Mit jelent a gyász? Mit kezdjünk a veszteség mardosó érzésével? Meddig szabad gyászolni? Mit tehetünk pszichológusként, segítőként azért, aki épp egy veszteségen megy keresztül? Hasonló kérdésekre kaphattunk választ egy képzés alkalmával, amit Révész Renáta Liliána gyásztanácsadó pszichológus tartott a Mindset Pszichológia Terápiás & Tanácsadó Központ pszichológusainak. Tudósításunk.
Sokan gondolhatják tévesen, hogy a gyász a halálról szól, azonban a nap legfontosabb tanulsága szerint sokkal inkább az élet áll a folyamat középpontjában. Hiszen a gyászfolyamat során az a lényeges, hogy akik elvesztettek egy fontos személyt, hogyan tudják ezt feldolgozni és tovább élni az életüket. Egy veszteség azonban nemcsak egy szeretett személy elvesztése lehet, hanem egy párkapcsolat lezárultát, egy munkahely elvesztését, vagy akár házi kedvencünk halálát is hasonló gyászfolyamat követi.
Hogyan zajlik egy gyásztanácsadói képzés?
A napot egy érdekes játékkal kezdtük. Az úgynevezett OH-kártyák segítségével minden résztvevőnek el kellett mondani, hogy szerinte mi az élet értelme. Mindenki választott egy számára szimpatikus kártyát, majd megosztottuk gondolatainkat egymással. Révész szerint fontos, hogy segítő szakemberként mi is rendelkezzünk az élet szeretetével, tudjuk, számunkra mi képvisel értéket, hiszen csak így gyakorolhatjuk hitelesen szakmánkat. Fontos instrukció volt a feladat során, hogy ne azonnal a családot válasszuk – ahogy azt valószínűleg sokan tettük volna –, mivel a család folyamatosan változhat, nem egy állandó konstruktum. Lényeges, hogy képesek legyünk saját magunk számára egy egyéni értelmet tulajdonítani az életnek. Visszautalva a bevezető gondolatra:
a gyász nemcsak a halálról, hanem sokkal inkább az életről szól.
Ezután egy asszociációs játék következett, mindenki véletlenszerűen húzott egy kártyát, amin különböző szavak szerepeltek, úgy mint veszteség, harc, bánat, bölcsesség. Majd Révész feltette a kérdést: „Melyik kapcsolódik a gyászhoz, halálhoz?”. Hiába voltak szerteágazók a szavak, mindenki feltette a kezét. Ez a gyakorlat is szemléltette számunkra, mennyire sok minden kapcsolódhat a gyászhoz, amikre talán első pillanatban nem is gondolunk. Egy örökösödési harc, a bölcsesség megélése életünk végén, szeretettünk személyes holmijainak emléke mind hozzákapcsolható a gyászhoz az asszociációs folyamat során.
A szakembereknek nagyban segíthet a mesékkel való munka. Révész Renáta Liliána a képzési napon több, nagyon értékes és érdekes történetet osztott meg velünk, melyeket aztán közösen feldolgoztunk. Mesélt felnőtteknek és gyerekeknek szóló történeteket is, magyar (A szegény halász sárfala) vagy akár hindu (Hogyan keletkezett az éjszaka) népmeséket. A gyásztanácsadó ezeket nem felolvasta, hanem fejből mondta el, szerinte így sokkal élőbbé és elképzelhetőbbé válik a történet. Ezekben gyakran megjelenő szimbólumok például a természet, az ősi bölcsességek vagy az istenek, amik segítségével a gyászfolyamat elakadásai feloldhatóvá, a veszteség feldolgozhatóvá válik.
Révész Renáta Liliána megosztotta velünk, hogy egy gyász megsegítése során az érintetteket visszatereljük az életbe, felhívjuk a figyelmüket arra, hogy ő még él, és valószínűleg az elhunyt sem örül, hogy látja, ő esetleg szenved. Nagyon gyakran a kezdeti szakaszban olyan gyakorlati dolgokra is figyelmeztetni kell a gyászolókat, hogy rendesen egyenek vagy aludjanak, hiszen valahogy ezek az alapvető szükségletek is a háttérbe szorulnak ebben az időszakban. Emellett a segítő útmutatást is adhat bizonyos dolgokban: például az örökösödés során figyelmeztetheti a családtagokat, hogy mindenki tarthasson meg valamit az elhunyttól. Egy másik jellemző tanács, hogy nem ideális a feldolgozás szempontjából, ha „múzeumszerűen” minden tárgyát megtartjuk szerettünknek, szobáját érintetlenül hagyjuk, ám az sem, ha mindentől megszabadulunk. Itt is fontos az egyensúly, hogy mennyit és hogyan emlékezünk az elhunytra.
A nap során bepillantást nyerhettünk a gyásztanácsadói munkába, ami nagyon értékes és jól használható tudást biztosít minden pszichológus számára. Bár a téma elsőre komornak tűnhet, nagyon jó hangulatú, vidám napot tudhattunk magunk mögött, aminek során megismerhettük ezt a szép területet. A jövőben így már sokkal magabiztosabban fogadhatjuk a veszteségélménnyel hozzánk forduló klienseket: nemcsak kiváló eszközöket, hanem egy bölcs szemléletet is kaptunk a gyászfolyamat segítésére.
A képzésen értékes olvasmánylistát is kaptunk, ha elmélyednénk a témában vagy segítségre szorulnánk abban, hogyan beszéljünk a halálról, gyászról.
Olvasmánylista felnőtteknek:
- Pilling János: Gyász
- Zana Ágnes: Mit mondjak? Hogyan mondjam?
- A gyógyító halál – Magyar írók novellái az elmúlásról és a gyászról
- R.A. Moody: Élet az élet után
- Judy Tatelbaum: Bátorság a gyászhoz
- Russel Friedman & John W. James: Gyógyulás a gyászból
- Bodó Sára: Gyászidő
- Irvin D. Yalom: Szemben a nappal
- Elisabeth Kübler-Ross: A halál mint ragyogó kezdet
- Polcz Alaine könyvei, például Gyászban lenni, Együtt az eltávozottal, Letakart tükör
- Virginia Satir: A család együttélésének művészete
- Verena Kast: A gyász
- Boldizsár Ildikó: Mesék életről, halálról, újjászületésről
Olvasmánylista gyerekeknek:
- Todd Burfo: Igazából mennyország
- Agócs Írisz & Innes Shona: Az élet olyan, mint a szél
- Florence Jenner-Metz: Neked írok, Apu
- Benji Davies: Nagypapa szigete
- Patrice Karst: Láthatatlan fonal
