Már javában zajlik a vizes vb, így az úszósportok kerültek fókuszba a Mindset Sportpszichológia legutóbbi kerekasztal-beszélgetésén. Hány éves kortól szükséges elkezdeni a mentális felkészülést? Kinek a felelőssége egy sportszervezeten belül, hogy mentálisan is felkészüljön a sportoló? Hogyan lehet kezelni a versenyzésből fakadó stresszt? A kérdésekre Faludi Viktóriától, Fodor Helgától, Tóth Istvántól és Szabó Álmostól kaptunk választ. Tudósításunk.
A helysznít ismételten a H13 Diák- és Vállalkozásfejlesztési Központ biztosította, ahol a nagy meleg ellenére szép számmal jelentek meg az érdeklődők.
A beszélgetést Kovács Kristóf, a Mindset Sportpszichológia szakújságírója moderálta, akinek első kérdése arra irányult, ki milyen jelentőséget tulajdonít a sportpszichológiának.
Faludi Viktória pszichológus szerint meghatározott szerepe van a mentális felkészülésnek a versenysportban. Hozzátette, hogy egyre többen veszik igénybe a sportpszichológiai segítséget, és
az edzők körében is egyre nagyobb elismerésnek örvend.
Ugyanakkor – tette hozzá – a fizikai és a mentális felkészítés elengedhetetlenül összekapcsolódik, mindkét területet egyszerre kell fejleszteni.
A kerekasztal tagjai egyetértettek a pszichológussal. Szabó Álmos paraúszó edző megjegyezte, hogy egy úszóverseny döntőbe jutott versenyzői között a mentális állapot a döntő faktor. Tóth István a szentendrei úszóklub elnöke hozzáfűzte, hogy attól kezdve, amint a gyermek először lép be az uszodába, szakembereknek kell körbevenniük – legyen az edző, dietetikus vagy éppen sportpszichológus.
Kovács Kristóf következő kérdése arra vonatkozott, hány éves kortól szükséges elkezdeni a mentális felkészülést.
Faludi azzal kezdte, hogy jár hozzá nyolc éves sportoló is, azonban ezt nem tartja precedens értékűnek, nem kötelező ilyen fiatalon elkezdeni. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a minél korábban elkezdett önismereti felkészülés hatékonyabban elősegítheti a sportolói eredményességet.
Szabó Álmos kérdéssel fordult a pszichológushoz, arra volt kíváncsi, hogy ki dönti el azt, hogy ilyen fiatalon járjon a sportoló pszichológushoz? Maga a versenyző vagy a szülő? Faludi tapasztalata szerint fiatalkorban leginkább a szülő fordul a szakemberhez.
Fodor Helga személyes élményét osztotta meg a hallgatókkal: ő akkor fordult pszichológushoz, amikor sportágat választott. Jelenleg azonban nem vesz igénybe hasonló segítséget, mivel aktuális úszóedzője is képes megfelelően felkészíteni őt mentálisan.
Kinek a felelőssége, hogy mentálisan is felkészüljön a sportoló?
Faludi Viktória egyetértett Szabó Álmossal, aki szerint kötelezni nem lehet a sportolót a mentális felkészítésre. A pszichológus annyit fűzött hozzá, hogy a mentális felkészítés alatt tanult, például stresszel való megküzdési technikákat, nemcsak a verseny alatt, hanem a hétköznapokban is használhatják a sportolók.
Tóth István szerint a legfontosabb szerepe az edzőnek van, hiszen ő tölt együtt akár napi négy-öt órát a sportolóval. Az egyesületi elnök úgy gondolja, hogy ha az edző is képes mentálisan felkészíteni a sportolót, akkor nincs szükség sportpszichológus bevonására. Ellenben, ha az edző erre a feladatra nem képes, úgy az ő felelőssége, hogy jelezze ezt az egyesület felé, s így bevonhatnak egy szakembert a munkálatokba.
Faludi annyival egészítette ki, hogy a sportpszichológus nem tud hatékonyan dolgozni az edző támogatása nélkül.
A mentális felkészítés is egy csapatmunka,
amelybe beletartozik maga a szakember, az edző, valamint a szülők is. Tóth István egyetértett Faludival, azonban megjegyezte: sokszor maguk a szülők akadályozzák a gyermekük mentális felkészítését is, amikor átlépik a szülői határaikat, s egyszerre akarnak gyermekük edzői és pszichológusai lenni.
Tóth István véleményére kérdéssel reagált Kovács Kristóf: hogyan lehet a szülőket kontrollálni a felkészítés idején?
A pszichológus tovább fűzte az egyesületi elnök szavait: a legideálisabb az lenne, ha a szülő mindevégig szülő maradna, ahogy a pszichológus is a saját keretein belül dolgozik. Természetesen be lehet – és kell – vonni a szülőt a közös munkába, azonban a saját határaikat megtartva. Szabó Álmos többször megtapasztalta ezt a határátlépést a szülők részéről. Az edző ezt azzal igyekszik orvosolni, hogy a szülők, gyermekük teljesítményére vonatkozó kérdéseire csupán az uszodán kívül válaszol, azon belül nem – ezzel is a határokat igyekszik megerősíteni.
Fodor Helga, a Ferencvárosi Torna Club úszója is arról számolt be, hogy ő sem szereti, ha kint vannak a szülei a versenyein. Az ő esetében nem maguk a szülők helyeznek rá plusz terheket, hanem benne keletkezik egyfajta megfelelési kényszer, ami feszültséget generál.
Mi lehet stressz a sportoló számára, s hogyan lehet kezelni?
Faludi kontrollálható és kontrollálhatatlan csoportokra osztotta magát a stresszt, azonban ezekbe a kategóriákba bármi tartozhat: akár az ellenfél külseje, a stadion mérete vagy az, hogy milyen messze van a medencétől a mosdó. A pszichológus szerint az a mentális felkészítés legfontosabb eleme, hogy megtanítsák arra a sportolót, hogy
kizárólag az adott versenyre tudjon fókuszálni,
kizárva a stresszfaktorokat. Szabó és Fodor is egyetértett a pszichológussal, valamint mindketten a versenyeken való tapasztalatot és a rutint emelték ki, amelyek segíthetnek a stressz kezelésében.
Vannak olyan külső vonások, viselkedési jegyek, amelyekből lehet következtetni a teljesítményre, illetve arra, ki győztes típus?
Szabó Álmos tapasztalata szerint ritka az igazán győztes típusú sportoló, mégis tudott példát mondani: Kenderesi Tamást. Az edző megítélése szerint a Rióban bronzérmet szerző úszó egész karrierjét végigtekintve észrevehető rajta a folytonos fejlődés, amely a viselkedésében és személyiségében is megmutatkozik.
Tóth és Faludi szerint is a versenyzés alapja az önismeret. A pszichológus annyival egészítette ki, hogy ha az adott sportolóban megvannak az alapvető szükségletek – tehetség és motiváció –, úgy lehetséges jobb versenyzőt faragni belőle. Bár az önismeret nem elengedhetetlen ehhez, Faludi mégis úgy gondolja, hogy enélkül nehéz felfedeznie a sportolónak azt az erőforrást, amely révén úgy tud odaállni a rajtkőhöz, hogy magabiztosságot tükrözzenek a mozdulatai.
Az úszó világbajnokság magyar és külföldi úszói közül hány százaléka vett igénybe mentális felkészítést?
A kerekasztal résztvevői tudomása szerint a magyarok közül szinte minden versenyző igénybe vette a mentális tréninget. Faludi saját tapasztalatával egészítette ki: először 2007-ben került pszichológusként egy úszócsapathoz, azonban ekkor a külföldi csapatok stábját már régóta kísérte egy sportpszichológus. Külföldön előrébb tartó tudomány a sportpszichológia, ám itthon is egyre inkább felismerik szükségességét. A szakember azonban az itthoni körülményekkel is szembesítette a hallgatóságot: itthon az egyesületeknek legtöbbször arról is kell dönteniük, hogy sportfelszerelésre vagy pszichológusra költik a pénzt, s olykor az előbbit választják. Érthető, hiszen a felszerelés nélkülözhetetlen, míg a sportpszichológia kevésbé – ugyanakkor mindkettő hasonlóképp fontos.
Hogyan látják a sportpszichológia jövőjét Magyarországon?
Fodor Helga szerint egy ideális környezetben szükségesek a megfelelő szakemberek, ezek legyenek akár dietetikusok, akár sportpszichológusok. Tapasztalatai szerint vannak erre irányuló törekvések, azonban lassúnak találja a folyamatot. Szabó Álmos egyetértett az úszóval, de hozzátette: ezt a fajta törekvést anyagi nehézségek is akadályozzák.
Tóth István tapasztalata szerint a szövetségnek van arra törekvése, hogy nagyobb forrásokat biztosítsanak az egyesületeknek. Természetesen örül annak, hogy egyre több pénz jut az úszósportra, azonban ezzel együtt növekszik azok száma is, akik a fejlesztésre kapott támogatásokat saját hasznukra fordítják. Továbbá az elnök szerint az lenne a legideálisabb,
ha maga a rendszer biztosítana a felkészítéshez szükséges szakembereket.
Az érdeklődök izgalmas előadást hallhattak az úszósportról, s a kerekasztal tagjai sokszínűsége révén bepillantást nyerhettek az úszóvilág egészére.
***
A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!
https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE
