agy még folyamatosan fejlődik, az úgynevezett agyi plaszticitás (tehát az agy ,,rugalmassága” a beérkező ingerek hatására) sokkal magasabb – tehát könnyen beépülhetnek a hamis képek és elvárások, és akár drogaddikcióra hasonlító függőség is kialakulhat.

A pornófilmek nagyjából 90%-a tartalmaz erőszakot, míg elenyésző a gyengédséget bemutatók száma.

Amennyiben ezzel találkozik elsőként (vagy többször) a kamasz, ezt tekintheti természetesnek.
Hasonlóan torzult képet alakíthatnak ki az erőszakot, elnyomást, kihasználást és a szexuális kalandokat bemutató filmek, sorozatok, amelyek idealizálják az ilyen kapcsolatokat (pl. Szürke ötven árnyalata). Természetesen nem kontrollálhatjuk éjjel-nappal, hogy mit néz, mivel találkozik a gyermekünk – épp ezért lehet fontos bevezetni előbb az egészséges szexualitás és a párkapcsolatok világába, amit képviselünk. 

         2. Az iskola fontos színtere a szexualitásról való tanulásnak

Manapság elterjedt tévhit az is – amelyet már a média is többször megerősített – hogy a szexualitás egyedül a családon belül lehet téma. Fontos, hogy az ilyen kijelentéseket kritikusan kezeljük, és inkább szakértők véleménye alapján hozzuk meg az ehhez kapcsolódó döntéseink, hiszen ebben az esetben is több kárt okozhat az iskola szerepének elvétele, mint amennyit segíthet.

Az iskoláskorú gyermekek és kamaszok életük nagy részét az iskola falain belül töltik. A kötelezően elsajátítandó információk mellett társas szabályokat, viselkedési formákat, önismeretet is tanulnak, hiszen az iskola, mint egy mini-társadalom neveli is a gyermekeket. Éppen ezért feladatai közé tartozik azon tudás átadása is, amit nem feltétlen fognak később dolgozatban visszakérni.

Az iskola így hozzájárul ahhoz, hogy a gyermek a saját korcsoportjával együtt fedezze fel, ismerkedjen a szexualitás témájával (így sokkal lazábban is tudjuk kezelni a felvilágosítást), illetve többféle nézőponttal fog gyarapodni. Ez azért lehet fontos, hiszen sok olyan család van, ahol vagy erős negatív érzések, tabuk vagy akár káros szokások kötődnek a témához. Ezeket a sémákat és mintákat segíthet felülírni a társak jelenléte és a szakemberek tevékenysége.

         3. Attól, hogy ,,más” vagy, még nem vagy ,,rossz”

Sajnos a ,,másság”, az LMBTQ elfogadásával kapcsolatban szintén nehézségekbe ütközhetünk Magyarországon, épp ahogyan a szakszerű szexuális felvilágosítással. Sokféle kutatás bizonyította már, hogy a folyamatos belülről és kívülről érkező konfliktusok

komoly pszichés problémákat, depressziót, magasabb számú öngyilkossági kísérletet okozhatnak az érintett csoportban.

Mivel a szexuális orientáció szorosan összefügg a szexuális érettséggel, így az is többnyire a kamaszkor második felében bontakozik ki igazán. Azonban, ha a gyermek visszajelzésként (pl. femininebb viselkedésére, stílusára; vagy épp a “fiús” játékok preferálására) folyamatosan szidást, tiltást kap, benne is kialakulhat egy erős tagadás, ami agresszióba is torkollhat – és az sem ritka, hogy éppen azzal a csoporttal szemben lesz agresszív, ahova szíve mélyén ő is tartozni szeretne. 

A Szexoktatás sorozat érzékenyen érinti ezt a témát is, hiszen több szereplő szembenéz ezekkel a problémákkal, aminek a középpontjában valójában mindig csak a szeretet és elfogadás iránti vágy áll. Bár lehet olyan eset (ahogy a sorozatban is láthattuk), hogy a szülői aggodalom miatt kerül ,,tiltó listára” a másság gondolata, azonban a gyermek egészséges fejlődésének is gátat szabhat ez a kontroll. 

         4. Az iskolapszichológus szerepe a gépezetben

Az iskolai felvilágosítás mellett azon az érven túl, hogy újfajta nézőpontokat adhat, más is szól: kamaszkorban a fejlődés velejárója, hogy a gyermek-szülő kapcsolat megváltozik, és ezért nem feltétlen fogja olyan tekintélyszemélynek tartani a kamasz a szülőjét, mint ezelőtt. Épp ezért (főleg, ha “kínosabb” témákról van szó) másik ilyen személyt kell találnia. Ez lehet testvér, barát, vagy épp a mentálhigiénés szakember az iskolában – de az sem ritka, hogy az iskolapszichológust keresik fel a tanulók bizonytalanságaikkal.

Habár a felvilágosítást nem a pszichológus szokta tartani normál esetben, az érzékenyítésben fontos szerepe lehet, illetve a kíváncsiság, a társas nyomás vagy a szülői kontroll miatt fellépő szorongás feloldásában is segítséget nyújthat. 

         5. A szabad önkifejezés játszótere

Talán a sorozat egyik legfontosabb üzenetéhez érkeztünk el ezzel a ponttal: kamaszkorban különösen  fontossá válik az önkifejezés mindenféle a formája, legyen az öltözködés, hobbi vagy iskolai tevékenység. Ezekkel nem csak megmutatják magukat a kamaszok a külvilágnak, hanem próbálgatják is a különböző szerepeket és identitásokat – és feszegetik olykor a határokat is, ameddig még elmehetnek. A szülőknek ilyenkor egy nagyon nehéz, de fontos feladatuk van: úgy szemmel tartani gyermeküket, hogy közben nem kontrollálják túlságosan. Ez ugyanúgy igaz a szexre, a szexualitásra is, hiszen hiába tűnik olykor veszélyesnek már csak a gondolata is, eltiltani nem lehet a kamaszokat tőle.

Ha az alapvető bizalom mindkét oldalról jól érzékelhető, nem maradnak komoly titkok a szülők előtt,

és a gyermek is inkább megfogadja a felnőttek tanácsait.

A kontroll-engedés egyensúlya a pedagógusokra is elmondható az iskolában, ahol a diákokat inkább partnerként kezelik, meghallgatják őket, inspirálják és teret engednek a szabad önkifejezésnek (ha nem is feltétlen olyan szélsőséges módon, mint a sorozatban), ott valószínű kevesebb konfliktussal és problémával kell szembenézni, illetve a diákok önértékelése is magasabb szintre léphet. Éppen ezért, legyen szó egy egyszerű biológia óráról, vagy épp a felvilágosításról: a régi módszerek helyett a diákok bevonásával és valódi meghallgatásával érdemes indítani, hiszen így indulhat el egy sokkal érzékenyebb, nyitottabb és tudatosabb generáció nevelése.