A téli fáradtságot és állandó esti hangulatot nem csak képzeljük, szervezetünk valóban alkalmazkodik a természetes fényhez és az évszaknak megfelelő naphosszúsághoz. Vannak azonban, akiknél súlyosabb a helyzet, és évről évre hangulatzavarral küzdenek ezekben a hónapokban. A szezonális depresszív zavart ma már jól lehet orvosolni, de mi okozhatja pontosan a problémát? Mik a tünetei és hogyan segíthetünk rajta? Cikkünkből kiderül.
A tél és az adventi időszak sok szépséget rejt magában. A síelés és kötött pulóverek szerelmesei bizonyára mind nagyon várták ezt az időszakot. A hőmérséklet csökkenése és a lerövidült nappalok, melyeket hosszú sötét órák követnek, azonban sokak számára egy nehéz periódust, a szezonális depresszív zavar (Seasonal affective disorder = SAD) időszakát okozzák. Differenciál diagnosztikai szempontból ez nem egy teljesen különálló betegség, hanem a major depresszív zavar egy formája. Különlegessége, hogy a depresszió mindig az év egy bizonyos szakaszában kezdődik és fejeződik is be. Leggyakrabban télen azaz decembertől februárig tart, de előfordul az is, hogy nyáron alakul ki. Az Egyenlítőtől távol élő népesség a legveszélyeztetettebb, illetve a nők négyszer nagyobb gyakorisággal esnek áldozatául, mint a férfiak.
Mi okozza?
A betegség hátterében feltehetően az agyban lévő neurotranszmitterek helytelen szabályozása áll. Ezek közül az egyik a hangulati szabályozásért felelős szerotonin, melynek aktivitása csökken. Ennek egyik oka, hogy ezeknél az embereknél magasabb számban fordul elő a SERT elnevezésű protein, mely a szerotonin visszavonásáért felelős szerotonin transzporter. Tehát a magasabb számban előforduló SERT hatására alacsonyabb mennyiségű szerotonin tud felszabadulni, mely a depresszió kialakulásához vezet. A napfény általában jó hatással van ezen SERT optimális mennyiségben tartására, a nappalok rövidülésével azonban ez az egyensúly felbomolhat.
Ezenkívül szerepet játszhat a melatonin hormon túltermelődése is. A melatonin a tobozmirigy elnevezésű agyi struktúrában termelődik sötétség hatására, tőle pedig álmosság érzete alakul ki bennünk. A természetes fény hiányában eltöltött hosszú órák száma télvíz idején tehát növeli a melatonin szintet, ami megnehezíti a szezonális naphosszúsághoz való alkalmazkodást. Így már a délutáni órákban álmosnak, fáradtabbnak érezhetik magukat olyanok is, akik nem szenvednek depresszióban, de önmagában a melatonin nem képes a szezonális depresszió kialakítására.
A túltermelődése és a szerotonin alulműködésével kombinálva fejtheti ki hatását.
A SAD megnyilvánulásai mutatnak különbségeket annak függvényében, hogy melyik évszakban állnak fenn. A téli szezonális depresszió legjellemzőbb tünetei az ingerlékenység, a megnövekedett alvásigény, a szomorú és letargikus hangulat, előfordulhat gyakori sírás. Ezek mellett a fáradtság, az energiátlanság, a nehéz koncentráció és a sóvárgás az ételek, édességek után is jellemző. Míg a ritkábban előforduló nyári szezonális depresszió során inkább a rossz étvágy és súlycsökkenés, az álmatlanság, a szorongás és az alaptermészetnél erőszakosabb viselkedés figyelhető meg. A tünetek súlyossága személyenként eltérő lehet, ezért mint a legtöbb betegséget, ezt is érdemes inkább egy kontinuumon elképzelnünk. A súlyos esetekben akár öngyilkossági gondolatok is uralhatják a gondolkodást, tehát a szezonális depressziót semmiképp sem szabad elbagatelizálni. Ennek ellenére a SAD egy aluldiagnosztizált betegség, mert gyakran társulhat evészavarral, alkoholizmussal és pajzsmirigy alulműködéssel is, ami megnehezíti a korrekt felismerését.
Mi a megoldás?
A probléma meghatározása után számos lehetőség létezik a kezelésére. A többi depressziófajtához hasonlóan jelen van a gyógyszeres kezelés, amelyben a szerotonin működés diszfunkcióját antidepresszánsokkal tudják kompenzálni. Ezek azonban legtöbbször nem maradnak mellékhatások nélkül, így érdemes más lehetőségeket is mérlegelni. Ide sorolhatjuk a fényterápiát. A legegyszerűbben fénydoboznak nevezhető eszközök a napfényhez hasonlóan teljes spektrumú fényt bocsátanak ki magukból, miközben az ultraibolya sugarakat is szűrik. Használata kora ősztől egészen tavaszig ajánlott. Minden nap 20-60 percet kell előttük eltölteni, hogy hatásukat kifejtsék. Azonban ezek sem járnak teljesen egyedül, gyakori lehet a szemhéjfájdalom, a fejfájás és az ingerlékenység. Továbbá szigorúan figyelni kell rá, hogy a páciens nem szedhet fényérzékeny gyógyszereket. Ezek közé tartozik néhány antipszichotikum de bizonyos antibiotikumok is, így a fényterápia használata is kizárólag egészségügyi szakember felügyelete mellett ajánlott.
Ebben az állapotban az emberek egy torzított szemüvegen keresztül látják a világot és tapasztalataikat, érzelmeiket negatív automatikus gondolatok uralják. Ahogy a depresszió más fajtáira, úgy a SAD kezelésére is hatékony módszer a kognitív viselkedésterápia, mely során a terapeuta segítségével ezen a negatív gondolkodásmódon változtatnak. Ha a tünetek nem ilyen súlyosak, más jellegű pszichológiai tanácsadás is elegendő lehet, melyben fontos például a feszültség kezelésére szolgáló adaptív megküzdési módok elsajátítása.
A szezonális depressziót először leíró kutató-pszichiáter, Dr. Norman E. Rosenthal saját honlapján további lehetőségeket kínál az érintetteknek. Eredményi alapján nagy hangsúlyt kell fektetni az elegendő testmozgásra. A jóga mellett jó hatással lehetnek a hosszú séták a napsütéses órákban. De nemcsak testünket, hanem az elménket is érdemes megdolgoztatni a transzcendentáis mediácóval (TM). Továbbá elejét kell venni a nagy kalóriabevitelnek, és helyette a fehérjéknek, zöldségeknek és a komplex szénhidrátoknak kell étkezéseinkben dominálniuk.
