A Portfolio szervezésében megtartott rendezvény fókuszában a jövő munkahelye előtt álló olyan kihívások szerepeltek, mint a kreativitást serkentő irodai környezet kialakítása, a munkavállalói jóllét támogatása, valamint a digitális világ által nyújtott lehetőségek kiaknázása. A megfelelő munkahelyi környezet és a munkavállalói jóllét napjainkban megkerülhetetlenek egy sikeres vállalat működésében. Ezekkel a kérdésekkel egyre több tudományos kutatás is foglalkozik, és hazánkban is már számos olyan gyakorlati tapasztalat van, amely a téma iránt érdeklődők figyelmére érdemes. Tudósításunk következik.

A Portfolio által megszervezett konferencián többek között cégtulajdonosoknak, vezetőknek, humánerőforrás szakembereknek, munkaügyi szakértőknek, tanácsadóknak és minden olyan érdeklődőnek nyílt lehetősége ismereteinek elmélyítésére, akik a jövő munkahelye előtt álló legnagyobb kihívásokkal kapcsolatos legfrissebb kutatásokra és gyakorlati tapasztalatokra voltak kíváncsiak. Az irodai tereknek a munkavégzésünkre gyakorolt hatását több tudományos kutatás is bizonyítja, ugyanígy a munkahelyi jóllétünk és a teljesítményünk összefüggésére is rámutatnak a vizsgálatok eredményei.

Milyen az ideális munkakörnyezet?

Dr. Dúll Andrea egyetemi tanár az „Irodaterek, munkavállalói identitás” című elődadásában hangsúlyozta, hogy napjainkban az iroda mint rendszer paradigmaváltás alatt áll, ugyanis egyre inkább jellemző az eddigi hagyományokkal szakító, kísérleti és bátor munkakörnyezetek létrehozása. Emellett a helyfüggetlenség térhódításának is tanúi lehetünk, hiszen a mobileszközöknek köszönhetően bizonyos szakmákban bárhonnan lehet dolgozni, az otthoni munkavégzés már egyáltalán nem számít ritkaságnak. Az irodai környezettel kapcsolatban fontos elvárás, hogy az jól strukturált és alkalmas legyen a kreativitás serkentésére. Dr. Dúll Andrea felhívta a figyelmet egy közelmúltbeli magyarországi felmérésre, amely az ideális munkakörnyezet sajátosságait kutatta. A válaszadók

a megfelelő fényviszonyokat, a tisztaságot, az ergonomikus megoldásokat, a csendet és a megfelelő hőmérsékletet tartották a legfontosabbnak.

Figyelemre méltó, hogy ezek mind az alapvető emberi szükségleteinkhez kötődő tényezők, azonban az további kutatásokat és elemzést igényel, hogy például a fény fontosságát számunkra a biztonsági, az esztétikai vagy esetleg a kapcsolati szükségleteink indokolják-e.

A megfelelő fényviszonyoknak kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a munkahelyünkön.

A munkahelyen is védjük a területünket?

Az előadás az újgenerációs irodai megoldások és a territoriális viselkedésünk kapcsolatát is érintette. Az otthonunkhoz hasonlóan

az irodai környezetünk is egy olyan hely, amellyel kapcsolatban a tulajdonlás érzésünk nagyon erősen jelentkezik

és igényünk van arra, hogy ezt a teret is valamilyen módon a személyünkre szabjuk. Ez a törekvésünk azonban egyre nehezebben egyeztethető össze az olyan modern irodai elrendezéssel, mint például az úgynevezett shared desk, azaz a megosztott íróasztal. Az utóbbi esetében is természetes késztetésünk van arra, hogy személyessé tegyük a munkavégzésünk helyét, ugyanúgy, mint az olyan hagyományos munkakörnyezetben, ahol állandó munkaállomással rendelkezünk. Ugyanakkor ez súrlódásokhoz vezethet azokkal, akikkel megosztva használjuk az adott munkaterületet. Dr. Dúll Andrea ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra is, hogy a személyes terünk megléte és a cég iránti lojalitásunk között összefüggés lehet.

A munkahely és a személyes terünk vonatkozásában az utóbbit meghatározó kulturális különbségek is szóba kerültek. A sajátunktól eltérő kultúrából érkező emberek eltérő térhasználati szokásai (például egy könyvtárba belépve egyetlen embert látunk, akkor tőle távol vagy éppen mellé ülünk le) sokszor személyközi konfliktusokban csúcsosodhatnak ki azáltal, hogy azokat különböző társas indítékokkal ruházzuk fel (például: azt gondolom, hogy egy másik ember azért ült le tőlem távol, mert nem vagyok neki szimpatikus), pedig egyszerűen csak arról van szó, hogy kulturálisan másképpen meghatározott a térrel kapcsolatos felfogásunk.

Fontosabb a törődés a juttatásnál?

A konferencia egy másik kiemelt témája a munkavállalói wellbeing, azaz jóllét volt. Az előadók és a kerekasztal-beszélgetések résztvevői egyetértettek abban, hogy a munkavállalók jóllétével foglalkozni kell, enélkül nehéz elképzelni egy sikeres vállalati működést. Külön említést érdemelt többek részéről a pozitív visszajelzés szerepe, amely véleményük szerint a munkahelyi boldogság elengedhetetlen feltétele.

Elhangzott továbbá az is, hogy

a különböző anyagi juttatások nem feltétlenül járulnak hozzá a munkahelyi boldogsághoz,

azoknak ugyanis egy bizonyos mennyiség felett már nincsen jóllétet fokozó hatása. A szakértők a jóllétet egy olyan széleskörű jelenségként írták le, amely testi és lelki vonatkozásokkal egyaránt rendelkezik. Eltérő a cégek felfogása abból a szempontból, hogy a jóllétet melyik oldalról közelítik meg: van, ahol egészségvédő programokhoz nyúlnak, máshol pedig például stresszkezelő módszerek elsajátítását kínálják a munkatársaknak. Fontos azonban, hogy a munkaadó részéről a törődés különböző formái

ne egyfajta szülői kontrollként nyilvánuljanak meg, hanem pusztán lehetőséget adjanak a munkavállalóknak, amellyel igény esetén élhetnek.

Érdemes a vállalatoknak arra hangsúlyt fektetniük, hogy a munkavállalók edukáció keretében hozzájussanak azokhoz az információkhoz, amelyek a lelki és testi egészségükre ható tényezőkre vonatkoznak. Ez nagyban elősegítheti azt, hogy a munkaadó által kínált lehetőségekkel élve és az öngondoskodás révén kiegyensúlyozottan éljék meg a munkával töltött idejüket.

Összességében egy rendkívül színvonalas szakmai rendezvényen volt módunk részt venni, amelynek során betekintést nyerhettünk a jövő munkahelyét érintő legfontosabb kihívásokkal kapcsolatos tudományos kutatásokba és egyes vállalatok által eddig felhalmozott gyakorlati tapasztalatokba.

A borítóképet Stiller Ákos készítette a Portfolio Big Office Day 2019 konferencián.