A 2016-os nyári olimpiai játékok közeledtével egyre inkább latolgatják az olimpikonok győzelmi esélyeit a sportszakemberek, az edzők, a sportújságírók, a szakágak képviselői, vezetői, de a sportot szerető laikusok is. Elemzik eddigi sportpályafutásukat és próbálnak következtetéseket levonni, hogy kik azok a sportolók, sportcsapatok, akik leginkább az olimpiai bajnoki cím esélyesei lehetnek. Cikkünkben bemutatjuk, melyek azok a tényezők, amelyek segíthetnek az eredmények előrejelzésében.

Az elmúlt 25 évben sokszor emlegetett Fishbein és Ajzen (1991) nevéhez köthető tervezett cselekvés modell nagy segítség lehet az emberi viselkedés előrejelzésében. Ez a modell lényegesen közelebb hozhatja a találgatásokat a valósághoz. Az elmélet központi tézise négy pszichológiai változót foglal magában, amelyek részletes tanulmányozásával közelebb kerülhetünk a sportolók jövőbeli viselkedésének előrejelzésében. A négy pszichológiai változó közül az emberek szándékainak megismerése a legfontosabb része a „képletnek”, továbbá fontos megismerni az emberek viselkedésre vonatkozó attitűdjeit, a szubjektív társas normáikat, valamint a viselkedésük kivételezéséhez szükséges észlelt kontroll nagyságát.

 

tervezett cselekvés modell
Az emberek viselkedésének szándékait befolyásolják a viselkedésre vonatkozó attitűdjei, hiedelmei, a viselkedés szempontjából jelentős társas normák, valamint a viselkedés feletti kontroll észlelése.

1. A szándék megismerése

Az emberek szándékai a hajlandóságot tükrözik egy cselekvés kivitelezéséhez és meghatározzák azt, hogy mennyi energiát, erőfeszítést fognak beletenni egy adott viselkedés végrehajtásába. Ha valakinek erős indítéka van arra vonatkozóan, hogy este elmenjen futni, valószínűleg véghez is viszi a tervezett mozgást. Az emberek szándékai azonban időről időre változnak, és nem számolnak azokkal a nagy valószínűséggel bekövetkező, de előre nem látható eseményekkel, amelyek csökkenthetik az emberek szándékait a viselkedés kivitelezésére vonatkozóan. Például egy fiatal sportoló elhatározza karrierje elején, hogy hosszútávfutó lesz, de nem számol azzal, hogy időközben megunhatja ezt a fizikai aktivitás, majd ennek következményeként átválthat egy másik sportágra, például az úszásra. Itt jönnek be a tervezett viselkedés elméletének következő elemei. Az emberek viselkedésének szándékait befolyásolják az egyének különböző attitűdjei, hiedelmei a tervezett viselkedéssel kapcsolatban, továbbá a viselkedés szempontjából jelentős társas normák, valamint a kontroll észlelése a viselkedés során.

2. A viselkedésre vonatkozó attitűdök, hiedelmek

Az attitűdök a tervezett viselkedéshez kapcsolódó pozitív vagy negatív értékeléseinket tartalmazzák. A rendszeres mozgást gondolhatjuk hasznosnak vagy haszontalannak, érdekesnek vagy unalmasnak is, mivel egy adott tárgyra, viselkedésre vonatkozóan mindenki egyénileg eltérő kognitív reprezentációt alakít ki magában. Vegyük sorba ezeket a tényezőket egy példa segítségével: ha egy sportoló úgy véli, hogy esélyes lehet egy világversenyen bajnoki címet szerezni, mivel már a világversenyt megelőző nagyobb megmérettetéseken is a dobogó legfelső fokára állhatott, akkor az attitűdje a versenyre vonatkozóan pozitív lesz.

„A legfontosabb, amit a győzelemből megtanulhatunk, hogy képesek vagyunk rá.”

3. A társas normák

A társas normák hatása abban áll, hogy az embereket érdeklik a számukra fontos referenciacsoportok, mint például a közeli barátok, csapattársak, edzők, a hozzáértők vagy a család, hogy mit várnak el tőlük vagy mit szeretnének látni ebben a helyzetben a sportolótól. Ha például a sportoló edzője az elmúlt időszakban több bajnokot nevelt ki a klubjában és a legtöbb csapattársa is közéjük tartozott, akkor a társas normák támogatni fogják a tervezett bajnoki cím elhódítását a sportolónak.

„Nyújtsd mindig a legtöbbet! Ne elégedj meg azzal, ami vagy! Próbálj meg az lenni, ami lehetnél!”

4. A viselkedés felett észlelt kontroll

A tervezett viselkedés elmélete végül azt is előre jelzi, hogy egy sportoló nyíltan számításba veszi a viselkedés felett észlelt kontrollt. Az észlelt kontrollt befolyásolják a megküzdésre fordítandó erőforrások mennyisége, a sportoló lehetőségei vagy a lehetséges akadályok, amelyek a sportpályafutása során felbukkanhatnak. Csak abban az esetben fogja a sportoló a szándékát kialakítani a bajnoki cím elnyeréséért, ha bízik saját képességeiben, úgy érzi, hogy sikeresen véghez tudja vinni kitűzött célját, ezáltal úgy érzékeli, hogy ellenőrzése alatt tudja tartani cselekvését és a felmerülő akadályok sem fogják hátráltatni a kitűzött cél megvalósításában.

„Az igazi bajnokok a célt látják maguk előtt, nem pedig az akadályokat.” – Lionel Messi

A győzelem előrejelzéséhez tehát meg kell ismernünk a sportolók szándékait, hogy azok kellőképpen erősek és dominánsak-e a nyerni akarás irányában, továbbá a győzelemhez kapcsolódó attitűdjeiket, hiedelmeiket, amelyeket a korábbi versenyhelyzetek tapasztalatai alapján alakítottak ki magukban. Ezeken túl a sportolók társas környezete, családja, barátai, sporttársai, sportklubja által közvetített társas normákat is fel kell térképeznünk, amelyek támogathatják, vagy éppen hátráltathatják is a győzelmüket. Végül nem lehet figyelmen kívül hagyni a sportolók által észlelt kontroll meglétét vagy annak hiányát a versenyeken nyújtott teljesítményükkel kapcsolatosan. E tényezők részletes tanulmányozásával átfogó képet kaphatunk egy sportoló vagy akár sportcsapat jövőbeli győzelmére vonatkozóan és pontosabb becsléseket tehetünk a sportpályafutásukra irányulóan.