A jóga pszichológiai hatásai? Jógaterápia? Jóga a fizikai problémákkal küzdőknek? Igen! Ezek a kérdőjelek napjainkban egyre inkább felkiáltójelekké alakulnak. Számtalan orvosi, pszichológiai és egyéb kutatás támasztja alá a jóga pozitív hatásait, és ez az irodalom egyre csak növekszik. 2017 októberében a Harvard Orvosi Egyetemén rendezték meg a Második Jógakutató Konferenciát, ahová a világ különböző pontjairól érkeztek elismert kutatók, hogy a legfrissebb eredményeiket bemutassák.
A Második Jógakutató Konferencián, mely A jóga orvosság alcímet viselte, számtalan elismert szakember mutatta be a legfrissebb eredményeit a jóga pozitív hatásaival kapcsolatban. A kutatók nemcsak különböző országokból érkeztek, de hivatásukat tekintve is meglepően sokszínűek voltak. A kétnapos konferencia előadói között találkozhattunk pszichológusokkal, fiziológusokkal, orvosokkal és ápolónőkkel is. Cikkünkben legizgalmasabb friss eredményeket összegezzük.
A jóga egy ősi szanszkrit mozgásforma, mely három fő elemből áll: a jógapózokból (asana), a légzéstechnikákból (pranayama) és a meditációból. Talán nem meglepő, hogy a korai – korántsem csekély mennyiségű – kutatások zöme Indiából származik. Amint azonban egyre inkább elterjedt a nyugati kultúrákban a jógagyakorlás mint sport vagy mint szellemi rekreációs tevékenység, a jelenség a nyugati kutatók érdeklődését is felkeltette. A kutatások száma rohamosan növekszik, az eredmények pedig egyöntetűen arra utalnak, hogy a jóga gyakorlásával nemcsak fizikumunkon javíthatunk, de valóban tartós pszichológiai hasznunk is válhat belőle. Mindezek mellett úgy tűnik, a különböző pszichés, illetve fizikai problémákkal küzdő személyek is profitálhatnak a jógagyakorlásból.
Jóga és a pszichológia
Nem újdonság az a tény, hogy a jóga valóban jótékony hatással van pszichológiai jóllétünkre, hiszen a rendszeres gyakorlás többek között csökkenti a stresszt és a szorongást. Az ehhez hasonló eredmények inspirálták Roberta Andersont és Padmini Pault, a John Hopkins Hospital főnővéreit, hogy a kórházban dolgozó nővérek életszínvonalán is megpróbáljanak javítani a jóga segítségével. Tapasztalataik szerint extrém magas stressznek vannak kitéve a kórházban dolgozó nővérek, a túlórák mellett pedig egyáltalán nem ritka, hogy az ebédszünetek teljesen elmaradnak. Ez a nővérek saját döntése, akik gyakran úgy érzik, szívesebben feláldozzák az ebédszünetüket annak érdekében, hogy egy (sokszor munkaidőn felüli) órával hamarabb hazamehessenek a családjukhoz. A kutatásukban egy csoport nővér hat héten keresztül, heti egy kilencven perces jóga nidra foglalkozáson vett részt. A nővérek a hatodik hét után alacsonyabb stressz szintről és alacsonyabb izomfáradtságról számoltak be.
Dr. Kathryin Curtis, a Toronto General Hospital posztdoktori kutatója egy speciális jógaprogram hatását vizsgálta olyan pácienseken, akik gerincvelő-sérülés utáni rehabilitáción mentek keresztül. A páciensek hat héten át heti két ülő Iyengar jógafoglalkozáson vettek részt. A páciensek depresszió skálán mért értéke szignifikánsan csökkent egy kontroll csoporthoz képest, míg az önmaguk iránti együttérzés (self-compassion) – a jóllét egyik alappillére – növekedett. Dr. Curtis kutatása szépen illusztrálja, hogy a jóga miként segíthet a különböző fizikai betegségekből felépülő személyeknek mentális egészségük megőrzésében.
Lantos Dorottya, a Mindset Pszichológia szakújságírója a jógapózok pillanatnyi hatására fókuszáló kutatását mutatta be. Bár a meditáció és a légzésgyakorlatok önálló hatásairól sokat tudunk, hiszen viszonylag könnyen lehet őket a jóga másik két komponense nélkül tanulmányozni, Lantos és kollégái kutatása az egyik első a szakirodalomban, mely a pózok önálló pszichológiai hatásaival foglalkozik. A kutatás eredményei azt mutatják:
elegendő mindössze két percet eltölteni bizonyos jógapózokban, hogy azok pozitív mentális hatásait érzékelhessük.
Egyéb pózokkal összehasonlítva, a jógát gyakoroló résztvevőknek nőtt a szubjektív energia szintjük és a pillanatnyi önbizalmuk. A jelenleg népszerű jógaintervenciók nagy mértékben profitálhatnak e kutatás eredményeiből, hiszen a kutatás azt is bizonyítja, hogy a jógagyakorlás minden komponense pozitív hatással bír, így a teljes gyakorlás többek között a pózok miatt lehet eredményesebb, mint mondjuk egyedül a meditáció.
Jóga és a testünk egészsége
A cáfolhatatlan pszichológiai hatásokon túl több évtizednyi kutatás bizonyítja a jóga fiziológiai előnyeit is. Dr. Dora Grassi, a brazil UNICAMP egyetem professzora a tantrikus jóga hormonális hatásait vizsgálta. A kortizolt gyakran csak stresszhormonként emlegetik, hiszen stressz hatására azonnal megnövekedik termelése szervezetünkben. A tartósan magas kortizol szint káros lehet, ugyanis ez a hormon aktivitásra készteti a szimpatikus idegrendszert, míg háttérbe szorítja a paraszimpatikus idegrendszer működését. A szimpatikus idegrendszer a veszély elől való menekülésre, illetve a veszéllyel való szembenézésre készíti fel a szervezetet. Energiatakarékosság gyanánt minimálisra csökkenti az olyan funkciókat, mint az emésztés, miközben a pihenést is akadályozza. Míg ez rövid távon nem okoz komolyabb kárt az emberi szervezetben, hosszabb távon az immunrendszer jelentős gyengüléséhez is vezethet. Dr. Grassi kutatásai azt mutatják, hogy a rendszeres jógagyakorlás az átlagos kortizol szint csökkenését eredményezi.
Dr. Stacy Hunter fiziológus, a Texasi Egyetem asszisztens professzora az arteriális merevséget vizsgálta. Ez egy természetes kondíció, artériáink merevebbé válnak korunk előrehaladtával. Az arteriális merevség azonban növeli a kardiovaszkuláris problémák jelenlétének esélyét, így prevenciós technikák alkalmazása erősen ajánlott. Az irodalomból megtudhatjuk, hogy a tradicionális mozgásformákat bátran használhatjuk ilyen megelőzési technikaként, a jógát azonban eddig nem vizsgálták extenzíven ebben a kontextusban. Dr. Hunter a hagyományos Hatha és a Bikram jóga gyakorlásának hatásait is ellenőrizte. A Bikram a jóga egy speciális ága, mely a tradicionális Hatha jógán alapszik, azonban a gyakorlás egy 35-42 Celsius fokra felmelegített teremben történik. Dr. Hunter eredményei azt mutatták, bár a tradicionális Hatha jóga gyakorlása nem, a Bikram jóga gyakorlása (minimum hetente háromszor) csökkentette az arteriális merevség jelenlétét a résztvevők körében.
Problémák a jógakutatásban
Visszatérő motívum volt a konferencián a jógakutatások egyik fő gyenge pontja: a kutatások sokfélesége. Nagyon nehéz összhangot találni a különböző kutatók által vizsgált jógafoglalkozásokban: különbözik többek között a vizsgált jógaprogram hossza (lehet például két hét vagy két hónap), a gyakorisága (heti egy vagy napi egy), a foglalkozások hossza (például harminc perc vagy százhúsz perc) és a foglalkozás típusa (Ashtanga vagy Iyengar jóga). Ezen felül abban is számos eltérést tapasztalhatunk, hogy a foglalkozások pontosan mit foglalnak magukban, hiszen némelyik nagyobb hangsúlyt fektet például a meditációra, míg mások akár a jógafilozófiáról való oktatást is a programba iktathatják. Így nagyon nehéz hiteles és valid konklúziókat levonni a kutatásokból, hiszen nem lehet kizárni az egyéb változók hatásait (például a jógafilozófia oktatásét). Ezen felül a metaanalízisek elkészítése is közel lehetetlenné válik, szintén a sok különböző változó miatt.
Így a jövőben a kutatók egyik fő feladata a kutatások koordinálása lesz, hogy egységesebb protokollok mellett összehasonlítható eredmények születhessenek. Ez az egyik legfontosabb lepés annak érdekében is, hogy a jelentős mennyiségű pozitív eredményt a biztosítótársaságok is komolyan vegyék, és ezúton a jóga valóban az orvosok által előírt terápia részévé váljon, melyet ideális esetben egy magán- vagy társadalombiztosítás is fedezne. A konferencián résztvevő kutatók szerint jó irányba tartunk, de még sok dolgunk van, hogy eljussunk odáig.
