A karácsony a szeretet ünnepe. Az együttlét, az egymás felé fordulás, az önzetlenség, az elcsendesedés, a megnyugvás időszaka. Éppen ezért a depressziós, maguk alatt lévő emberek számára ez az ünnep különösen megterhelő lehet. Talán ezért is tűnik hihetőnek az az állítás, hogy karácsonykor megnő az öngyilkosságok száma. De vajon valóban így van? A kérdés megválaszolásában Tori Rodriguez pszichoterapeuta cikke volt segítségünkre.
Karácsony környékén sokak számára a stressz, a magány, a kilátástalanság még fullasztóbb, az ünneppel járó, megterhelő érzelmek pedig még inkább elszigetelhetnek a külvilágtól. Bár logikusnak tűnhetne, a közhiedelemmel ellentétben azonban karácsonykor mégsem szaporodnak meg az öngyilkosságok, az adatok egészen másról mesélnek.
A tanulmányok azt mutatják, hogy az öngyilkossági ráta decemberben – de különösen karácsonykor – a legalacsonyabb.
Kutatások
Egy 15 évet felölelő angliai kutatás szerint az öngyilkosságok száma karácsonykor fokozatosan csökken, ellenben az újév napján megugrik. Egy amerikai kutatás szerint karácsony napján akár 15 százalékkal alacsonyabb lehet az arány az átlagosnál. Ausztriában is hasonló eredményekre jutottak 2015-ben: karácsony környékén 25 százalékkal kevesebb öngyilkosságot követtek el, karácsony estéjén pedig különösen alacsonyak voltak a számok és ez egészen január 1-ig így is maradt.
Összességében tehát kijelenthetjük, hogy a karácsonyi időszak védőfaktort képez az öngyilkosságok szempontjából.
Persze e tendencia alól is vannak kivételek: Ausztráliában és Mexikóban például nemcsak újévkor, de karácsony napján is emelkedett az öngyilkosságok aránya. A legtöbb nemzet azonban a mítoszromboló mintát követi és karácsony környékén az átlagosnál alacsonyabb öngyilkossági mutatót produkál. Ez azért is lehet, mert ilyenkor jellemzően több szociális kontaktust élünk meg, gyakrabban találkozunk a szeretteinkkel, ami jelentős védelmi hálót képezhet.
Újévi kockázatok
De vajon mitől ugranak meg a számok újév napján? Az ünnep utáni melegség, a karácsonyi hangulat egyre múlik, és az embernek vissza kell térnie a rideg valóságba. Az örökös körforgásba, a felelősségek és elvárások tengerébe, a szürke és kilátástalan hétköznapok világába.
Az üresség és az élet értelmetlenségének érzése újult erővel tör rá az emberre a januári szürkeségben.
Mindemellett egyesek tudatosan „elhalasztják” az öngyilkossági terveiket, hogy a családjuk és barátaik nyugodtan élvezhessék a karácsonyt, az új esztendő eljövetelével viszont ez a szempont már kevésbé jelent prioritást. Persze a gátlások mérséklésében a szilveszter éjjel elfogyasztott alkohol mennyisége sem segít, hiszen gyakran impulzív és át nem gondolt döntések állnak a tragédiák hátterében.
A kutatók a kiugró január elsejei dátum mellett még a tavaszt emelik ki, mint legnagyobb kockázattal járó időszakot, emellett a húsvét utáni hetet – ami talán nem is meglepő, ha a karácsonyt követő tendenciára gondolunk –, illetve heti lebontásban a hétfőket.
Habár az eredmények azt mutatják, hogy a karácsonyi időszak öngyilkossági kockázat szempontjából kevésbé releváns, mégis nagyon fontos odafigyelnünk a környezetünkben élőkre ilyenkor: kiemelten az egyedül lévő, magányos vagy épp depressziós, stresszel és nehézségekkel küzdő ismerőseinkre.
Lehet, hogy épp a mi jelenlétünk, odafigyelésünk, jó szavunk jelenti a legnagyobb segítséget számukra az ünnepek átvészelésében és az azt követő időszakban.
Ha úgy érzed, további támogatásra van szükséged, fordulj Terápiás és Tanácsadó Központunk szakembereihez, akik pszichológiai tanácsadás keretein belül segítenek neked a nehézségekkel való megküzdésben és az egyensúly kialakításában.
Rodriguez, T. (2016). The Christmastime Suicide Myth. Scientific American Mind, 27(6), 9-9.