A Google sikere, szeptember 11., a hetvenes évek libanoni polgárháborúja, terrortámadások sorozata. Mi a közös ezekben? Nassim Nicholas Taleb szerint mind olyan váratlan események voltak, amelyet ő Fekete Hattyúknak nevez. Ritka, mint a fehér holló – mondanánk erre mi, magyarok. Olyan világban élünk, ahol sajnos egyre gyakoribbak a terrortámadások, a hatalmas természeti csapások, egyszóval a váratlan események. Fel lehet ezekre egyáltalán készülni? Milyen természete van tulajdonképpen a Fekete Hattyúknak? Könyvajánlónk.

Nassim Nicholas Taleb könyve, a Fekete Hattyú – avagy a legváratlanabb hatás a The Sunday Times szerint a II. világháború óta az egyik legmeghatározóbb könyv, amelyet kiadtak. Taleb író, üzletember és egyetemi tanár egyben, életét a szerencse, a bizonytalanság és a valószínűség tanulmányozásának szentelte. 1960-ban született Libanonban, tanúja volt gyermekként az ottani polgárháború eseményeinek, amely a mohamedánok és a keresztények között robbant ki. Az addig virágzó Libanonban a belváros csatatérré változott, később pedig vákuumszerű állapot uralkodott el: a város elvesztette szürkeállományának nagy részét. Minden bizonnyal ez az esemény is meghatározó volt Taleb számára a váratlan események iránti érdeklődésének kialakulásában, és ezzel együtt könyvének megírásában is.  A Fekete Hattyú igen terjedelmes: több kisebb, esszészerű részből tevődik össze, és a legapróbb részletekig igen erős filozófiai tartalommal igyekszik tárgyalni a váratlan események természetét, körülményeit. Arra is rávilágít, mi magunk milyen hibákat követünk el, amikor azt gondoljuk, ezek az események aligha történhetnek meg újra. Tévedünk.

Mi is tulajdonképpen a Fekete Hattyú?

„Ausztrália felfedezése előtt az óvilágban meg voltak győződve arról, hogy minden hattyú fehér. E hiedelem megtámadhatatlannak tűnt, hiszen minden tapasztalat kétségtelenül ezt igazolta. Az első fekete hattyú megpillantása minden bizonnyal elámított néhány ornitológust – és mindazokat, akik a madarak színének fölöttébb nagy jelentőséget tulajdonítottak –, ám a történet jelentősége mégsem ebben rejlik. Rámutat a megfigyelésen alapuló tanulásunk rettentő korlátoltságára, tudásunk ingatagságára. Csupán egyetlen észrevétel érvénytelenítheti a fehér hattyúk millióinak ezeréves, alapos megfigyelését. Ehhez mindössze egyetlenegy – állítólag elég csúf – fekete is elég.”

– írja Taleb, és így már érthetőbbé válik számunkra a jelenség elnevezése. Ahogy a bevezetőben is említettem, mi magyarok inkább „fehér hollónak” neveznénk ezeket a váratlan eseményeket. Taleb szerint ezek a történések rendkívül váratlanok számunkra, és képtelenek vagyunk levonni belőlük a megfelelő következtetéseket. A Fekete Hattyúk „Extremisztánban”, egy elképzelt országban születnek – mi azonban hétköznapi, naiv emberekként „Középszerisztánban” élünk, ahol a váratlan eseményekre egyáltalán nem számítunk, és ahol a Fekete Hattyú hatása emiatt megsokszorozódik. Könnyű számunkra „Középszerisztánban” élni, hiszen itt nem kell számolnunk a váratlan eseményekkel, mert szerintünk igen ritkán fordulnak elő. Kiiktathatjuk azokat életünkből.

A Fekete hattyú:

  • kiugróan eltérő, kívül helyezkedik mindenen, ami megszokott vagy elképzelhető, felülmúlja várakozásainkat,

  • a múlt eseményeiből sosem következtethetjük ki biztosan,

  • extrém hatással rendelkezik,

  • „retrospektíven torzítjuk”, utólagos magyarázatokat állítunk fel rá vonatkozólag, hogy érthetőbbé tegyük.

Érdekes módon az emberek, akik „Középszerisztánban” élnek, egy-egy Fekete Hattyú bekövetkezése után rövid időn belül egy következőre is számítanak, pedig a valószínűsége ennek olyankor a legkisebb.

Miért vagyunk vakok a Fekete Hattyúval szemben?

Az ipari forradalom óta egyre erősebb a váratlan események hatása: technológiai fejlesztések, fontos személyek felbukkanása, divathullámok, gazdasági összeomlások és növekedések, minden, ami csak jelentőséggel bír a történelemben, ide sorolható. Amiért Taleb a Fekete Hattyúkat jelentősnek tartja, az nem elsősorban azok bejósolhatatlansága és extrém hatása, hanem az, hogy az emberek szeretik azokat figyelmen kívül hagyni, úgy tenni, mintha nem is léteznének. Márpedig az ilyen eseményekkel kapcsolatban, azokkal a dolgokkal szemben, amikre nem számítunk, nincs rólunk információnk, sőt nem vagyunk hajlandóak róluk tudomást sem venni, sokkal kiszolgáltatottabbak vagyunk.

Emberi természetünkből fakadóan

szeretünk mindent, amit meg tudunk magyarázni,

ami körülhatárolható, biztos, kézenfekvő. Az információk megértéséhez szükségünk van kontextusra. A Fekete Hattyú ezeknek szöges ellentéte. Absztrakt fogalom, amely bizonytalan és kiszámíthatatlan, a legkevésbé sem magyarázható. Az eseményekkel kapcsolatos tapasztalatainknak csak bizonyos szegmenseit, részleteit vesszük figyelembe, és ezekből vonjuk le következtetéseinket a jövőre nézve. Szeretjük – ahogy Taleb mondja – a végletekig egyszerűsíteni, úgymond „platonizálni” a dolgokat, és szeretünk úgy tenni, mintha a váratlan események nem léteznének. „Ilyen velem sosem fordulhat elő” – mondogatjuk magunknak. És mégis: bizony, ha figyelmetlenek vagyunk, velünk is történhetnek balesetek, lehetünk szemtanúi egy rablásnak, vagy éppen alapíthatunk egy vállalkozást, amely Fekete Hattyúként a semmiből egy nyereséges, „arany tojást tojó tyúk” lesz.  Hajlamosak vagyunk továbbá kizárólag azokkal az eseményekkel foglalkozni, amelyeket észreveszünk: rengeteg Fekete Hattyú van a világban, azonban ki tudja, mennyi kerüli el a figyelmünket, miközben egyre összpontosítunk! Csőlátással rendelkezünk és kizárólag az egyértelmű eseményekre irányítjuk érdeklődésünket. Pedig ki tudja, mennyi jelentős történés felett siklunk el igazából!

Ijesztőnek hangozhatnak, de ezek

a váratlan események nemcsak negatív hatással lehetnek ránk.

Vannak Fekete Hattyúk, amelyek hirtelen alakulnak ki, hatásukat azonnal éreztetik: ilyen volt például szeptember 11., amely néhány óra leforgása alatt történt, és rengetegen vesztették életüket. De egy másik Fekete Hattyú, amely pozitív hatással lehet ránk több területen is, hosszabb idő alatt születik, hatását csak évek vagy évtizedek múlva érezteti – ilyen volt például a számítógép feltalálása, az internet térnyerése is.

Kockázatvállalás a gazdaságban

A váratlan eseményekhez kapcsolódóan szinte kötelező érintenünk a témát: mi a helyzet azokkal, akik a semmiből lettek sikeresek? Hogyan állították maguk mellé a gazdasági Fekete Hattyúkat? Taleb külön kis fejezetet szentel ennek a jelenségnek: a kiváló eredményeket felmutató emberek közös vonása a bátorság és optimizmus mellett a kockázatvállalás volt. Taleb érinti annak a kérdését is, milyen vonatkozásai lehetnek annak, ha az emberek a rövid időközönkénti biztos, ámde alacsonyabb jövedelmet, vagy pedig a bizonytalan időközönkénti, nagyobb nyereséget preferálják.

Taleb könyvében rendkívül érdekes kérdéseket tárgyal. Elolvasását azoknak ajánljuk, akik fogékonyak a filozófiai kérdések boncolgatására, a pszichológiára, ugyanakkor érdekeltek gazdasági, pénzügyi témában is. Bár ezek a témakörök együtt nehéznek tűnhetnek, Taleb rendkívül olvasmányos módon, rengeteg példával és személyes történettel tálalja őket, ezáltal észre sem vesszük, milyen komoly területekre tévedünk olvasás közben. A könyv egyre inkább aktuálissá válik, hiszen mikor foglalkoznánk a váratlan eseményekkel, ha nem ma?

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

https://youtu.be/z-htXgkYeeE