2025 októberében immár 40. alkalommal rendezték meg az Alkalmazott Sportpszichológiai Egyesület (AASP) nemzetközi szakmai találkozóját – ezúttal Montrealban. Az egyesület tagjainak sorában egyaránt megtalálhatók pszichológusok, sportolók, edzők, előadóművészek és vezető pozícióban dolgozók, akik mindannyian elkötelezettek a sport- és a teljesítménypszichológia iránt.

Az immár négy évtizede megrendezett AASP konferencia az egyik legnagyobb sport- és teljesítménypszichológiai fókuszú tudományos esemény. Célja, hogy a világ különböző pontjairól érkező kutatóknak, gyakorló szakembereknek alkalmat biztosítson arra, hogy megoszthassák egymással legfrissebb kutatási eredményeiket, tapasztalataikat. A négynapos AASP konferencia minden szakembernek különleges lehetőség arra, hogy nemzetközi, interdiszciplináris közegben gazdagítsa tudását a sport- és teljesítménypszichológia területén. Az idei rendezvényt is jelentős érdeklődés övezte: 26 országból összesen több mint 1000 résztvevő volt ott Montrealban. Az érdeklődők az eseményen több mint 100 workshopon, kerekasztal-beszélgetésen, szimpóziumon, illetve plenáris előadáson vehettek részt.

Az olimpiai részvétel mentális háttere

A legtöbb sportoló számára az olimpiai részvétel jelenti a sportkarrier csúcsát, a legnagyobb álmot, amiért gyakran már kisgyerekkora óta küzd. Az olimpia nagyon különleges és hatalmas jelentőséggel bíró esemény, ami értelemszerűen mentálisan is rendkívül megterhelő mind a sportolók, mind az edzők, illetve más segítő szakemberek számára. A konferencián több olimpikon, paralimpikon, edző, sportpszichológus és fizioterapeuta is megosztotta ezzel kapcsolatos tapasztalatait.

A kanadai Marie-Philip Poulin, a női jégkorong egyik legkiemelkedőbb alakja, háromszoros olimpiai bajnok személyes történetén keresztül mutatta be, hogy fiatalabb csapattársai fizikai előnyét jól ellensúlyozza az ő mentális ellenálló képessége, és ez jelenti számára az igazi versenyelőnyt. Szintén ehhez a témához kapcsolódott a „Life after the games: Mental health challenges and coping strategies for Olympians” címet viselő előadás, amely egy, az olimpikonok körében végzett kutatásra hivatkozva ismertette, hogy

a megkérdezett sportolók 80 százaléka küzdött különböző identitásproblémákkal az olimpiát követő időszakban,

ami az egyik legjellemzőbb tünete a „postolimpic blues” jelenségnek, vagyis az olimpiát követő negatív lelkiállapotnak.

A sérülések pszichológiai aspektusai

Az olimpia mellett az AASP konferencia egyik központi témája volt a sérülések elszenvedésének, valamint az azokból való felépülésnek a mentális háttere. A sérülések komoly problémát jelentenek minden ember számára, azonban a sportolók körében nagyobb gyakorisággal fordulhatnak elő, és a jelentőségük is sokkal nagyobb, hiszen egy súlyosabb sérülés akár végzetes is lehet a sportoló karrierje szempontjából.

A „Kinesiophobia, self-efficacy, and body image of female athletes following ACL injury: a mixed method study” című előadás az elülső keresztszalag szakadással, valamint annak pszichés következményeivel foglalkozott a női sportolók körében. Mint elhangzott, az érintetteknél a kinetofóbia, vagyis a fizikai aktivitástól, a mozgástól való félelem 34 százalékban együtt jár a testképpel kapcsolatos problémákkal. A „Psychological considerations of sport related concussions” című előadásból megtudhattuk, hogy a sporttal összefüggő agyrázkódást (SRC) követően a sportolók közel 30 százaléka tapasztal legalább egy pszichológiai tünetet, amelyek közé tartozik többek között az alvászavar vagy a szorongás is.

Végül az „Integrating Psychological Frameworks to Enhance Injury Recovery in Athletes” címet viselő előadásból a sportolók gyorsabb felépülését támogató pszichofiziológiai megközelítéssel ismerkedhettünk meg. E kapcsán azt hangsúlyozták, hogy

a sportpszichológusnak tisztában kell lennie a sportoló sérülésének fiziológiai részleteivel is, ennek hiányában ugyanis sokkal nehezebben határozható meg a felépülési elvárások realitása.

Sportpszichológia és edukáció

A konferencia egyik fontos küldetése volt az is, hogy innovatív módszerek megismertetésével segítse a szakembereket abban, miként lehet megragadni és fenntartani a fiatal korosztály érdeklődését a különböző sportpszichológiai foglalkozásokon, valamint hogyan lehet felhívni a figyelmüket a mentális egészség fontosságára. Hangsúlyozták a játékos és interaktív feladatok jelentőségét mind az egyéni terápia, mind a csapatsportoknál szükséges csoportos foglalkozások esetében, utóbbiaknál külön kiemelve a kooperatív játékok használatának fontosságát.

Emellett több előadásban is előkerült, hogy nagy figyelmet kell fordítani a mentális egészségtudatosság növelésére az edzők körében is. Jennifer Misurelli „Key facilitators of mental health literacy” című előadásában egy, az edzők közreműködésével végzett programot mutatott be. Az oktatás során a trénerek a hasznos elméleti ismeretek mellett különböző gyakorlati eszközöket is kaptak ahhoz, hogy hatékonyabban támogassák sportolóik mentális jóllétét, ezáltal eredményesebben járuljanak hozzá a támogató sportolói közösség erősítéséhez és a sportoló teljesítményének javulásához.

A teljesítménypszichológia területei

A sportpszichológia mellett természetesen a teljesítménypszichológia is fókuszba került. A „The weight of service: Unpacking disordered eating in the military” című előadáson a katonaságban tapasztalható jelenségekről volt szó. Megtudhattuk, hogy a hadseregben akár háromszor nagyobb arányban jelennek meg különböző evészavarok és rendellenes étkezési szokások az átlagemberekhez képest, továbbá azt is, hogy a binge eating, vagyis a falászavar a leggyakoribb probléma.

Ezen kívül más ágait is megismerhettük a teljesítménypszichológiának: betekintést nyertünk például a Performing Arts Special Interest Group, vagyis az előadóművészek mentális egészségére szakosodott érdeklődési csoport szakmai munkájába. Emellett több előadás is foglalkozott a vezető pozícióban dolgozók mentális fejlesztésével, általános továbbképzésével is, ami egy másik, napjainkban egyre fontosabb ágazata a teljesítménypszichológiának.

Összefoglaló

Az AASP 2025-ös, 40. jubileumi konferenciája megerősítette, hogy a sport- és teljesítménypszichológia fejlődése ma már rendszerszintű, interdiszciplináris gondolkodást igényel. Az olimpiai szereplés mentális kihívásaitól és a sérülések pszichológiai vonatkozásaitól kezdve a taktikai, vállalati és előadóművészeti területekig a fókusz mindenhol a mentális egészség és a fenntartható teljesítmény egyensúlyán volt. A konferencia üzenete alapján az evidenciainformált gyakorlat, a kutatás és a szakmai együttműködések kulcsszerepet játszanak a teljesítmény támogatásában a sporton belül és azon túl is.


A szerző az MCC–Mindset Pszichológia Iskola hallgatója.