A szomszédban zajló harci cselekmények természetszerűleg Magyarországon is éreztetik hatásukat a civil lakosság körében, elsősorban pszichés szinten. A legfontosabb jellemző, hogy megkérdőjeleződött a biztonságérzetünk, ami pedig alapvető szükségletünk, ráadásul folyamatos a kockázata a háború elterjedésének, a menekültek viszonylag tömeges érkezése által pedig a megszokott életmód megzavarásának. Ráadásul ebben az esetben a bizonytalanság elhárításának nincs kialakult, tanulható módja. Cikkünkben dr. Sebestyén Árpád kríziskezelő szakpszichológus, a Traumaközpont munkatársának áttekintését olvashatjátok a háborús helyzetről, illetve hasznos tanácsokkal is ellát minket.

Állandó fizikai-mentális készenlét lehet jellemző a lakosságra, vészhelyzetet élünk meg még akkor is, ha éppen a közvetlen közelünkben, itt és most nem folynak harcok, eltérően azoktól az emberektől, akik háborús zónában vagy a határ közelében élnek. Mindez új alkalmazkodási stratégiákat követel meg, és a fent leírtak alapján félelmet, de legalább is erős szorongást kelthet - ami normális, természetes reakció, tehát nem kóros.

Ilyen élethelyzetre jellemző lehet az anticipációs trauma (sokk, lelki megrázkódtatás), ami azt jelenti, hogy hajlamosak vagyunk már előre rémképeket látni. Megjelenhet, és esetenként lelki sérülést okozhat a másodlagos traumatizáció (pl. találkozni más emberek nyomorúságával, történetük érzelmileg megterhelő voltával). A bennünk felgyülemlett élményeket ilyenkor célszerű minél előbb megosztani szakemberrel, hogy megakadályozhassuk a későbbi, a helyzetből adódott lelki nehézségek kialakulását.

Hogyan segíthetünk magunkon és a menekülteken pszichés szempontból?

1. Mások megsegítése a magunk részéről, és ha képesek rá, akkor a menekültek bevonásával jótékony és hasznos tevékenység, hiszen ez csökkenti a szorongást, mivel az elme mással van elfoglalva, ráadásul énerősítő pozitív cselekvés is egyben.

2. A fizikai szükségleteket kielégítő javak adományozásán túl a menekülő gyermekeknek (kb. 14 éves korig) különféle játékok, játékos foglalkozások szervezése szintén kifejezetten jótékony hatású.

3. A nőknek, időseknek az energiáit hasznos tevékenységbe csatornázni (pl. takarítás, esetleg főzés) kifejezetten célszerű.

4. Ugyanakkor fontos, hogy úgy segítsünk, ahogy a rászorulók igénylik, ne pedig mi döntsük el, hogy mire van szükségük.

5. Hagyjuk egymást és a segítéségkérőket, hogy kibeszélhessék magukat. Ha nem kifejezetten kérik tőlünk, ne adjunk tanácsokat, mert fontosabb, hogy mindenki magának találja meg a számára legjobb megküzdési módokat, mivel ezzel önmagát is erősíti, hiszen képes volt megbirkózni egy nehéz problémával.

6. A hírek befogadása legyen célszerűen korlátozott, és mindemellett a lehető leghitelesebb forrásból javasolt tájékozódni (esetleg meghallgatni több oldalt, más országok hírcsatornáit stb.).

7. A szabadidős, hobbitevékenység magunk és a segítséget kérők számára még ilyen elesett vagy szorongással teli helyzetben is nagyon fontos. Az "önfeledtség" segít csökkenteni a feszültséget. Bármilyen sporttevékenység, mozgás megszervezése mindig célszerű és hasznos.

8. Az úgynevezett progresszív relaxáció, mint egyszerű, gyors ellazulási technika alkalmazása napi 4-5 alkalommal rendkívül hatékony feszültségcsökkentő, gyakorlati eszköz. Feszítsük meg a testünk egyes izomcsoportjait, kis ideig tartsuk megfeszítve azokat, majd lazítsuk el, engedjük ki a megfeszített állapotot. Ez általában jóleső bizsergést eredményez az izmokban, ami támogatja a feszültség csökkentését.

9. Egy másik hasznos gyakorlat alkalmazása a rászorulókkal és saját magunknál szintén hatékony segítség lehet: Tudatos környezetpásztázás. Viszonylag kényelmes testhelyzetben figyeljük meg, hogy mi van körülöttünk, mi vesz körül, és éppen mi történik a legszűkebb környezetünkben. Tárgyak, szagok, hangok, tapintási ingerek tudatosítása az adott helyzetben. Ezek után keressük meg, válasszuk ki a lehetőségek közül a legpozitívabb érzetűt, de lehet akár többet is egymás után, és azt/azokat tartsuk a tudatunkban, néhány percig. Ezzel a gyakorlattal még a legnehezebb érzelmi-fizikai helyzetben is azt közvetítjük az elménknek, hogy lehetséges a pozitív megélés is.

10. A kommunikáció a menekültekkel mindig legyen egyszerű, érthető és világos, mivel krízisben az elme funkciói gátoltak, beszűkültek. Fontos továbbá  a félelmek, tévhitek eloszlatása hiteles, ellenőrizhető információkkal.

11. Szélsőségesebb esetekben célszerű lehet - ha van rá mód - hogy közösen megbeszéljük, miért érdemes élni, túlélni, de ilyenkor sem javasolt tanácsokat adni, hanem kihangsúlyozni a rászoruló megosztásából a jövőképre vonatkozó elemeket.

12. Végezetül, de nem utolsó sorban, ha a helyzet megengedi, akkor egy mosoly, egy kis kedvesség, vagy ott, és amikor valakit nem bánt, egy kis humor legtöbbször jótékony hatású lehet, hiszen a humorérzék is fontos megküzdési mód a nehéz helyzetek elviselésére. Körültekintően alkalmazva kiváló feszültségoldó lehet.