„A barátok jönnek, mennek” – miért érnek véget a barátságok?

Egy-egy barátunkhoz fűződő kötelék akár a családunknál is fontosabb helyet foglalhat el az életünkben. Márai szerint „nincs emberi kapcsolat, mely megrendítőbb, mélyebb lenne, mint a barátság”. Nem csoda hát, hogy egy barátság vége egy fájdalmas szakítással is felérhet. Mi vezethet azonban oda, hogy búcsút intünk egy barátnak, megszakítunk egy barátságot? Néhány közelmúltbeli kutatás erre a kérdésre kereste a választ.

Az Evolutionary Behavioral Sciences című, evolúciós magatartástudománnyal foglalkozó folyóiratban megjelent kutatásban a szakemberek 20 résztvevővel készítettek interjút. A vizsgálati személyek átlagéletkora 35 év volt. A kutatás célja annak megértése volt, hogy miért is vetünk véget egyes barátságainknak. Az első vizsgálatban a kutatók mélyinterjúkat készítettek, a kutatás második fázisában pedig egy felmérésben arra kérték a korábbi interjúalanyokat, hogy soroljanak fel annyi okot, amennyit csak tudnak, amiért egy barátságnak valaha véget vetettek.

„55 okom volt” – avagy miért érnek véget a barátságok?

Összesen 55 okot említettek a résztvevők, ezeket a kutatók négy kategóriába sorolták: önzés, gyakori interakciók hiánya, romantikus bevonódás, illetve a család és a barátok véleménye.

A legtöbb példa, összesen 38 indok a barát önző viselkedése kategóriába került. Olyan okok tartoztak ide, mint: „a barátom nem tisztel engem”, „a barátom kétszínű”, „úgy érzem, a barátom kihasznál engem”, „a barátom visszaélt a bizalmammal”, „a barátom nem próbálja megtartani a barátságunkat”.

Azonban olyan okokat is megneveztek a vizsgálat alanyai, mint „a barátom féltékeny”, „a barátom manipulatív”, „a barátom nem fogadja el a döntéseimet”.

Újabb kategóriát alkotott a gyakori interakciók hiánya. Itt a mindennapi élet nehézségei, a fizikai távolság, az időhiány, a közös érdekek hiánya, a prioritások különbözősége, a személyiségek összeférhetetlensége, a félreértések kerültek előtérbe.

A romantikus bevonódás is számottevő kategóriaként szerepelt a kutatásban. Itt olyan indokok lelhetők fel, mint: „a barátom romantikusan vett értelemben érdeklődik a párom iránt”, „a barátom romantikus érdeklődést mutat irántam”, illetve „a barátom romantikus kapcsolatban volt valakivel, aki iránt én is romantikus értelemben érdeklődtem”.

Szintén fontos okokat sorakoztatott fel a negyedik, a család és a barátok véleménye kategória, ilyen volt például: „a családom/párom/más barátom nem fogadja el a barátomat”.

Itt azonban olyan indokok is előkerültek, mint „a barátom szerfüggő” (drog, alkohol), „a barátom kiszámíthatatlan”, „a barátom személyi higiéniája nem megfelelő”.

Számos okunk lehet a barátságok felszámolására, melyek közül a leggyakoribbak az önző indokok.

A vezető ok: önzés

Egy újabb, nyomonkövetési tanulmány arra kérte 557 résztvevőjét, hogy értékeljék, hogy a fentiekben felsorolt 55 indok közül melyik, milyen valószínűséggel készteti őket egy barátság megszakítására. A vizsgálati személyek legjelentősebb okként az önzést jelölték, azaz

legvalószínűbben azokkal bontanák fel a barátságukat, akik saját érdekeiket tartják fontosabbnak, nem támogatók, tisztességtelenek.

Másodikként az interakciók ritkasága szerepelt: az idő hiánya, a fizikai távolság, illetve a közös érdekek hiánya.

Nőket az önzésről, férfiakat az interakciók hiányáról...

A nők a férfiaknál nagyobb valószínűséggel jelölték meg az önzést „szakítóokként”, különösen azt, hogy „a barátom nem támogat”, vagy „a barátom manipulatív”, valamint „a barátom romantikus érdeklődést mutat, vagy romantikus kapcsolatban állt valakivel, aki iránt én is romantikus értelemben érdeklődöm”. Ezzel szemben a férfiakra inkább jellemző volt, hogy „a barátom távol lakik tőlem” indokot jelöljék meg, mint valószínű okot a barátság megszüntetésére.

Az eredményeket olvasva azonban jó, ha észben tartjuk a kutatás limitációit is. A kutatást Görögországban végezték, így még további kutatások szükségesek ahhoz, hogy szélesebb körben, más kultúrákban is következtetést tudjunk levonni belőle. Ezen túl a vizsgálat nem vette figyelembe az adott barátságok időtartamát, hiszen egy rövidebb barátság nagyobb eséllyel ér véget, mint egy hosszabb ideje tartó. Szintén érdekes lenne megvizsgálni az azonos és az ellenkező nemű barátságok megszakadásának dinamikáját.

Mindezek további vizsgálatához, a barátságok mélyebb megértéséhez jó alappal szolgálnak az itt bemutatott eredmények. Hogy Márai egy másik gondolatával zárjuk a sort:

„Barátok voltunk, s nincs semmi az életben, ami kárpótolni tudna egy barátságért. S az önemésztő szenvedély sem tudja azt az emberi örömöt nyújtani, amit egy szótlan és tapintatos barátság ad azoknak, akiket megérint erejével.” (Márai Sándor)