Nem kétség, hogy jelenleg a globális felmelegedés témája az egyik legfontosabb az emberi élet szempontjából. Kikerülhetetlen, hiszen mindannyiunk életére hatással vannak a felmelegedés okozta környezeti változások, legyen szó akár a tengerszint emelkedéséről, az extrém időjárásról vagy a sarki jég olvadásáról. Azzal azonban keveset foglalkozunk, hogy hogyan hatnak a környezeti változások az emberi viselkedésre.
A globális felmelegedésnek alapvetően háromféle pszichológiai hatása lehet. Az elsőbe tartoznak azok a direkt hatások, amelyek akut módon hatnak az emberre. Ilyenek lehetnek a változékony időjárás és a természeti katasztrófák okozta pszichés problémák, mint például a poszttraumás stressz szindróma, ami egy trauma által kiváltott szorongásos zavar. De ezek a katasztrófák okozhatnak különböző szomatikus zavarokat, depressziót, és növelik a drog- és alkoholfogyasztást a katasztrófa sújtotta lakosság körében. A felmelegedés hatására kialakuló gyakori hőhullámok miatt pedig megnövekszik a gyilkosságok száma is.
Indirekt hatások
Bár a klímaváltozás miatt nem aggódik mindenki egyformán, mégis
egyre több ember éli meg globális ökológiai krízisként a kialakult helyzetet
ami olyan szorongásos tünetekkel járhat, mint a folyamatos stressz, az álmatlanság, de akár pánikrohamokat is okozhat. Az „ökoszorongásnak” is nevezett jelenség már olyan sok embert érint, hogy valószínűleg hivatalosan is pszichiátriai betegséggé fogják nyilvánítani. Ez már a felmelegedés egy olyan indirekt hatása, amivel együttjárhat még akár a gyász érzése is, amit a szakemberek „ökogyászként” is szoktak emlegetni. Ez abban különbözik egy tipikus gyászfolyamattól, hogy jogosan kialakul a bűntudat és a lelkiismeret-furdalás érzése is, hiszen a bolygónkat mi magunk tettük tönkre, és egyáltalán nem biztos, hogy helyre tudjuk még hozni.
Ennek ellenére sokan tagadják a felmelegedés tényét, ami egyfajta pszichológiai védekezésnek számít, hiszen a klímakatasztrófát aktívan tagadók próbálják racionalizálni az érzelmeiket és elutasítják a tudományos tényeket, amik számukra gyakran ellentmondásosnak tűnnek. Mások tehetetlenséget éreznek, ezért nem foglalkoznak a felmelegedés tényével, mert nem érzik azt, hogy változtathatnak a kialakult helyzeten, így inkább beletörődnek abba. Vannak azonban olyanok is, akik személyes felelősséget éreznek a környezetért, és hisznek abban, hogy közös erővel tehetünk a további katasztrófák ellen (Doherty, 2011).
Pszichoszociális hatások
A felmelegedés harmadik pszichológiai hatása közé tartoznak a különböző pszichoszociális tényezők, hiszen az egyre csökkenő erőforrások teret adnak a nemzetek közötti ellentéteknek. Mivel a Föld egyes részein ellehetetlenül az emberi élet, például az élelem vagy a víz hiánya miatt, ezért rövid időn belül kezdetét veszi az úgynevezett „ökomigráció” és a természeti erőforrásokért való küzdelem. Az ökomigráció jelensége lesz az egyik leglényegesebb pontja az országok közötti konfliktusoknak, hiszen az erőforrás hiányán túl a fizikai, gazdasági és politikai bizonytalanság hatására tömegek fogják elhagyni otthonaikat egy biztonságosabb élet reményében.
A felmelegedés pszichológiai hatásait vizsgáló kutatások többsége a legveszélyesebb pszichoszociális következményt azonban az emberi agresszió növekedésében látja. A kutatók megállapították, hogy az átlaghőmérséklet 1 fokkal való emelkedése esetén körülbelül 6 százalékkal nő az erőszakos cselekmények száma, ami csak az Egyesült Államokban 25 ezerrel több esetet jelent évente. Ez azért van, mert amikor az embereknek túlzottan melegük lesz, akkor könnyen ingerlékennyé és agresszívvá válnak, és ez nemcsak a viselkedésre igaz, hanem különböző vizsgálatok alapján a túlzott meleg hatására a gondolatok és az érzelmek szintjén is megjelenik az agresszió (Plante, 2017). A magasabb átlaghőmérsékletű területeken például sokkal több az erőszakos cselekmények száma, mint azokon a helyeken, ahol alacsonyabb az átlaghőmérséklet (Plante, 2018).
A jó hír az, hogy közös erővel még mindig van esélyünk csökkenteni a következmények súlyosságát.
Ennek egyik módja az üvegházhatású gázok redukálása, ami már minimális változtatások hatására is szignifikánsan csökkenti a lakosság által okozott szén-dioxid-kibocsátást. Ezt elősegíthetjük például azzal, ha telekocsival utazunk, rendszeresen cseréljük a légszűrőt az autóban vagy pár fokkal lejjebb vesszük a termosztátot (Plante, 2018). A legfontosabb, hogy elkezdjünk hosszú távon gondolkodni és mielőbb cselekedni, ha meg akarjuk óvni a Földet. Végtére is mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy élhető környezetet hagyjunk hátra a következő generációknak.
Felhasznált szakirodalom: Doherty, T., & Clayton, S. (2011). The Psychological Impacts of Global Cimate Change. American Psychologist, 66 (4), 265-276. Plante, C. et al. (2017). Likely Effects of Rapid Climate Change on Violence and Conflict. Oxford Research Encyclopedia of Climate Science. Plante, C., & Anderson, C. A. (2018). Global Warming and Violent Behavior. Association for Psychological Science.
