A depresszió az agy hibás immunválasza egy új elmélet szerint

Az újabb kutatások szerint az agy immunsejtjeinek rendellenes működése fontos szerepet játszik a major depresszió kialakulásában – ez forradalmasíthatja a gyógyítási lehetőségeket is.

A Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói az agy immunsejtjei, az ún. mikroglia sejtek, és a depresszió összefüggéseit vizsgálták. A depresszió kezelésében mindeddig az a nézet volt meghatározó, hogy azt az agyban végbemenő kémiai folyamatok, bizonyos hormonok és neurotranszmitterek egyensúlyának felborulása okozza, és a gyógyszeres kezelések is erre fókuszáltak. Azonban ezekkel lassan, és sokszor súlyos mellékhatások árán lehet eredményt elérni, illetve nincs tudományos konszenzus arról, hogy valóban ezek a mechanizmusok állnak a depresszió hátterében.

Az újabb kutatás rámutatott, hogy az agyban található mikroglia sejtek, amelyek a központi idegrendszer aktív immunvédelmének első és fő formájaként működnek, kulcsfontosságúak lehetnek a depresszió kialakulásában. Ez ajtót nyit az antidepresszáns gyógyszerek új generációjának kifejlesztése előtt.

A major depresszió, amely minden hatodik embert sújt élete során, világszinten a csökkent munkaképesség és a betegállományba vétel vezető oka – megelőzve a szív- és érrendszeri, illetve a légúti betegségeket, a rákot és a HIV/AIDS-t együttvéve.

A Trends in Neurosciences című folyóiratban megjelent tanulmányban a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói azt írják, hogy „a depresszió biológiájának megértésében az előrehaladás lassú volt”, ami megkövetelte, hogy a „neuronok abnormális működésén túlra tekintsenek”. Más agysejtek hozzájárulása – amelyeket a kutatók gyakran figyelmen kívül hagynak – jelentősebb szereppel bírhat a depresszió kialakulásában. A jelenlegi gyógyszerek nem mindig fejtik ki a kívánt hatást a betegekre, ezért szükség van új biológiai mechanizmusok feltárására a depresszió kiváltó okának diagnosztizálásához, és a depressziós betegek megfelelő kezeléséhez.

A Héber Egyetem laboratóriumában és máshol végzett legújabb kutatások azt találták, hogy a depresszió bizonyos formái a mikroglia sejtek hibás működéséből fakadhatnak. „Azonban – figyelmeztet Yirmiya, pszicho-biológus professzor, a tanulmány vezető szerzője –, ez nem jelenti azt, hogy a depresszió vagy más pszichiátriai betegségek minden altípusát ezekben a sejtekben fellépő rendellenességek okozzák.”

A tanulmányban a Héber Egyetem kutatói azt állítják, hogy a mikroglia sejtek diszfunkcionális működése depressziót okozhat, és a normális működést helyreállító gyógyszerek hatékonyak lehetnek antidepresszánsként.

A mikroglia sejtek, amelyek az összes agysejt 10%-át teszik ki, az agy immunsejtjei. Küzdenek a fertőző baktériumok és vírusok ellen az agyban, és elősegítik az agysérülések által okozott károsodások helyreállítási és gyógyulási folyamatait is.

A mikrogliával kapcsolatos tudásunk nagyon sokat fejlődött az elmúlt évtizedben. Ma már tudjuk, hogy ezek a sejtek szerepet játszanak a neuronok közötti kapcsolatok (szinapszisok) kialakításában és finomhangolásában az agy fejlődése során, valamint ezen kapcsolatok későbbi változásában. Ezért olyan fontosak mind a hangulatunk, mind a kognitív funkcióink szempontjából.

„Az embereken végzett posztmortem agyszöveti vizsgálatok és képalkotó eljárások kimutatták, hogy amikor a mikroglia sejtek szerkezete és funkciója megváltozik, már nem képesek szabályozni a normális agyi és viselkedési folyamatokat, ami depresszióhoz vezethet” – mondja Yirmiya professzor.

Valójában a mikroglia elváltozásai számos olyan állapot esetén előfordulnak, amelyek a depresszió gyakori kialakulásával járnak, beleértve a fertőzést, sérülést, traumát, öregedést, autoimmun betegségeket, például sclerosis multiplexet és neurodegeneratív betegségeket, például Alzheimer-kórt. Ilyen körülmények között a mikrogliák aktivált állapotot vesznek fel, nagyokká és kerekekké válnak, és olyan vegyületeket választanak ki, amelyek gyulladásos választ irányítanak az agyban.

A mikroglia sejtek alakja és funkciója a krónikus, előre nem látható pszichés stressznek való kitettség után is megváltozhat, ami az egyik vezető oka a depresszió kialakulásának.

A Yirmiya professzor laboratóriumában végzett kutatás a közelmúltban azt is feltárta, hogy az ilyen stressznek való kitettséget követően néhány mikroglia elhal, a megmaradt sejtek pedig összezsugorodottnak tűnnek. Az új elmélet szerint tehát a mikroglia állomány aktiválódása vagy csökkenése összefüggésben áll a depresszió kialakulásával.

Yirmiya professzor szerint a jövőben személyre szabott orvosi megközelítést kell alkalmazni a depresszió kezelésében, amelyben először meg kell határozni a mikroglia állapotát az egyes páciensekben. E kezdeti értékelés alapján olyan gyógyszerekkel kell őket kezelni, amelyek vagy gátolják a túlzottan aktív mikrogliát, vagy stimulálják a szuppresszált mikrogliát.